MAGYAR SZÍNPAD 1906. október (9. évfolyam 272-302. sz.)
1906-10-30 / 301. szám
1906. október 30. 7 A »Rákóczi fia« szövege. Előjáték. Kassán vagyunk, Korláth Simon hazánál. Szomorú a ház, mint a hogy szomorú egész Magyarország, a hol az osztrákok Rákóczi leveretése után rémuralmat honosítottak meg Erről beszélget a házigazda Prudens Tamás diákkal, a ki elmondja, hogy még Ebeczky is Bécs szolgálatába szegődött. Pedig bízott benne mindenki. Prudens ott is hagyta, miután odakiáltotta neki: Ebből kezdődik, kutyául kellett vegződnie. Ott busul a ház gyönyörű leánya, Mária is. Hirül hozzák ekkor, hogy a generális Korláth házából akarja nézni a kivégzést, a melyen hat eperjesi diákot fognak meggyil kölni. Korláth elke eredve feleli, hogy jöhet a generális, de csak erőhatalommal, ha pedig jön, felgyújtják feje felett a házat Szinezi a képet a megkorbácsolt vén czigány is, a kit meggyötört állapotban hoznak be. Majd megjön Jávorka, a Jávorka Adám 6a és hírül hozza, hogy Rákóczi Ferencz meghalt. Mária ekkor lángoló szavakban felszólítja a hazafiakat, hogy vessenek véget a gyászos állapotoknak, keressék fel a magyar ügy Messiását. I. felvonás. Bécsben mulat Rákóczi Ferencz fia, a ki Monte Rosa gróf néven él az osztrák fővárosban tivornyázva, korhelykedve. Most is ugy jön, hogy összeverekedett a Fehér bárány csaposlegényeivel, a kik elzavarták- a szép Lizitől. Cerigó, a szicziliai származású gazember gondoskodik róla, hogy Rákóczi fia ne szabaduljon a gonosz indulatoktól. A gaz Cerigó sem látja azonban át, mily veszedelmesek az ő terveire nézve azok a czigányok, a kik azért jelentkeznek, hogy mulattassák az urakat, Rákóczi pajtásait. A czigányok közt van Mária és Prudens is. A mulató urak, a kik álarezos hölgyekkel érkeznek, szivesen hallgatják a czigányok nótáit, de a magyar dalnak csodás hatása van Monte Rósára, a kiben felébred a magyar érzelem. II. felvonás. Cerigó tovább folytatja intrikáit József ellen. De la Riviere kóborlovag segitségére számit, de a lovag elárulja. Cerigó ugyanis meg akarja itatni Rákóczit spanyol pálinkával, amelytől megoldódik az ember nyelve ugy, hogy legféltettebb titkát is elárulja. Mária, a ki már nagyjaban megnyerte Rákóczit a magyar ügynek, kicseréheti a pálinkát és Cerigó iszik belőle, a ki aztán leleplezi önmagát és ezzel felnyitja Rákóczi fiának szemét. Most már nem habozik József és követi Máriát, hogy folytassa ah ja nagy müvét, Magyarország felszabadítását. Hatalmas részlete a felvonásnak a magyar koldus és Rákóczi József találkozása. III. félvonás. A csernavodai táborban kétségbeesetten látják a magyarok, hogy József elhagyja magát, szerelmének él, amelyet Mária ébresztett benne és elhanyagolja a szent ügyet. Jávorka figyelmezteti erre Máriát, a ki nem akar Rákóczi nagy müvének útjában állani és tőrt döf a szivébe. Rákóczi azonban hiába jut nagy elhatározásra, mert Cerigó, a ki ismét belopta magát környezetébe, megmérgezi és a sasfiók meghal, mielőtt háborúba indulhatna. Befejezik a darabot Jávorka lelkes szavai, hogy az eszme él, nem halhat meg soha. Egy fél órára nézzük meg a Projectograf előadást. Gambrinus mellett. Erzsébet-körut 27. NÉPSZÍNHÁZ. A «Rab Mátyás» szövege. Első felvonás. A prágai ghetto piaczán, a kapu előtt, Czádik hitközségi szolga elmondja Mindinek, a szakácsnénak, hogy nemsokára elveheti feleségül, mert nagy jutalmat kap azért, hogy vigyázott a ghettoban bolyongó és kalandot kereső fogoly Hunyadi Mátyásra. A hitközségi elnök pedig házába fogadja Czádikot, mert prokuristára van szüksége, hogy neki segítsen a Mátyásért járó 600,000 arany váltságdíj leszámitolásánál, a mely Podjebrádnál éppen folyamatban van. A prágai főiskola diákjai elA női arcz bájossága, vall, kar feh-rnég«, a női kez finomsági a Hodai dr.