MAGYAR SZÍNPAD 1906. november (9. évfolyam 303-332. sz.)

1906-11-18 / 320. szám

1906. november 18. 3 Budapesti színpadok. november 18. A Magyar Királyi Operaház- ban tegnap este került bemutatóra bérezik Árpád, Hubay Jenő és Farkas Imre nagy érdeklődéssel várt dalmüve, a Lavotha szerelme. A premier közönsége az illusztris szerzőket minden felvonás után zajosan ünnepelte. Az igazgatóság az eredeti dalmüvet méltó módon állította ki, a rendezés mintaszerű és a szereplők valamennyien kitűnőek. A részletes műsort az Operaház szinlapja alatt találják olvasóink. • A Nemzeti Szinház pénteki újdonságáról, a Mireite-TÖ\ lapunk más helyén bővebben írunk. Szombaton másodszor, vasárnap harmadszor kerül előadásra Bosnyák Zoltán uj darabja. Porzsolt Kálmán nagysikerű darabját, az Asszony-1 csütörtökön adják elő. Kedden a Mary Ann, szerdán A titok kerül előadásra. A Várszínházban kedden A párbaj, csütörtökön A tudós nők, mely holnap, hétfőn, a Nemzeti Szinház színpadán mérsékelt helyárakkal kerül szinre. m A Vígszínház-ban tegnap este teljes, nagy sikerrel került bemutatóra Csergő Hugó kitűnő vígjátéka: <4 lovag ur. A közönség a legnagyobb elismeréssel ünnepelte a szerzőt és az előadókat, a kik elsőrendű előadást produkáltak. Csergő Hugó darabja hétfőn, szerdán, pénteken és vasárnap kerül ismétlésre. A tökéletes feleség kedden, csütörtökök és szombaton kerül ismét a közönség elé. A Magyar Szinház-ban a hét minden estéjén A milliárdos kisasszony, Sírauss József népszerű operettje kerül előadásra. A női főszerepeket mindenkor Tuicsáuyi Olga és Komái Berta játszák. Vasárnap, november 24-én délután ismét Thury Zoltán tündéries színjátéka, A tengerszem tündéié kerül előadásra. A vig özvegy nek keddre, november 27-ikére kitűzött bemutatója iránt példátlan érdeklődés mutatkozik. Az összes páholyok és földszinti . jegyek már elővételben elkeltek, s a többi estékre is számos előjegyzés történt. « A Király szinház-ban holnap, hétfőn este lép fel esti előadásban utoljára Pálmay lika, a Szép Ilonka jubiláris 25-ik előadásán. Kedden lesz a Rákóczi premierje. A nagyérdekességü újdonságról mai számunk más helyén bővebben irunk. Jövő vasárnap délután a Szép Ilonka kerül szinre, ezúttal először, mérsékelt helyárakkal. A Népszinház-ban holnap, hétfőn kerül a Rab Mátyás huszonöiödször szinre, Fedák Sárival a czimszerepben A nagysikerű darab tovább halad diadalmas pályáján és természetesen minden este szinre kerül, mindenkor Mátyás szerepében Fedák Sárival, a ki a darab vonzóerejét kétségtelenül még hosszú ideig fogja biztosítani Csütörtökön délután Blaha Lujza lép fel A gyimesi vadvirág-ban. Jövő vasárnap A két árva lesz a délutáni előadás. A kulisszák mögül. Budapest, november 18. 