MAGYAR SZÍNPAD 1906. október (9. évfolyam 272-302. sz.)

1906-10-26 / 297. szám

2 1906. október 23 Budapesti színpadok. Budapest, október 26. A Magyar Királyi Operaház-ban vasárnap este díszelőadás lesz a Rákóczi-ünnep alkalmából, a mikor is bemutatóra kerül Farkas Ödön dra­matizált zenekari szerzeménye, a Kuruczvilág és vele együtt a Nemo két felvonása. • A Nemzeti Színház-ban Somló Sándor uj darabjából, a Thököly ímte czimü történeti szín­műből, a melyet a küszöbön álló Rákóczi­ünnepségek előestéjén, holnap, szombaton adnak elő elsőizben, ma, pénteken délelőtt tartották meg a jelmezes főpróbát a sajtó meghívott kép­viselői előtt. Az újdonsághoz, a melynek első felvonása Kapós ungmegyei községben, a má­sodik és harmadik felvonása pedig Thököly Imre fejedelmi sátorában történik, száznál több uj, korhű jelmezkészült es első felvonásában csak­nem az egész müvészszemélyzet, ezen kivül pedig a tömeg jelenésekben a statiszták egész serege szerepel. A darab hősét, Thököly Imre, késmárki grófot Odry Árpád adja. Kivüie nagy szerephez jutottak még: P. Márkus Emilia, a ki Zrínyi Ilonát játsza, továbbá Ujházy, Náday, Gyenes, Gál, Mihályfy, Gabányi, Ivánfy, Hor­váth Zoltán, Horváth Jenő, Császár, Dezső, Rózsahegyi, Bónis és Molnár. Vasárnap, a midőn a bujdosók hamvai Budapestre érkeznek, díszelőadást tart a szinház: Szigligeti Ede II. Rákóczi Ferencz fogsága czimü történeti színmüvét adják elő s ezt megelőzőleg Beregi Oszkár elszavalja Ábrányi Emil erre az alka­lomra irt „Üdvözlégy Rákóczi!" czimü ódáját. Hétfőn ismét a Thököly Imre kerül szinre. * A Vígszínház- ban tegnap este igen nagy sikerrel került bemutatóra Rákosi Viktor: Rákóczi fia czimü nagyhatású történeti szín­müve. Az újdonság és a kitűnő előadás sikerét ma a sajtó is egyhangúan konstatálta. Szom­baton és vasárnap két-két előadás lesz Szom­baton délután a Rákóczi-ünnepélyek alkalmából rendkívül mérsékelt helyárak mellett az Ocskay brigadétos kerül szinre, vasárnap délután pedig a Gróf Hamlet-nek lesz első délutáni előadása. Mindkét napon este a Rákóczi fiá-i ismétlik. • A Magyar Szinház-ban pénteken, novem­ber 2-án lép fel először társulatával Sironi Irén, a bécsi opera világhírű első tánczosnője. A társaság kiváló erői: Biancifiori Alfréd magán­tánczos, Sironi Irén hírneves tánczpartnere, Lambertini első mimikus, továbbá Arletto és Botani, a milánói Scala-szinház tagjai. A zene­kart Raidinger Antal karnagy vezeti „A kéz* czimü mimodrámában, melyet az első estén mutatnak be. Vivettet Sironi Irén, a betörőt Biancifiori, a bárót Lambertini játssza. Heltai Jenő és Makai Emil vigjátéka, A királyné apródja, Kornai Bertával a czimszerepben mind­két estén szinrekerül. A vendégjátékig A milli­árdos kisasszony tölti be a műsort. Vasárnap, október 28-án a népszerű Sí/auss-operettet elő­ször játsszák délutáni előadásban, mérsékelt helyárakkal. A Magyar Szinház II. Rákóczi Ferencz emlékének a Mikes búcsúja czimü melo­dráma előadásával áldoz. Mezei Sándor költe­ményét Mikes Kelemen képében Ráthonyi Ákos mondja el: Kálmán Imre kisérő zenéjét pedig a zenekaron kivül vokál karok juttatják érvényre. A Mikes bucsujá-t holnap, szombaton este mutatják be először. * A Királyszinház-ban a nagysikerű Szép Ilonka előtt ma este kerül bemutatóra, a Rákóczi­ünnep alkalmából, Herczeg Ferencz Bujdosók czimü egyfelvonásos drámája. A darab szom­baton és vasárnap is műsoron lesz és mind­háromszor ünnepi alkalmi nyitány előzi meg. Ez estéken 7 órakor kezdődik