MAGYAR SZÍNPAD 1906. november (9. évfolyam 303-332. sz.)

1906-11-01 / 303. szám

' • 1906. november 1. társaságot, a melyben fagyos eleganczia mögött izzó szenvedélyek lappanganak, a melynek hideg udvariasságán át néha oly elemi erővel csap át harag és gyűlölet és — szerelem. A próbákon, a mint halljuk, már teljesen kialakult a darab képe. A színészek nem igen árulnak el részieleket, de abban valamennyien megegyeznek, hogy: — Nigy est leszi II. „A tengerszem tündére 1 — „Magyar Színház" Jövő heti újdonsága. ­A Magyar Színház a szezon első eredeti ujdonságául Thury Zoltánnak, a nemrég elhalt, kedves emlékű írónak, A tengerszem tündére czimfl darabját mutatja be a jövő héten. Az utolsó színpadi müve ez a regejáték Thury Zoltánnak. A mikor hozzá fogott a meg­írásához, már erősen betegeskedett. S a mikor elkészült vele, az volt az óhaja, vajha megérné, hogy a színpadon is láthatná A tengerszem tiindéré-t. Végtelenül szerette ezt a müvét, sokat be­szélt róla és minden egyéb munkájánál többre becsülte, értékesebbnek tartotta. Pedig hát Thury Zoltán önkritikája könyörtelen volt. A vágya nem teljesedett be. A premier-estén, a melynek sikerét, lázas izgalmát bizonyára sok­szor elgondolta magának, immár nem jelenhe­tik meg a függöny ele tt, hogy megköszönje a közönség tapsait. Egy rendkivül poétikus mese képezi A tengerszem tündére tárgyát A székelyföldi Szent Anna tavának a legendája van elmondva benne, a melyet egy gyönyörű novellában már Jókai Mór is feldolgozott. Az újdonsághoz Heltai Jenő, a jeles poéta irta a verses szövegeket, a melyeket Jacobi Viktor, A rátartás királykisasszony és A leg­vitézebb huszár nagytehetségű komponistája zenésített meg. A tündéres színjátékhoz a festői táj szépségét feltüntető uj díszletek Reinthaller Sándor műtermében készültek. A fantasztikus tündérruhákat Márk Lajos, a hires festőművész tervezte. A jövő hét végére tervezik A tengerszem tündére bemutatóját. Addig estéről estére Strauss József operettje, A milliárdos kisasszony tölti be a Magyar Színház műsorát. Figaro. Felvoriásközben. Budapest, november 1 A sajtó barátai. A Népszínház nagysikerű Fedák-újdonsá­gának, a Rab Mátyás-nak főpróbáján szokat­lanul nagy közönség jelent meg a sötét néző­téren. Különösen nagy számban voltak jelen a főpróbán színésznők, nemcsak a Népszínház, de más színházak tagjai is. A felvonásközökben természetesen a jelenvolt újságírók összeültek egy kis terefére a színházi szépekkel és igy sürü kis csoportok alakultak a földszint közepén, jobb és baloldalán. Egy nagy fővárosi újság kritikusait különös­képen körülvették a hölgyek. Ott ült a szőke és barna fejek között, a melyek mind feléje voltak fordulva. Feléje sugározták a szép sze­mek és szeretettel mosolygott rá mindenki, a mikor beszélt. — Jaj, de jó dolga van, kedves kollégám 1 — szólt feléje egy kritikustársa. — Bizony, irigyelheti — felelte nevetve a népszerű kritikus — Ha most idejönne Szemere Miklós, konstatálhatná, hogy ha a sajtónak nincs is sok barátja, de van annál több — barátnője . .. És ez sokkal kellemesebb 1.. . — Y­A toilette a színésznőhöz irt előszó, néha azonban az egész mii. * A színésznők erényének a sírköveit rendesen drágakövekből faragják. Vidéki színpadok Budapest, november 1. A kolozsvári Nemzeti Színházban pénteken mutatják be Puccini: Bohémélet czimü