MAGYAR SZÍNPAD 1906. október (9. évfolyam 272-302. sz.)

1906-10-16 / 287. szám

1906. október 16. Maga Fedák Sári állította ezt és mi ­különösen, ha ebben a rovatban szólunk róla — hitelt kell, hogy adjunk még olyan meglepő önvallomásának is A nagy kijelentést Zsazsa a Népszínház színpadán tette, a hol most délelőttönként megjelenik a Rab Mátyás próbáin. A jövő hé­ten lép fel tudvalévően először Fedák Sári a Népszínház- ban a Rajna-Czobor-féle daljáték czimszerepében és ezen a héten búcsúzik el a Királyszinház közönségétől négy legjobb szere­pében. A Rab Mátyás egyik legutóbbi próbáján nagy pecsétes levelet kézbesítettek a színpadon Fedák Sárinak. Ott bontotta fel uj kollegái előtt, a kik nem kis tisztelettel néztek a Zsazsa kezében levő keskeny, hosszú papírlapra, a mely egy — csekk volt, nem kevesebbről, mint ötven­nyolczezer koronától kiállítva, természetesen a Zsazsa használatára. — Ötvennyolczezer korona I Egész kis vagyon! — kiáltozták össze-vissza a színpa­don. — Mit fog ezzel a tengerpénzzel csinálni, Zsazsa? Bankba teszi? Elkölti? Ekkor történt a nevezetes kijelentés: — Nem csinálhatok a pénzzel semmit, — mondotta Fedák Sári — mert én gondnok­ság alatt állok! . . . — Micsoda? — Igen, igen — nevetett Zsazsa — én gondnokság alatt állok és én nem nyúlhatok sem ehhez, sem másféle pénzemhez! — Komolyan mondja ezt? — Na, nem egészen komolyan. Félig komoly a dolog. Ugyanis az én mindenrendü és fajtájú jövedelmem az ügyvédemhez: dr. Wessely Tiborhoz vándorol. Ugy egyeztünk meg, hogy minden vagyonomat ő kezeli, való­sággal ő az én gondnokom. Én minden elsején mindössze négyezer koronát kapok tőle — akár­csak egy gondnokság alatt álló tékozló a zseb­pénzét! — és ez az én úgynevezett költő­pénzem. Bizony, gyerekek nehéz az élet: tanul­jatok tőlem spórolni! A Népszínház tagjai — különösen a nőt­len színészek ifjabb és könnyelműbb generá­cziója — rögtön megegyeztek abban, hogy szívesen spórolnának ők is, ha nekik is éven­ként negyvennyolczezer korona „úgynevezett költőpénz" állana a rendelkezésükre . .. Tartart n 3 Színházi élet Budapest, október 16. „Tristán és Isolde." — Wagner dalmüvének mai reprizéhez. — A Magyar Királyi Operaház ma este, hosz­szabb pihentetés után feleleveníti Wagner Ri­chárdnak a mester művészi pályáján is fordu­latot és uj korszakot jelző Tristan és Isolde czimü remekét, melyet 1904. május 25-ike óta nem hallottunk. Ez alkalommal a Tristan szerepének eltá­vozott személyesitőjét: Bunián Károlyt vendég­ként pótoló Btozel Fülöp tenorista vendégjáté­kául adatta az igazgatóság a Tristant, azóta pedig e rendkívüli fárasztó szerepre nem akadt megfelelő hang-óriás a budapesti tenoristák között. Bochnicsek Gyula vállalkozása teszi le­hetővé a mai, tizenhetedik előadást. Wagner Tristan és Isolde-\a a legnagyobb követelményeket támasztja az énekesekkel szem­ben, melyeket valaha zenedráma felmutathatott. A két főalakot nálunk csak Burrián fiatal, erős tenorja és gróf Vasquezné páratlan drámai szopránja bírta meg. A legkényesebb szerep a tiszta mezzoszoprán Brangéne, melyet Opera­ház-unkban mind a tizenhatszor Berts Mimi enekelt. Mily kényes szerep