MAGYAR SZÍNPAD 1906. november (9. évfolyam 303-332. sz.)

1906-11-28 / 330. szám

1906. november 23. 7 Budapesti színpadok. HnltrtT' november 28. A Magyar Királyi Operaház-ban ma dél­után őt órakor, mérsékelt helyárakkal gyermek­előadásul a Jancsi és /uliska és A törpe grá­nátos kerül előadásra. Az Operaház heti műsora megváltozott a következőképen: csütörtökön Nemo, pénteken A troubadour és a Tánczegy­veleg szombaton Trisztán és Izolde kerül elő­adásra Ez az előadás 6 és fél órakor kezdődik. Jövő hétfőn nincs előadás, a Lavotta szerelme pedig jövő hét keddjén kerül ismét előadásra. Erre az előadásra már váltható jegy. * A Nemzeti Szinház- ban holnapra, csütör­tökre az Asszony, Porzsolt Kálmán uj szín­müve van kitűzve, P. Márkus Emiliával a női főszerepben. Pénteken uj betanulással és szereposztással Georg Sand, Willemer marquis czimü négyfelvonásos színmüvét elevenítik fel, a következő szereposztásban: UrDain — Mihályfi, Oaetan — Császár, Duniéres — Náday, Ville­mer marquisné — Rákosi Szidi, Caroline — K. Hegyesi Mari, Diené — Váradv Aranka, Leoine — Csillag Teréz, Benőit — Abonyi, Pierre — Hajdú. Szombaton Vörösmarty Mihály születésnapját ünnepli a szinház. Az előadást megelőzőleg Jászai Mari elszavalja Vörösmarty Szózatát, azután Az áldozat czimü szomorú­játékot adják elő uj betanulással és főszerepeit Jászai Mari, P. Márkus Emilia, Szacsvay, Beregi, Gál, Mihályfi, Ivánfi és Rózsahegyi játsszák. Erre az előadásra mérsékelt helyárak érvé­nyesek. Jövő hétfőre Hamlet van kitűzve, a czimszerepben Beregi Oszkárral. m A Vigszinház-ban a héten is épp ugy, mint a lefolyt héten, a szinház idei két leg­nagyobb sikere: A tökéletes feleség és A lovag ur dominál. Mind Pinero angol színmüve, mind Csergő eredeti magyar darabja teljes mértékben megnyerte a közönség tetszését és szeretetét és a telt házak sorozatának, a melyet ez a két darab elért, még hosszú folytatása lesz. A mű­sor változatosságának emelésére azonban a két darabhoz a héten egy franczia újdonságot is csatolnak. Szombaton, deczember 1-én ugyanis bemutatóra kerül Gavault Pál háromfelvonásos vígjátéka: A válás utjai, a mely La petite madame Dubois czimen a párisi Nouveautés­szinház-nak idei nagy sikere volt. A vidám darabban egész sereg hálás szerep van, a melyekben a szinház legkedveltebb tagjai fog­nak közreműködni. A bemutatóig, ugy mint a mult héten, A tökéletes feleség- et és A lovag ur-at adják felváltva. A lovag ur-at játsszák még ma este és pénteken. A tökéletes feleség-et pedig csütörtökön és vasárnap délután. • A Magyar Szinház-ban tegnap este igen nagy sikerrel került bemutatóra A vig özvegy és a zajos, érdekes premiere-1 igazolta mind­azokat a várakozásokat, melyekkel a budapesti közönség e nagyhírű, pompás operett elé nézett. A szinház pazar kiállítással és nagyon jó elő­adással járult hozzá a nagy sikerhez, a mely­ben egyforma része van a kitűnő muzsikának és a vidám szövegnek. A jelenvolt szerzőket: Lehár-1 és Léon-1 perczekig tartó tapssal ünne­pelte a közönség és minden felvonás után meg­számlálhatatlan sokszor szólította őket a sze­replőkkel együtt a lámpák elé. A vig özvegy kétségtelenül olyan vonzóerejü darabja lesz a Magyar Szinház-nak, mely beláthatatlan ideig fog uralkodni a műsoron. A Királyszinház-ban Bakonyi és Kacsóh uj daljátéka, a