1. „Hirette." — A „Nemzeti Szinház" pénteki újdonságáról. — Bosnyák Zoltán pénteken ötödik darabjával lép a Nemzeti Szinház közönsége elé. Éppen tiz esztendeje annak, hogy színpadi szerzővé ávatták: A becsületbiró czimü drámájával, amely hosszú ideig volt állandó műsordarabja a Nemzeti Szinház-nak, a vidéki színpadokon pedig most is sűrűn adják. Az első premier után a sajtó és a leghivatottabb fórum : a közönség is tisztában volt azzal, hogy drámaírói tehetséggel áll szemben. Mindenki meg volt győződve, hogy Bosnyák Zoltán, a ki akkor még egészen fiatal ember volt, de kisebbnagyobb novelláival máris szép nevet vivott ki magának, megtalálta igazi terét : a színpadot. Azóta még három darabját adták elő a Nemzeti Szinház művészei. Előbb a Mary-\, majd A tisztító tüz czimü drámát, két évvel ezelőtt pedig a Sutsum Coidá-1, a mely az évad egyik legnagyobb sikerű darabja volt. Most a Mirette-rt kerül a sor. Somló Sándor, a Nemzeti Szinház igazgatója ugy osztotta ki az újdonságot, hogy a szinház legjobb erői jutottak benne szerephez: íme a színlap: Mirette. Párisi történet 3 felvonásban. Irta: Bosnyák Zoltán. Személyek: A császár Andre D'Azyr Fontainebleau Vrammont Fagon Kleinwied Auersberg Nariskin Fronsard Tábornok Titkar Beche apó Barnave Linard Pietre Francois Jacot Lavoy ^jdiszitö Mirette Nelion Anna Delanger Margit Cora ... Susanne Estr Rossignale.

.. ... — Vacher Therique Clemence... Suzon Öltöztetőnő Vak asszony .. Gál Beregi Odry Hajdú] Kürthy Mihályfi Horváth Paulay Garamszeghy Gabányi 1 Hetényi J. Szőke Gabányi Á. Pethes Rózsahegyi Latabár Bónis Tóth I. Narczisz Faludi Thuránszky Lenkey H. Cs. Alszeghy 1. Kelemen M. V. Molnár R. Kiss M. O. Keczeri I. Meszlényi A. Vízvári M. Demjén M. Molnár I. Kertész I. Munkácsy M. még A közreműködők sora azonban ezzel nincs kimerítve. A második felvonásban a darab hősnőjét, Mirettet, mint Aphroditét mutatják be III. Napóleonnak, egy modern hangon megirt kis színműben. Ebben Lenkey Hedvigen kivül még Beregi Oszkár Adonist játszsza, a két nereida szerepében pedig Gombaszögi F. és Magay Gabriella, a Színművészeti Akadémia két tehetséges és szép növendéke, lép fel. Az ebben a képben előforduló áriát — mialatt a nereidák tánczolnak — Sándor Erzsi, a Magyar Királyi Operaház gyönyörű hangú, ifjú művésznője fogja énekelni. Bosnyák Zoltán, a Mirette-hez a második császárság idejéből vette a témát, amikor mind a nép között, mind az arisztokráczia körében legnagyobb volt a dekadenczia, a mikor az egész párisi élet az absinthe körül forgott. Az első felvonás azt a milieut ábrázolja, a melynek uralkodó jellemvonása az alkohol volt és a melynek szeszes, bűzös légkörében a kommün kifejlődött. A másodikban egy párisi mulatságot látunk, a melyet a császár tiszteletére rendeznek és a melynek keretében bemutatják azt a leányt, a ki még képes Napoleon idegeire hatni. Mig az első két felvonásban brilliánsan rajzolja meg a kort Bosnyák Zoltán, a tulajdonképeni dráma a harmadikban kezdődik, a mikor az absinthetől megromlott Francziaország hatalmát Sedannál megdöntik. Habár a kor levegőjét erősen kiérezni a drámából: a Mirette korántsem történeti darab, hanem valójában egy kis montmartrei lebujénekesnő és amant du coeur-jének az izgatóan érdekes históriája. Figaro. II. „Rákóczi." — A „Királyszinház" keddi újdonságáról. — Ma két esztendeje, hogy megszületett a legnagyobb magyar színházi siker: 1904. november 18-án — ezen politikailag is oly nevezetes dátumu napon — került bemutatóra a Királyszinház- ban a János vitéz, a melynek monstre-sikerét magyar színpadi mű még csak meg sem közelitette. Ma