MAGYAR SZÍNPAD 1906. október (9. évfolyam 272-302. sz.)

1906-10-04 / 275. szám

3 — Hát már elmegy, képviselő ur ? — kérdezte a direktor. — Dehogy megyek. — Hát akkor miért nyújtja a kezét? — ön, ugy látom, nem tudja a szabályokat. Az ellenfelek birkózás előtt kezet fognak egymással! ... IV. A szorgalmas énekes. Egy ismertnevü budapesti festőművész közös házban lakik egy operaénekesünkkel. Ez az együttlakás némi kellemetlenséggel jár a festőművészre. Ugyanis az énekes kora reggeltől késő estig folyton énekel. És pedig ugy. h°gy ilyenkor megrezdülnek a házfalak és a harmadik emeleten dolgozgató festőművész minden pillanatban azt hiszi, hogy leszakad a lába alatt a padozat. Ezt tűrte, a mig tűrhette, hanem egyszer aztán lement mégis az énekeshez, a ki akkor is épen teljes erejéből skálázott. A festő szomorú hangon megszólította: — Szegény barátom I Miért erőlködöl igy folyton ? — Barátom, énekelni tanulok. A jó művésznek folyton tanulnia kell. — Szegény barátom 1 Be sajnállak! — De hát miért sajnálsz te engem ? — Mert kárba vész a tanulásod. — Miért? — Mert a mit a művészetben meg lehet tanulni, azt te már mind tudod. És a mit még nem tudsz — azt nem lehet megtanulni 1 —Y — Színházi élet. Budapest, október 4. Blaha Lujza. — Mai fellépéséhez a „Helyre-asszony'-bart. — A Királyszinház-naM. ma ünnepi estéje van; mint mindannyiszor mikor a magyar szinpad nagyasszonya: Blaha Lujza játszik. Ünnepe ez a színháznak és ünnepe a közönségnek is. A „helyre-asszony" színmagyar alakját játssza Blaha Lujza. Ez az alak hiteles följegyzések alapján valóban élt, Kecskemét városának szakácsnéja volt és bolondult érte az egész város. Tűzről pattant asszzny, tele kedélylyel, dallal, tréfával és bölcsességgel s ezt a szerepet játssza Blaha Lujza hasonlíthatatlan lénye minden varázsával. Munkatársunk felkereste Blaha Lujzát ebből az alkalomból a Kerepesi-uti lakásán. Becsengetett. A szobaleány nyitott ajtót. — Itthon van a méltóságos asszony? — Itthon, de . . . A háta mögül pedig megszólalt egy édesen csengő hang, a melyet mindenki ismer és mindenki csodál: — a Blaha Lujza hangja. — Isten hozta szivem I Nem fogadhatom. Nézze, hogy vagyok . .. Blaha Lujzán nagy kék babos kötény volt. A fején piros kendő, a kezében — poroló. — Nagytakarítás van nálam s ilyenkor bizony magam is munkához látok. Türülgetek, dalolgatok . .. ... íme a „Helyre-asszony" otthon. A Blaháné nagy sikeréről a Helyre-asszonyban beszámoltak annak idején a kritikusok, de azt nem mondták el, hogy a közönség ünneplését is bizonyára túlszárnyalta az a szeretetés az az ováczió, a melyben a kulisszák mögött részesült. A szinház apraja-nagyja számára egy-egy szál virágot vitt mindig a délelőtti próbákra, Újházi mester pedig minden este egész bokrétával állított be az öltözőjébe. Blaháné olyan boldog volt és olyan izgatott, mint egy kezdő szinésznőcske, a kinek ez az első fellépte. — Ilyen vagyok én mindig I — mondogatta Ujházi-nak. — Minden uj szerepem izgat, minden fellépésem lázba hoz ... A mai est Blaháné estéje ... A magyar énekes szinpad Nagyasszonyáé, az örökifjúé, a ki az egész magyar színházi közönségnek a szuverén kedvencze. —r Felvonásközben. Budapest, október 4. A „Magyar Király"-ban. — Igazgató és primadonnája. — Mégis a véletlen a legnagyobb mester: a véletlennek köszönhetjük a legérdekesebb eseteket. A nagy és kiszámíthatatlan véletlen kegyelméből való az az érdekes találkozás, melynek mcst a belvárosi Magyar Király nevü szálloda a színhelye. Egy fővárosi napilapban ugyanis tegnap a következő hirdetés jelent meg a nyilt-térben: EVVA LAJOS a azékeafővároM Yfg-dó* béilet Tállalkuzoja található a „Maoyar Klrály'-szillótaa «. a. 9—12-10, i• a- 5—7 la. Alig, hogy ezt a hirdetést megláttuk, rögtön arra gondoltunk, hogy kivel találkozik most mindennap Evva Lajos, a Népszínház egykori igazgatója, a „Magyar Király "-szállodában. A véletlen különös játéka folytán népszínházi sikerei legkiválóbb osztályosával, az ő művészi munkájának részesével: Pálmay Ilkával. Pálmay Ilka ugyanis most szintén a „Magyar Király"-szállodában lakik, ugyanott, a hol a Vigadó uj bérlője: Evva Lajos, az ő volt népszínházi igazgatója. És mikor találkozik az igazgató az ő volt primadonnájával ? Épen abban az időben, a mikor A gerolsteini nagyherczegnő-t játszszák Budapest egyik színpadán, azt az operettet, a melynek egykori diadalmas sikerére ugy Evva Lajosnak, mint Pálmay Ilkának egyaránt jó oka van lelkesedéssel visszagondolni . . . T. Henry