az előadás. Zsú­folt házak előtt, a legnagyobb sikerek jegyében folynak a Kitályszinház- ban a Szép Ilonka elő­adásai. Az a gyönyörű, harmónikus alakítás, a melyet Pálmay lika, mint Mátyás és Medgyaszay Vilma a czimszerepben nyújt, vonzó erőssége lett a daljátéknak, a melyet a vidéki igazgatók is mind megszereztek előadásra, s már most sok ajánlatot kapott tőlük Pálmay Ilka, hogy — ha a Királyszinház sorozatos előadásai véget érnek — Mátyással vidéken is vendégszere­peljen. * A Népszinház-ban ma este kerül bemuta­tóra Rajna Ferencz és Czobor Károly Rab Mátyás czimü háromfelvonásos daljátéka. — Vasárnap Rákóczi hamvainak hazaérkezése nap­ját *a Népszínház két díszelőadással ünnepli meg Délután a Felhő Klári előadása előtt, — melyen Blaha Lujza asszony is az ünnepi elő­adás érdekéből részt vesz, — szinre kerül teljes zenekar kísérettel Balla Miklósnak ez alkalomra irt melodramatikus ódája: „Hazajött Rákóczii" A Rab Mátyás esti előadása előtt ugyancsak ezt adják elő. A költemény, melynek zenéjét Barna Izsó szerzette, Szirmai Imre szavalja, mint kurucz vitéz. „Bujdosók". — Herczeg-premter a Kirdlyszinházban. — Budapest,^októberi 26. Herczeg Ferencz ma hosszabb hallgatás után ismét megszólal a budapesti színpadon. Igaz, hogy csak alkalmi darabbal, igaz, hogy csak egyfelvonásos darabbal és az is igaz, hogy a Bujdosók-naV. nem a mai a legelső előadása magyar színpadon, mégis: irodalmi és színházi eseménynek kell tartanunk a Királyszinház mai estéjét, mely alkalmat ad arra, hogy az illusz­tris színpadi iró egy uj drámai alkotásával megismerkedhessék a budapesti közönség. Ha Thaly Kálmán a Rákóczi-korszak tör­ténetirója, akkor Herczeg Ferencz bátran nevez­hető a magyar történelem e dicső, nagy és ma az aktuális emlékezés kapcsán minden szivet hevitő korszak drámaírójának. Mert ebből a korszakból eddig a legjobb magyar történeti drámát Herczeg Ferencz irta ; az Ocskay bri­gadétos méltó és nagy sikere mutatta, hogy e korszak levegőjét, hangulaiát, mindazt, a mi benne a mai emberekre lelkesítő: Herczeg Ferencz tudta eddig a kétségtelenül legnagyobb hatással színpadra vinni. Ez az uj darabja, a Bujdosók a Rákóczi­apotheozis és bár nem egyenesen a Rákóczi­ünnep napjaira, alkalmi darabul, hanem a kolozsvári uj Nemzeti Szinház megnyitási ünne­pére irta Herczeg Ferencz: bizonyos, hogy gondolt azokra az akkor már küszöbön álló aktuális napokra, melyek különös érdekességet és értékességet kölcsönözhetnek a Bujdosók budapesti premierjének is. Aminthogy Beöthy László, a Királyszinház igazgatója is, a mikor a Bujdosók kolozsvári premierjét végignézte, rögtön arra gondolt, hogy ezt a darabot szerzi meg színháza számára alkalmi darabul, az országos Rákóczi-ünnep napjaira. Jobban nem is választhatott volna, ezt a mai premier-est fogja igazolni, a melyre a szinház müvészszemélyzete, az igazgató veze­tésével, valóban a legnagyobb ambiczióval és a kiváló iró müvének különös megbecsülésével készült. —y­A kulisszák mögül. Budapest, október 26. „Rab Mátyásiról. — Szerző a darabjáról. — Először azt mondták a darabomról, hogy „zsidódarab". Tehát egyszerűen egy darab, a melyben az ő-t ű-nek ejtik és a i betűt meg­toldják egy h-val. Hát legelőször is ezl a „téves" hírt czáfo­lom meg. A „Rab Mátyás'-ban igenis vannak zsidók. De ezek nem a közönséges bohózati jargon-zsidók. Tisztán beszélő, barátságos alakjai a középkori Prágának. Valósággal emberek a népből. Egyik neves vidéki színigazgató, a ki a darabot már a