operáját. Ez lesz a dalmű első vidéki előadása. A szegedi színházban pénteken lesz az idei szezón első opera előadása, a mikor is Mignon kerül előadásra. Hétfőn és kedden Sironi Irén fog társulatával vendégszerepelni Szegeden. Külföldi színpadok, Budapest, november 1. Duse Eleonóra, a ki most Bécsben arat sikereket, november 6-án a Rosmersholm-ban kezdi meg vendégszereplését a berlini uj királyi operaházban. Duse november 15 ig játszik Ber­linben, aztán néhány esti vendégszereplésre visszatér Bécsbe. i* » A \bécsi'..\Burgszinház felvetteffmüsorába Hauptmann Gerhart Der Bieberpelz czimü víg­játékát, melyet eddig a Volkstheater-ben ját­szottak Bécsben. A londoni Criterion-Theatre-ben a minap egy uj angol bohózat aratott igen nagy sikert. A czime: Az amatör-szocziálista és^szerzője W. WingsleyiTarpey. • Wagner Siegfriedtől az idén uj operát vár­tak a hamburgiak. A nem mindenütt méltányolt zene- és szövegköitő azonban még javában dolgozik negyedik müvén s ez csak mához egy évre kerülhet szinre; szintén vidám és fantasz­tikus darab, a czime: Sternengebot. („Hir a csillagoktól"). Berlin-ben Lortzing Albertnek, a ki jóval Wagner előtt maga irta operazenéjének szövegét is, szobrot emeltek. A Theater des Westens most stilszerüleg ünnepelte meg a még el nem avult mestert: előadta Roland három apródja czimü regényes operáját. A romantikus hangból sokszor a vigba csapó mü fél századig pihent Most eléggé tetszett. A zenekar sekély szerepe felötlölt, hiszen a mai operák súlypontja, fő kifejező ereje és polifon művészete a zenekar­ban van. nincs. Hogy mi történik a hős lelkében, arról mindig és örökké csak magának a hősnek ajkáról értesül a közönség. Ennél is idegesebbé tette azonban az embereket a hős „übermensch"-i ! kíméletlensége s fitymáló hangja, mellyel a tár­: sadalom erkölcsi törvényeiről beszélt. A bukás jelentőségéről fogalmat ád az a körülmény, hogy Brandót maga Zacconi ját­szotta. Hétfőn este másodszor került szinre a darab, a közönség teljes részvétlensége mellett, ugy, * hogy le is vették a műsorról. • „La Courtisaue". A párisi Comédie Francaise-ben a mult I héten volt az idei szezon első premierje, a mely különös érdeklődést keltett azért is, mert a be­mutatóra került La Courtisane czimü verses újdonság szerzője uj ember és mindössze — huszonnégy esztendős. A szerző magát A/nyvetóe-nekJnevezi, de ez a flammandul hangzó név csak pseudonym, anagrammja André Levyntk. Ez az ifjú párisi iró igazi neve. André Levy fiatal kora daczára nagyon rossz darabot irt és igy az irodalmi fel­fedezők dicsőségére áhitozók, elsősorban maga Claretie, alaoosan csalódtak. Az ötfelvonásos verses darab egy képzelt birodalomban játszik, a hol a tizennyolezadik század közepének franczia rokokója divatozik. Hősnője a király maitresse-e, a ki egyszer az erdőben beleszeret egy teljesen kulturamentes, úgynevezett ősemberbe. Ezt előbb megtéteti miniszterelnöknek, hogy igy reformterveit meg­valósíthassa. A harmadik felvonás már a jövő állama, a hol Róbert — igy hívják a királyi kegyeneznő kedvesét — népboldogító eszméi szerint élnek az emberek. A negyedik fel­vonásban az öreg király meghal és Róbert lesz az utóda. A „Courtisane" lett a királyné, a ki most azonban már kezd unatkozni és eré­nyes, demokrata királyi férjét meg is csalja egy furcsa, csúf és púpos