Bernstein-nak, a Baccarat szerzőjének, A tolvaj czimü 3 felvonásos uj darabjára most készül a párisi Gymnase-szinház. A női főszerepet Le Bargyné fogja játszani. • Batka Richard szövegére Goetzl Anzelm Zieipuppen czimmel zenei vígjátékot irt, mely Berlinben, Drezdában és New-Yorkban, Conried operaházában fog előadásra kerülni. * A lipcsei városi színházban bemutatóra került a minap Humperdinck uj operája, a Kénytelen házasság. Ugyancsak Humperdinck zenéjével adta elő Deutsches Theater-bsn Shakespeaie Téli regé-jét Vidéki szinpadok. Budapest október 4 Az aradi színtársulat két uj tagjának: Schubetí Jennynek és lovag Ferrai D'Albaredó olasz operaénekesnek első felléptével ma kezdetét veszi Aradon az opera-előadások sorozata. A Bajazzók előadását másnap, pénteken a Traviata opera követi. A kolozsvári Nemzeti Színházban vasárnap kerül bemutatóra Kada Elek Helyreasszony-a. Andorfi Péter pozsonyi igazgató vasárnap este fejezte be előadásait Kaposvárott. Az utolsó három estén Blaha Lujza vendégszerepelt. A Helyreasszony, Tót leány és Felhő Klári czimszerepeit játszotta el a közönség egyre megujuló lelkesedése közepette. A színtársulat az utolsó előadás után az éjjeli vonattal Pozsonyba utazott. Külföldi színpadok. Bsdspett, október 4. Lehár Ferenczet, az ismertnevü operettkomponistát, Mahler Gusztáv, a bécsi operaház igazgatója, megbízta, hogy irjon az Operaház számára egy ballettet. • A berlini Deutsches Theater úgynevezett „Kamaraestéit" Reinhardt igazgató Wedekind Frank: Pandora szelenczéje czimü darabjának előadásával akarta megkezdeni. A czenzura azonban a darab előadását betiltotta és ezért zárt ajtók mögött meghívott közönségnek fogják csak bemutatni. Külföldi apróságok. * A német drámaírók franczia kritikája, A párisi „Siécle"-ben a következő érdekes kis kritikát olvassuk a német drámaírókról: „A német drámaírók fejedelme Hauptmann Gerhardt, a ki különös stílusával, megfigyeléseinek élethűségével, témáinak mélységével kiérdemelte az egész müveit világ hódolatát. Haupt- mann ellentéte Hugo von Hofmansthal, a kit csillogó idealizmusa jellemez. Ő az egyedüli idealista a modern drámaírók közt, a ki szép szavakba öltözteti üres, sablónos gondolatait. Müvei közül még a Tizián halála és az Elektra czimü drámái ragadták meg legjobban figyelmünket. De ezekben is messze túlszárnyalja öt a földszagú, hatalmas Hauptmann Gerhardt. Schnitzler Artúr már más anyagból van gyúrva. Ez forradalmár; a morál és az előitélefek élesszemü ellensége. Uj művészi formát eszelt ki magának és eddigi munkásságával is bevéste nevét az irodalomtörténetbe. Frank Wedekind- röl még nem tudjuk idealista-e, vagy naturalista. Mindenesetre markáns egyénisége a német irodalomnak. Legkülönbb munkája a Föld szelleme czimü dráma." A makacs vasfüggöny. A müncheni udvari színházban szombaton este érdekes körülmények között maradt el az előadás. Az esetről a következőket irják: Berlioz Hektor Trója bevétele czimü operája volt kitűzve szombaton előadásra s a dalmű meglehetősen nagyszámú közönséget vonzott a színházba. A mikor az előadásnak meg kellett volna kezdődnie, a csak nemrég részben átalakított vasfüggöny nem emelkedett föl a magasba. Elmúlt tiz perez, a vasfüggöny ajtaján ekkor kilépett Fuchs főrendező és jelentette a közönségnek, hogy a vasfüggöny gépezete megtagadta a szolgálatot, de azonnal elküldtek gépészekért, arra kérte tehát a közönséget, maradjon néhány perczig türelemmel. Jó félóráig vártak s ekkor a függöny, a műszaki személyzet által emelve, kissé felemelkedett, de csakhamar újra visszazuhant. Hiábavaló volt minden kísérlet s végre is Fuchs főrendezőnek nem volt mást mit tennie, kénytelen volt sajnálatának kifejezése mellett bejelenteni a közönségnek, hogy az előadás elmarad. NY1LTIÉR. arezszépitő és kézfinomító szer, mely teljesen ártalmatlan; a bőrt bársonysimává teszi. Mindenféle szeplőt, májfoltot, pattanást, kiütést rövid használat után megszüntet. Teljesen zsírtalan és nappali világítás mellett is teljes hatással használható. \ jkra 1 korona. A eremhez való szappan 80 fillér. Pouder 3 színben 1 doboz 1 korona. Kapható; Ladányi Zoltán, Szent-Bertalan gyógyszertárában Andrássy-ut 55., (Üötvös-utcza sarok.) Teieron : 12—33 Ot koronás rendelés portómentes. = Számos kitüntető elismerés. = Régi női kalap-bazár ajánl Biberin-kalapokat 50 kr.-írt minden stinben és formában Semmelweis- (Vjvildg-) oteza 17. lít^iSffiíS STERNBERG es. ás kir. udvari hangszergyárában Kerepesi-ut 36. sz.