-frle „GYÖNGYV I R A G-C RÉM E-' használata által jelentékenyen fokozható. Kis tégely I kor. Nagy tégely 1 kor. 50 lill. lindapeat, „Városi gyógy-ze tar" Váczl< s Klgyó-utcza sarok. határozzák, hogy este szerenáddal vonulnak be a zsidóvarosba, a farsang ünnepét megkezdeni. E közben Gabiről. Mátyás benső barátja felfedezi előtte titkát. Ö t. i. nem Gabiről gajdos diák, hanem Sternberg Hinkó gróf, a ki elmenekült egy batholikus leánynyal: Rogáczky Rozsenával, a kinek kedvéért katbolikus lett. ö is, a leány is a ghettoban rejtőzik el, de most menekülmök kell, mert Podjebrád, a buzgó huszita, neszét vette, hogy a menekültek a ghettoban vannak. Ma éjjel akarnak a városból kiszökni, de Gabiről elébb megesküdött a leánynyal, este ped g szinleges eljegyzése lesz a hi községi elnök házában, a honnan azután, felhasználva a lakodalmi és farsangi zűrzavart, elmenekülnek. Gabiről felkéri Mátyást, hogy legven ennél a szökési tervnél segítségére és jöjj )n el az eljegyzésre, még pedig mint a leánykérő farsangi bohóezok királya. Mátyás örömmel igéri ezt meg és ő is megmondja Gabirolnak, hogy ő a fiatal Hunyadi és nem Mattisz gajdos diák. Ezután kijönnek a ghetto lányai a kúthoz és itt Mátyás végre megvallja G tténak, a hitközségi elnök fogadott eányának szerelmét, a kiről nem tudja, hogy ez Rogiczky Bozsera és barátjának arája. A eány kedvesen felel Mátyásnak és oly választ ad, melyből Mátyás a viszonzott szerelem reményét meriti. Egészen mámoros ettől a félreértett megnyilatkozástól és duhaj kedvvel tánczol be a ghetto kapuján társaival, miután a holdat megkérlelték, hogy süssön ki az égen, a mi jel arra, hogy bemehetnek hódolni a farsang ö'ömeinek és a ghetto szépeinek. Második félvonás. A hitközségi elnök unszolja Mátyást, hogy menjen haza, mert letesz k érte a válságdijat, melyet ó Pojebdrádnak már előlegezett. Ha pedig nem megy haza, az elnök pénze elvész. Mátyás azt mondja, hogy megy, ha ma este ejy fontos ügyet szerencsésen elvégez, a mi alatt azt érti, hogy megnyeri Gita szerelmét és magával viheti. Este meg is jelenik bohócztársaival az eljegyzésen és vigan jut el bohókás hivatalában, a mihez az is tartozik, hogy ő lebbenti fel a mátka arczárói a fátyolt. A mint ezt megtette, rémülve látja, hogy barátjának arája az ő szerelme. Kétségbeesése oly nagy, hogy összeesik. Kis szolgagyereke, Cergő, hivja, hogy menjen vele innen, a hol szivét összezúzták. Ekkor megérkezik a magyar küldöttség, hirül adni Mátyásnak, hogy királylyá választották. Be is ront Drágfi futár, hogy h vja haza Mátyást, de ez esetben rabja a kétségbeesésnek. Ekkor felhangzik a Szilágyi Erzsébet levél dala. Az ősz anyja belép és odaszól fiának: „Kiveszlek, kiváltlak a nehéz fogságból!« Mátyáson győz a gyermeki szeretet, anyja keblén kisírja a bánatát és megtörve támolyog el, anyja erős kezétől támogatva. Harmadik felvonás. Mátyás király lett és haza felé indil. Szivét még marja a csalódás fájdalma, mikor elébe kéredzkednek a menekülők: Gabiről és Gita, vagyis inkább Sternberg Hinkó gróf és Rogóczky Bozsina kérik Mátyást, ne nehezteljen rájuk azért, mert szivét akaratuk ellenére igy megsebezték. Mátyás felemeli a térdelőket, egymásba teszi kezü'.et és lemond, mert ez neki királyi kötelessége. Magánál tartja őket. Még utoljára küzd érzelmeivel