budapesti bemutató előtt sze­rezte meg — eddig tiz ilyen vidéki igazgató van — ezt irta erről a kiadómnak: „Végre egy darab, melyben a zsidó egész ember, nem karrikatura és nem utazik olcsó dialekt-vicz­czekre!" A darabnak a legelső zárjeles uta­sítása pedig ez : „A színésznek szigorúan kell tartózkodnia a jargon használatában nyilatkozó olcsó hatástól". Már azt is hallottam, hogy itt a rendes közhelyről van szó: Mátyás beleszeret egy kökényszemü, tüzesvérü zsidólányba. Hát ez se igaz. Mátyás fzerelme nem zsidóleány, hanem egy főnemes hölgy, a ki a ghettóban bujdosni kénytelen üldözői előtt. De ez a lány nem Podjebrád Katalin. Azt is tagadták, hogy Mátyásnak egyálta­lában volt nexusa a ghettóval. De én erre nézve találtam nyomokat, sőt bizonyítékokat a prágai zsidó-német irodalomban. Abban a hires és becses legenda- és novella-gyűjteményben, mely Pascheles szerkesztésében „Sippurim" czim alatt jelent meg, találtam egy feljegyzést, mely^erről szól. Van ott ugyanis egy elbeszélés, melynek czime Mathias Corvin und der Bocher a melyben Mátyás ideális barátsága egy zsidó theológussal van igen vonzóan feldolgozva. Ez a tárgy inspirálta nekem a thémát. De más­különben a cselekmény tisztára költött. A miliő pedig azért vonzott, mert igen érdekes és hatásos kontrasztokat nyújt a szinmüirónak, mikor a ghettó intim és kedves poézisébe hatal­masan bevilágít a magyar história. Népi törődtem soha, a túlzott reklám­csinálással, igy most sem, még a hivatalos kommünikék szerkesztésétói is tartózkodtam. Az igaz csak az, hogy hatalmasan dolgoztam Stoll- lal és Stefanidesz-szel egy minden tekin­tetben artisztikus előadás létrehozatalán. Rész­leteket nem árulok el, csak annyit, hogy a személyzet páratlan lelkesedéssel látott a dologhoz és hogy minden szereplőnek igazi sikerre van kilátása. Végül még felemlítem azt is, hogy nagy izgatottságot imputálnak nekem és társamnak: Czobor Károlynak. Hát, a mi engem illet, én nem vagyok egy csöppet se izgatott. Hogy Czobor nagyon fel van izgatva, azt nem tagadom, de ez érthető is, mert ő a premierre — uj frakkot kapott. Rajna Ferencz. Színház! pletykák. Budapest, október 25. Apróságok a Magyar Színházból. (Az első• hosszú szoknya. — A honorárium.) A mig esténkint A milliárdos kisasszony előadásán kaczag jóizüen a Magyar Szinház közönsége, délelőttönkint erősen folynak a pró­bák a legközelebbi újdonságokból, a melyelúe a Strauss- operett nagy .sikere folytán bőven van idő készülni. Tegnap délelőtt az egyik újdonságból tar­tottak próbát és ennek meg volt a maga külön szenzácziója is. A szinház legifjabb és talán legszebb tagja nagy meglepetéssel szolgált a kollegáinak: ezúttal először életében — hosszú ruhában jelent meg a próbán.| A nevezetes alkalomhoz persze gratuláltak neki mindenfelől, a férfiak azonban mégsem tudtak egészen megbékülni a dologgal. — Minek ez ? — duzzogtak — hiszen már most az apró lábaidat sem láthatjuk meg többé 1 A kis müvésznőjelöltnek most már az is fontossá lett, hogy az első hosssu szoknya mellé egy — hosszú szerepet is kapjon, ezúttal szintén az elsőt. — Régen Ígérték már — kérlelte a direk­tort — remélem, hogy most végre meg is kapom azt a bizonyos hosszú szerepet Az igazgató pedig a sok kérésre, ha hosszú szereppel nem is, de egy rendkívül hálás — fiu-szereppel fogja a kis ambicziózust megör­vendeztetni, a melyet a Thury-Heltai regejáté­Kusauth LslM-wtoxa 12. Hagyar Világ Kávéház C Tulajdonos Kasznár Nándor.

Next

/
Oldalképek
Tartalom