MAGYAR SZÍNPAD 1906. október (9. évfolyam 272-302. sz.)

1906-10-27 / 298. szám

1906 október 27 Budapesti színpadok. Budapest, október 27. A Magyar Királyi Operaház-ban holnap, vasárnap este díszelőadás lesz a Rákóczi-ünnep alkalmából, a mikor is bemutatóra kerül Farkas Ödön dramatizált zenekari szerzeménye, a Kuruczvilág és vele együtt a Nemo két felvonása. * A Nemzeti Szinház-ban Somló Sándor uj darabja, a Thököly Imte czimü történeti szinmü ma este kerül bemutatóra: Vasárnap, a midőn a bujdosók hamvai Budapestre érkeznek, díszelőadást tart a szinház: Szigligeti Ede II. Rákóczi Ferencz fogsága czimü történeti színmüvét adják elő s ezt megelőzőleg Beregi Oszkár elszavalja Ábrányi Emil erre az alkalomra irt „Üdvözlégy Rákóczi!" czimü ódáját. Hétfőn ismét a Thököly Imre kerül szinre. 1. • A Vígszínház- ban tegnap este nagy hatással került másodszor előadásra Rákosi Viktor: Rákóczi fia czimü nagyhatású történeti színmüve. Az újdonság és a kitűnő előadás sikerét tegnap a sajtó is egyhangúan konstatálta. Ma és vasárnap két-két előadás lesz. Szombaton délután a Rákóczi-ünnepélyek alkalmából rendkívül mérsékelt helyárak mellett az Ocskay brigadétos kerül szinre, vasárnap délután pedig a Gróf Hamlet-nek lesz első délutáni előadása. Mindkét napon este a Rákóczi fiá-i ismétlik. • A Magyar Szinház-ban pénteken, november 2-án lép fel először társulatával Sironi Irén, a bécsi opera világhírű első tánczosnője. A társaság kiváló erői: Biancifiori Alfréd magántánczos, Sironi Irén hírneves tánczpartnere, Lambertini első mimikus, továbbá Ailetto és Botani, a milánói Scala-szinház tagjai. A zenekart Raidinger Antal karnagy vezeti Heltai Jenő és Makai Emil vigjátéka, A királyné apródja, Kornai Bertával a czimszerepben mindkét estén szinrekerül. A vendégjátékig A milliárdos kisasszony tölti be a műsort. Vasárnap, október 28-án a népszerű Strauss- operettet először játsszák délutáni előadásban, mérsékelt helyárakkal. • A Királyszinház-ban a nagysikerű Szép Ilonka előtt tegnap este került nagy siKerrel bemutatóra, a Rákóczi-ünnep alkalmából, Herczeg Ferencz Bujdosók czimü egyfelvonásos drámája. A darab ma és vasárnap is műsoron lesz és mindkétszer ünnepi alkalmi nyitány előzi meg. Ez estéken 7 órakor kezdődik az előadás. Zsúfolt házak előtt, a legnagyobb sikerek jegyében folynak a Király szinház-ban a Szép Ilonka előadásai. Az a gyönyörű, harmónikus alakítás, a melyet Pálmay Ilka, mint Mátyás és Medgyaszay Vilma a czimszerepben nyújt, vonzó erőssége lett a daljátéknak, a melyet a vidéki igazgatók is mind megszereztek előadásra, s már most sok ajánlatot kapott tőlük Pálmay lika, hogy — ha a Királyszinház sorozatos előadásai véget érnek — Mátyással vidéken is vendégszerepeljen. * [A Népszinház-ban tegnap este igen nagy sikerrel került bemutatóra, Fedák Sárival a czimszerepben, Rajna Ferencz és Czobor Károly Rab Mátyás czimü daljátéka. Ugy az érdekes szöveg, mint a zene nagyon tetszett a közönségnek és a gyönyörű kiállítás is hozzájárult a sikerhez. Holnap, vasárnap Rákóczi hamvainak hazaérkezése napját a Népszínház két díszelőadással ünnepli meg Délután a Felhő Klári előadása előtt, — melyen Blaha Lujza asszony is az ünnepi előadás érdekéből részt vesz, — szinre kerül teljes zenekar kísérettel Balla Miklósnak ez alkalomra irt melodramatikus ódája: „Hazajött Rákóczii" A Rab Mátyás esti előadása előtt ugyancsak ezt