betörővel. Végre az ötö­dik felvonásban a szocziáldemokrata király érezni kezdi, hogy szarvai vannak, mire fel­szólítja a népet, hogy válasszon közte, a ki a tiszta emberszeretet képviseli és a czéda királyné között. A derék nép itél és száműzi a királynét. Ez a fantasztikus és furcsa darab a pre­mier-közönséget — megkaczagtatta, egyébként pedig a premier-publikum végigunatkozta mind az öt felvonását. Berthe Cerny, Lambert és Leloh játszották a főszerepeket. Külföldi apróságok. * D'Annunzio bukása. A római Costanzi-szinház-ban vasárnap este végre annyi reklám után bemutatóra került D'Annunzio 'sokat emlegetett drámája, a Piu che l'amore („Több mint szerelem"). A darab hőse Corrado Brando, Afrikát járó fölfedező, azzal tért meg hazájába, hogy anyagi eszközt s módot szerez, azután visszamegy a tengeren túlra, meghódítja Afrikát és megalkotja hazájának az uj római birodalmat. Csupa nagy terv, elszánt akarat, magát kinzó elszántság ez az ember. De senki" nem veszi otthon komoly­számba. Sem a kormány, sem a tudósok, senki. Óriási küzdelmet viv kicsinyes környezetével ez a nagyszabású „Übermensch". Mikor látja, hogy minden hiábavaló, megöli egy játékbarlang tulajdonosát és elrabolja pénzét. Ezzel a pénzzel fogja megalapítani az uj római birodalmat. A Costanzi-színház közönségének sehogy sem tetszett D'Annunzio uj müve. Szinte jele­netről-jelenetre az ellenszenvnek tüntető jelei kisérték a cselekményt. A nézőtéren akkora vihar kerekedett, hogy a művészek félórai meddő küzdelem után abban hagyták a játékot és a függöny az utolsó jelenet befejezte előtt gör­dült le. Ekkorát D'Annunzio még soha sem bukott. A közönség kíméletlen ítélete ellen az el­fogulatlanoknak sincsen szavuk. A darab tudni­> illik rendkivül unalmas. Cselekménye egyáltalán NYILT1ÉR. DAIIkinilli PDCU arezszépitő és kézfinomító szer, rAnnUniA ünCffi mely teljesen ártalmatlan; a bőrt bársonysimává teszi. Mindenféle szeplőt, májfoltot, pattanást, kiütést rövid használat után megszüntet. Teljesen zsírtalan és nappali világítás mellett is teljes hatással használható. ara 1 korona. A eremhez való szappan 80 fil­lér. Pouder 3 színben 1 doboz 1 korona. Kapható Ladányi Zoltán, Szent-Bertalan gyógyszertárában. Andrássy-ut 55., (tíötvös-utcza sarok.) Teieron : 12—33 Ot koronás rendelés portómentes. = Számos kitüntető elismerés. = = Az álmatlanság ellen való védekezés kü­lönös tekintettel a nagy hőségre csak akkor jár igaz és tartós sikerrel, ha lefekvés előtt egy pohár jéglikőrt iszunk. Hatása: hüsitő, idegcsillapitó és üditő. E kitűnő ital árát az Alföldi Cognacgyár r -t. igen mérsékelten szabta meg. Hirdetések. NEMZETKÖZI 0RFEUM| Kerepesl-ut 63. A fényes októberi műsor. 16 elsőrangn atrakeziók fellépte!! A hálószoba ellenőre 'luc^T 0' FRERES SKREMKA, CONRAD bohóci, harleguln ariestíque |idomitott kutyáival. A fényesen átalakított téli kertben naponta éjjeli 12 órától Narr Ball Habille a la Parteien. 12 elsőrangú tánozosnők. Cakee Walkes, Matchiche, franczia Cancan atb. Eladok és veszek "ZZZZZ Urasági bútorokat, teljes berendezéseket, angol bőrbutorokat, ma­hagóni és rézbutorokat, perzsa- és szmirna­szőnyegeket, függönyöket, olajfestményeket, gáz­= és ylllainos-csillárokat. ===== NAGY ZSIGMOND S 8Ä Budapest, Semmelweis-utcza 21 szám. Az egész házban. Telefon 17--77.

Next

/
Oldalképek
Tartalom