két esztendeje, hogy a budapesti színházi közönség — tomboló tetszészaj és őszinte, benső elismerés mellett — kedvenczévé avatott egy már ismertnevü színpadi irót: Bakonyi Károlyt és felfedezett, nagygyá tett egy addig ismeretlen magyar komponistát: Kacsóh Pongráczot. És holnapután, 1906. november 20 án az immár legnépszerűbb két magyar színpadi szerzőnek alkalma lett bebizonyítani a budapesti színházi közönségnek, hogy a nagy szeretetre, a páratlan népszerűségre, a jövendő munkásságukba vetett bizalomra mennyire érdemeseknek bizonyultak. A Királyszinházban holnapután, kedden este kerül bemutatóra a János vitéz szerzőinek uj müve, a Rákóczi, a mely — minden előjel erre vall I — olyan hatalmas sikert fog aratnt, hogy a háromszáznál több előadást ért János vitéz szerzői mitsem fognak veszíteni nimbusukból, sőt: öregbíteni fogják dicsősegüket. Mert ezúttal ismét — a szinház szívességéből módunkban vtílt erről a próbákon meggyőződni — első, páratlan sikerű darabjukhoz méltó munkával lépnek a közönség elé. A Rákóczi kétségtelen bizonyossággal várható nagy sikerének titka egészen más, mint a János vitéz-é. Bakonyi Károly és Kacsóh Pongrácz uj müvükben tudniillik nem olyan csöndes, intimus, mesehangulatokra épitik a hatást, mint a János vitéz-ben, sőt: a siker éppen ezekkel ellentétes hatásokból fog kivirágozni. A nagy, erőteljes konczepczio, a széles alapokra való erősen drámai felépítés, a lángoló, perzselő és mindig őszinte hazafias érzés: jellemzik Bakonyi uj szövegét. És ennek az erős, mind belső tartalmában, mind külső felépítésében egyaránt izgatóan hatásos drámának fényt, csillogást, ezer szint ad a Kacsóh Pongrácz muzsikája. Ez a muzsika egy nagy magyar zenepoéta ihletett munkája: értékesebb, művészibb, öntudatosabb és maradandóbb értékű még a János vitéz muzsikájánál is. Gyönyörű munka kerül kedden este a Királyszinház közönsége elé, olyan előadásban, amilyet ez a sokat és méltán dicsért szinház eddigelé még nem produkált. Szenzáczió lesz ez az előadás egészében éppenugy, mint az egyes szereplők játéka révén. íme, itt adjuk az újdonság színlapját: Rákóczi. DaljaieK * lelvonásoan. Irta: tsaKonyi Károly. Zenéjét — Endrődi Sándor és Pásztor Árpád verseire — szerztfie : Kacsóh Pongrác. (Rendező : Mérei, Adolf. Karmester: Vincze Zsigmond.) Személyek: II. Rákóczi Ferencz Környei Hesseni Amália herczegnö Harmath 1. Bercsényi Miklós gróf Csiszér Badinyi János Vágó Heister Szigbert, császári tábornok Z. Molnár Heister Hannibal, ezredes Rentheim Magdaléna ... Az öreg Gölöncsér ... Katicza, leánya Andris, fia Kuczug Balázs Lipót császár Vandemont tábornokné Kurucz Udvari dáma Horváth Küry K. Rátkai Szentgyörgyi L. Papp Sziklai Körmendi Fábián C. Tarnai Vörös I. Ez a színlap nem sokat árul el. De azt elárulja, hogy a szinház a Rákóczi- ban lépteti fel először a magyar színpadnak visszahódított primadonnát: Küry Klárát Teljesen uj feladatot — a legnagyobb szinésznők számára is hálás feladatot — biztak a szerzők Küry Klárára, aki kedden este nem azzal fogja meglepni a budapesti közönséget, hogy nagy müKMMTK IUFET-WTEM 18© ftagyar Világ Kávéház <L Tulajdonos Kasznár Nándor. fltáfmfQ bnfflnt