adják elő. A költeményt, melynek zenéjét Barna Izsó szerzette, Szirmai Imre szavalja, mint kurucz vitéz. A kulisszák mögül. Budapert, 'október 27 „Thököly Imre". — A „Nemzeti Szinház" mai bemutatóidhoz. — A Nemzeti Szinház igazgatója szólal ma meg az ország első színpadán. Somló Sándor Thököly Imre czimü történeti színmüve kerül ma este bemutatóra azon a színpadon, a melyen ez az illusztris drámaíró már nagy és maradandó sikereket aratott, még akkor, a mikor nem állott élén a színháznak. A mióta Somló Sándor igazgatója a színháznak, egyetlen színdarabja sem került előadásra, kétségtelenül az iró ama szerénysége miatt, mely őt általában, mint embert jellemzi. Egy nagy alkalomnak, egy országos Rákócziünnepnek kellett jönnie, hogy Somló-i, az igazgatót rábírhassák az állami színházak sorsának legfelső fokon intézői, hogy mutassa be Somlónak, a drámairónak müvét, mely kiváltképen beilleszkedik hangulatával, izzó hazafiasságával és nemes költészetével az aktuális nagy országos ünnep keretébe. Ez okon üdvözölhetjük ma este a vezetése alatt álló szinpadon, mint drámaírót, Somló Sándort és a Nemzeti Szinház közönsége — mint a mai premier-est feltétlen várható nagy sikere fogja bizonyítani^— bizonyára szintén hálásan fog gondolni az ünnepi alkalomra, melynek kapcsán a Thököly Imre elébe kerül. Az elfogulatlan birálat és a nagyközönség évek hosszú során át megkedvelt és elismerésével kitüntetett drámaíróját: Somló Sándort tehát sziye szerint ünnepelheti a mai estén és ez az ünneplés nem csak azt kell hogy jelentse, hogy a Thököly Imte kiválóságait, irója nagykvalitásait elismeri a közönség, de egyúttal — elégtételül is kell hogy szolgáljon Somló Sándornak azokért a méltatlan és nemtelen indokok szülte igaztalan támadásokért, melyek őt az utóbbi napokban és éppen e nagyhatású és iiagy sikert igérő drámája szinrehozása miatt érték. Mert az minden kétséget kizáróan megállapítható, hogy atámadások — akár tendencziózus, igazán légből kapott koholmányoktól hemzsegő hírlapi czikkekben, akár aljas czélzatu névtelenjlevelekben húzódnak meg — nem Somló Sándor az iró, hanem Somló Sándor, az igazgató ellen irányulnak, tegyük hozzá: éppen olyan hatástalanul, mint igazságtalanul. A viszszautasitott drámaírók kezei hosszúak. Elérnek azokhoz a sajtóbeli ijjakhoz is, a melyekből mérgezett nyilakat pattantanak . .. Somló Sándor nem szorult védelemre és mikor leleplezzük a titkos machinácziókat, a mikor megírjuk, hogy Somló Sándor nem kevesebb, mint öt fenyegető és gyalázkodó névtelen levelet kapott a mai premierje előtt, csak ráakarunk világítani azokra a „sötétben ólálkodó" alakokra, a kik úgynevezett „összeköttetéseiket" ugy értékesitik, hogy bosszút akarnak állani azért, a miért —amint megérdemelték — a Nemzeti Szinház színpadára nem nyertek bebocsátást . . . Egy estilap a minap azt a „leleplezést" közölte, hogy a Thököly Imré-nek csak első felvonása volt készen a Mészáros-ié.