Rákóczi, zsúfolt házak előtt ért el tizedik előadásához. Napról-napra telt nézőtér gyönyörködik a ragyogóan kiállított darab hatá­sos jelenéseiben és dallamos zenéjébeo s a legnagyobb sikerek hangos tapsait juttatja a két főszereplőnek: Küry Klárának és Környei Bélának. Küry Klára Fáj-fáj dala és drámai erejű haldoklása ellenállhatatlanul hat és Kör­nyei Béla művészi énekével teljesen érvényre juttatja Kacsóh zenéjét, a mely a színházon kivül is rendkívül népszerű már. Ennek bizonysága, hogy az Edison-fonográftársaság, a mely eddig magyar fölvételt még egy­általában nem is eszközölt és kizárólagos joggal megvásárolta a Rákóczi zenéjének gépekre való sokszorosítását és azonkivül Kacsóh-nak tiz éven belül megírandó szerze­ményét. A Rákóczi természetesen rendkivüli vonzóerejéhez képest egyedül szerepel a Király­szinház műsorán, Küry Klára és Környei mellett Sziklai, Szentgyörgyi Lenke, Csiszér, Horváth, Vágó, Papp Miska, Rátkai és Z. Molnár közre­működésével. Vasárnap délután Blaha Lujza fog fellépni a Helyreasszony mérsékelt helyáru előadásában. I* A Népszinhdz-ban a hét minden estéjén a Rab Mátyás-t játszák, a mely már közeledik második jubileuma felé. A főszereplők mindig Fedák Sári, Kovács Mihály, Tollagi, Ledöfszky Giza, Kaskó és Balázs Irén lesznek. Csütörtö­kön délután a Két árva kerül szinre, a mely két évtized előtt egyik legvonzóbb müsordarabja volt a Népszinház-naV., vasárnap pedig A papa leánya van műsoron és pedig először délutáni előadásban. A kulisszák mőgüL Budapest, november 28. „A válás utjai". — A „ Vigszinház" szombati bemutatója. — Gavault Paul, A csodagyermek szerzője, méltán tarthat - igényt ma az érdeklődésre, a mely kijár a sikerkoszoruzott íróknak. Nem egy­szerre jutott osztályrészül ez a kiváltság. Eleinte csak operettek és revük társszerzőjeként szere­pelt, gyártotta a fényesnél-fényesebb helyzeteket versekkel és zenekisérettel, aztán A csoda­gyermek-kel a legelsők legelső sorába jutott, az év elején A válás utjd-val tetézte babérainak tömegét és a mult héten Josette kisasszony czimü darabjával már arról tett tanúságot, hogy biztosra megy, a mikor a színpad­nak ir. A Josette kisasszony is már a Vigszinház-é, a mely egyéb sikerei folytán még nem kerít­hette sorát az előző színdarabnak, de szombatra kihozza A válás uijai-t és a közönség bizonyára nagy örömmel fogja fogadni Gavault utolsó­előtti müvét, a mig azután a legutóbbira is rá­kerül a sor. A válás utjai-nak eredeti czime: La petite Mme Dubois. Amolyan szimbólum van ebben a czimben, habár ugyancsak nem szimbólisz­tikus maga a darab. Van is eszében Gavault­nak szimbolizálni I Vidám, kedves, szeretetre­méltó történetet eszelt ki, a miben a szimbo­likus éppen csak az, hogy a kis Duboisné asszony, a kiről szó van, bizonyos mértékben tipikus alak, a meg nem értett feleség, a ki máshová vágyik a családi tűzhely mellől, de másrészt nagyon erkölcsös a gondolkozási módja, féktelenül hódol a házasság intézménye szentségének és csak ugy lesz az imádóé, ha előbb elvált az urától és annak rendje-módja szerint hitvese lesz. Az ilyesmi pedig tudvalevőleg nem megy könnyen és azokhoz a nehézségekhez, a melye­ket az élet amúgy is meghoz, a szerzők jóvol­tából még egy csomó ravaszul kigondolt akadály jár, a melyekkel a hóbortos helyzetet és a bolondos, groteszk