és mialatt magiban kesereg, bejön Gergő, most már első apródja Mátyásnak és jelenti, hogy megérkeztek Má yás apródjai. Azután fogadja a király a határon az elébe jött hódolo küldöttségeket, miközben az úrrá lett Czádik teljesiti mint helyettes kamarás az udvari szolgálatot. Majd lóra ül és fényes kíséretétől környezve, bucsut vesz múltjától és a hideg, ködös Csehországtól. Sarkantyúba kapja lovát és belovagol a »nagy, napfényes Magyarországba' Egy fél órára nézzük meg a Projectograf előadást. Gambrinus mellett. Erzsébet-körut 27. KIRÁLY SZÍNHÁZ. A »Szép Ilonka« szövege. Első felvonás. Peterdi háza előtt a Vértes vadonéban a cselédek éneklik a szentgáli vadászok dalát. Az erdőből kardal hallatszik, vadászok érkeznek. Mint a forgószél ront be Marziő, az udvari bolond. Vele jönnek a lantos deákok, elmondják, hogy a királyi udvar vadászik erre, élükön a hires sólyom mester (Mátyás.) Peterdi fogadtatásukra készül. Lepkét kergető leányka jelenik meg (Ilonka) és a bokorban a vadász, mind a kettő elfogja a maga aranyos pillangóját. Majd bevonulnak a vadászurak. Mátyás és Ilonka szerelmi jelenete folyik le a nagy fa alatt. Az udvari bolond és a lantos fiuk féltékenykednek, mert szintén szerelmesek Ilonkába. De szól a kürt, búcsúzni kell. Mátyás és Ilonka azzal válnak meg, hogy Szent-István napján Peterdiék felmennek Budavárába és felkeresik ott Sólyom mestert, a fő vadászt. Második felvonás. A szép juhászné csárdájában mulatoznak az emberek. Arra visz az ut Budavárába, Szent István-ünnephez. Olt a czinkotai kántor is, a ki szemet vet a szép juhásznéra. Elmondják, hogy ma vá t gyürüt a k rály az arragoniai herczegkisasszonynyal, a ki itt van udvarával. Tótok, palóezok érkeznek, mind Szent István ünnepére. Magérkezik Miklós deáknak öltözve Mátyás is. Vidáman, dallal jön, de azért mugtalan. Elbúcsúzik a szép juhásznétól, fütől-fától és dalban önti ki végül szive bánatát. A herczegkisasszony itt talál reá, m gpirongatja, hogy mindig álruhában jár. Mátyás távozik. Iionka jön s a herczegkisasszony kikérdezi őt. Leírja sze-elmét, keresi a fővadászt s mindketten letérdelnek az útszéli kereszthez és imádkoznak a boldogságukért. Miklós deák találkozik Ilonkával, hogy le ne lepleződjék, letagadja kilétét és megy, hogy küldje m8jd helyette a vadászt. A fővadász megérkezik s Ilonkával egy tündérjelenetet ól át, mely nyilt változásba olvad. A nyilt változás a Szent István-napi körmenet képét adja, baldakin alatt a király jegyesével: a herczegkisasszonynyal. Ilonka, a bolondtól vezetve, betoppan, felismeri a királyt és összeroskad. Ugy vezetik el. Harmadik felvonás. Tél van, Peterdi háza és házatája fehér hóban áll. A bolond vaczogva kuporog a ház előtt. Hul a hó. Ilonka lázban, betegen jön ki a házból. Víziói vannak. Az öreg cseléd elmegy a papért és meghúzatja a lélekharangot. Peterdi rémülve viszi be leányát, szél süvölt, a bolond megfagy a hidegben, a liliomos cserepet leveri a szél. E perczben rohan ki Peterdi. Mátyás megérkezik. — Meghalt! — tudaja vele a pap és a függöny legördül. Egy fél órára nézzük meg a Projectograf előadást. Gambrinus mellett. Erzsébet körút 27. Földesi kávéház Ä Hiripn Minden este siófoki Sió Aladár nlQBy hegedűművész teljes zenekarával. buffet. Előkelő csaladok találkozó helye. NL K.ALM1 ÜL) F QK- Ü^PWyNHAZKOZKLÍBK!> Té tel és eladá S lau^tenbur^lázAp ekolai és művészi hegedűk, valamint CTtD MQPPQ CS. ÓS 1ÜP. UÜYlfi senekarf hangszerek kitűnő minőségben O 1 E* IV II D E» I\ Uí vD« wo Kit« uniiui Kerepasi-ut 36. sz.