\e történeti pályázat lejárati napjára és a többi két felvonást a lejárati nap után irta meg a szerző. Alkalmunk volt a Mészáros-pályázatra vonatkozó iratokDa, jegyzőkönyvekbe a Nemzeti Szinház irodájában betekinteni és mi magunk meggyőződést szereztünk arról, hogy az első Mészáros-pályázatot a történeti színműre 1897ben, gróf Fesíetich Andor igazgatása idején, tűzték ki. A lejárati nap 1899. deczember 31. volt, a mikor már Beöthy László volt a Nemzeti Szinház igazgatója és igy ő volt az elnöke a biráló-bizottságnak, melynek Ambrus Zoltán, Bartók Lajos, Szacsvay Imre és Tóth Imre voltak a tagjai. Somló Sándor a darabot a lejárat napján: 1899. decz. 31-én nyújtotta be Zrínyi Ilona czimmel, „sors bona, nihil aliud" jeligével. Mind a három felvonást egyszerre nyújtotta be és másnap a darab már az egyik biráló kezébe került. A ma szinrekerülő Thököly Imte első része lévén egy trilógiának, a melynek összefoglaló czime: Zrínyi Ilona, a szerző ezen a czimen adta be a pályázatra a darabot. Innen kelhetett ki a „leleplezés" magva: az első részt (mely három felvonásból áll) a „leleplező" összetéveszthette az első fel vonással. Holott a Thököly Imre mind a három felvonását, mint a „Zrinyi Ilona-trilógia" első részét, egyszerre nyújtotta be a pályázatra a szerző. A minthogy ez nem is lehetett máskép. A trilógia első része megnyerte a pályadijat és ez kerül ma este Thököly Imre czim alatt bemutatóra a Nemzeti Szinház-ban. Annak idején a birálók teljes dicsérettel bocsátották színpadi útjára Somló Sándor trilógiájának első részét, ma a Nemzeti Szinház közönségének adatik meg az alkalom, hogy szentesitvén a birálók véleményét, a Thököly Imre méltó és hosszú színpadi jövőjének vesse meg alapját. —y.SzinházS pletykák. Budapest, október 27. i. A politikus szerző. Rákosi Viktorról mindenki tudja, hogy nemcsak egyike a legjelesebb Íróinknak, de hogy a politikával is foglalkozik és ezen a téren a legradikálisabbak sorában küzd a haza javáért. Rákosi Viktor mind a két pályáján nagy rajongással csüng és dehogy hanyagolná el az egyiket a másik kedvéért. De előfordulnak olyan esetek, a mikor a két foglalkozást idő tekintetében nem tudja összeegyeztetni. Igy történt a Rákóczi fia egyik próbáján is. Rákosi Viktor ugyanis a délelőttjeit az utóbbi időben a Vígszínház-ban töltötte. Nem mulasztott el egy perczet sem a próbákról, a melyek naponta reggel kilencz órától kettőig, de háromig is eltartanak. Ilyenformán az iró Rákosi kerekedett felül és a politikus Rákosi bizony elmulasztott a parlamenti üléseken megjelenni. A főpróba előtti napon, a Rákóczi fia második felvonása után Rákosi Viktor az órájára néz, egyszerre felpattan és igy kiált: — Hiába, el kell mennem! — Hová? — kérdi Ditrói igazgató. — Csak nem hagyja itt a próbát? — Sajnálom, muszáj. Hiv a másik kötelességem. A politika. A képviselőházba kell sietnem. — Hát az jobban érdekli, mint a próba? — De hogy érdekel jobban. Meg tudnék lenni ma a képviselőházi ülés nélkül is, de délben, valami összeférhetlenségi ügyben kisorsolják a zsűrit és a ki nincsen ott, annak ezerhatszáz koronája bánja. — És a ki ott van? — Hát ha kisorsolják, ott kell maradnia és esetleg estig is bíráskodnia ... És a milyen pechem van, biztos, hogy kisorsolnak I — Nem hiszem én azt! — mondja Ditrói. — Fogadni mernék, hogy a próba végén itt terem 1 — Nem hiszem, nem hiszem . . . — Már pedig én oly bizonyosra veszem, minthogy a Rákóczi fia megéri az ötvenedik előadást. — Majd megválik, — sóhajtotta a szerzőpolitikus és melankólikusan vetette be magát egy konflisba. Nem telt egy fél óra, a midőn a homályos nézőtéren megjelenik egy hosszú kabátos ur és nem törődve azzal, hogy a szinpadon javában próbálnak egy megható jelenést, diadalittasan kiált fel a szereplőknek: Kotsnth I.afns-utoxa 18 3 Hagyar Világ Kávéház C Tulajdonos Kasznár Nándor.