alakok tömege kap­csolatos. Az újdonság teljes szereposztása a követ­kezd : A vá'áj utjaf. Vígjáték három felvonásban. Irta: Gavault Paul For­dította: Salgó Ernő. Személyek: Dubois Éva. a felesége. . Balivet Theodor Jardy báró Gerbier Balivet Jean Saboureau Kari Elodie Hortense Julie ... Catherine Vendrei Gazsi M. Tanay Góth Tapolczai Tihanyi Balassa Bárdi Kiss I. Hegedüsné V. Kész R. Jancsó J. Gazsi Mariska játssza az erényes kis Du­boisnét, a ki az urától megszökik ugyan, de világért sem vétene a hiteles hűség ellen. Érvé­nyesítheti beszélő művészetének teljességét és azt a jóleső, humoros vénát, a melyet gyakran oly élvezettel konstatálhattunk nála. A férjet Vendrey Ferencz játssza, a ki csak legutóbb is, a Riquetie tengeribetegségben leledző férjét sze­mélyesítve, olyannyi jelét tapasztalhatta annak, hogy a közönség mennyire szereti. Góth Sán­dor Sherlock Holmest megszégyenítő, logikai eszmemenettel rendelkező nőhódítót játszik, Tapolczai pedig a szerencsésebt) vetélytársat játssza. Igen kedves alakja a darabnak az, a melyet Hegedűs-né fog személyesíteni. Tanay Frigyes a nyelvhibában szenvedő vidéki ifjút adja, mintha csak testére szabták volna a sze­repet. És jó szerephez jutottak a többiek is, a kiknek szombaton lelkesen fog tapsolni a Vig­szinház közönsége, a mely ismét franczia da­rabban gyönyörködhetik majd a jeles együt­tesben. Togo. Színházi pletykák. Budapest, november 28. A rögtönzött kompoziczió­— „A vig özvegy" vidám szerzői. — A budapesti Színpadi Szerzők Egyesülete A vig özvegy tegnapi diadalmas, szenzácziós sikerű premierje előtt — előlegezett, de indo­kolt bizalommal — ünnepelte a két kitűnő szerzőt: Lehár Ferenczet és Léon Viktort. A bemutató előtt való hétfői estén — a főpróba után — a „szerzők" vendégül látták rendes hétfői vacsorázó asztaluknál A vig özvegy két szerzőjét, a kikkel aztán éjféltájban az egész illusztris társaság átvonult a Kossuth Lajos-utcza egyik nagyon elegáns és modern kávéházába, a „Magyar Világ"-ba. Az előzékeny tulajdonos itt már várta a társaságot, fentartva számára két előkelő ízlés­sel berendezett szeparéját, a melyek egyikében egy hófehér zongora állott a társaság valóban nagytehetségű zeneszerző-tagjai rendelkezésére. Öt perez múlva durrogtak a pezsgős­palackok, tiz perez múlva már felhangzottak A vig özvégy édes melódiái a zongorán és negyedóra múlva teljes lett a hangulat. Ilyen pazar jókedvben még sohasem láttuk együtt a Szerzők Egyesületé-nek tagjait .. . Egymásután ültek a zongorához a mi kom­ponistáink: Sztojanovics Jenő, Jacobi Viktor, Kálmán Imre és előadták legújabb kompezi­czióikat, majd a zseniális zongora-virtuóz: Márton Miksa került sorra, a ki egy pompás parafrázist rögtönzött az összes jelenlévő kom­ponisták müveiből, végül az ünnepelt és mindig magunkénak vallott mester: Lehár Ferencz ült a zongorához és előadott néhány csodaszép számot a most készülő uj operettjéből. A mikor a jókedv tetőpontra hágott, egy­szerre csak ünnepies komolysággal az arczán, felemelkedett Bárd Mór — a Szerzők Egyesü­lete tevékeny ügynökségének: a Bárd Ferencz és Testvére kiadó-czégnek színházi körökben ismertnevü főnöke — és a következő kedves ajánlattal lepte meg a társaságot: rkmiii ijriimlkj 18­3 flagyar Világ Kávéház € Tulaiúono* Kasznár Nándor.

Next

/
Oldalképek
Tartalom