ez, bizonyítja az a körülmény, hogy az idei bayreuthi előadásokra Németország összes nagy énekesnői közül nem tudtak megfelelő erőt találni. ösmeretes dolog, hogy a bécsi Operaház hosszas kísérletezés után abbahagyta a Tristan és Isoldé-t. „A mig a II. felvonást tanuljuk, el­felejtjük az elsőt", — mondották élczelődve a tagok. Marchesiné, a nagy énektanárnő egy izben Wagner-nél járván, a mester kérésére elővette Isolde szerepét és prima vista leénekelte az egészet. A bécsiek panaszát, hogy e szerep nem énekelhető el, fényesen czáfolta meg ezzel s igen boldoggá tette Wagnert vele. Az opera első szinrehozatala azért mégis csak 1865-ben történhetett meg Münchenben, Lajos király sürgetésére. A legnagyobb német drámai tenorista akkor carosfeldi Schnorr Lajos volt s neje szintén nagy drámai énekesnő. Hó­napokon keresztül folyt próbák után végre junius 10 én szinrekerülhetett a nagy mű és egész München boldogságban úszott. Az öröm azonban hamar gyászra vált: öt héttel az egyet­len előadás után Schnorr tenorista hirtelen meg­halt, túlfeszített idegei ölték meg a művészt. Benne a zenevilág a legnagyobb énekesek i egyikét veszté el. Az elárvult Tristan-szerepbe ' sokáig senki sem mert belevágni s mindaddig, mig Bayreuth föl nem épült, sehol Tristant nem adták. Schnorr halála óta a legkülönb német énekes a szerepre Krausz Ernő, kinek fiatal erejű, csengő, nagyterjedelmü és a mellett lágy tenorja egyaránt emeli érvényre az erős szenvedélyű kitöréseket s a második felvonás édes szerelmi busongásait s kielégített boldog­ságát. Az idei bayreuthi Tristanban ez utóbbi tulajdonság hiányzott .- dr. Bary Alfréd erős, szenvedélyes énekes, de a lágyság teljes hijá­vai van hangja. A mi Burrián-unknak is inkább ez volt a hibája, habár ő a körülményekhez képest a jelesebb Tristanok közé sorozható. A drezdai udvari szinház primadonnája: wiltich Harie Bayreutban szintén gyönge Isoldénak bizonyult, mert ő viszont az epedő, búsongó szerelmi részekben volt jeles, de drámai erő hijával való. A budapesti szinrehozatal körül Mészáros Imre volt igazgatónak van nagy érdeme. Talán hatvan zenekari s egyéb próba után sikerült 1901. november 28-án végre szinrehozni a nagy müvet a már emiitetteken kivül Ney Dáviddal (Marke király), Takáis Mihálylyal (Kurwenal) s Kiss Bélával, Gábor Józseffel, Ney Bernáttal és Déri Jenövei a kisebb szerepekben. Olyan öt énekest egyszerre s együttt, mint gróf Vasquezné, Berts Mimi, Burrián, Takáts és Ney Dávid, a világ egyetlen operája sem mutatott fel ez idő­ben ; nem csoda, ha az előadás a legnagyobb zenei események közé tartozott Budapesten. Ney Dávid azóta meghalt, helyébe a fiatal Wenczell lépett. Ha Bochnicsek Gyula beválik, Tristan és Isolde bizonyára kasszadarabja lesz az idei idénynek. O Vidéki színpadok Budapest., október 16. A szegedi szinház most következő hetének műsora meghozza az idei első operett-slágert: Lehár pompás operettjét, a Vig özvegy et, melynek bemutató-e,őadását csütörtökre tűzte ki az igazgató. Az operett újdonságból Makó Lajos rendezése mellett folynak a próbák. A Vig özvegy egymásután négyszer kerül szinre. Pécsi Paula, a Vigszinház tagja, a ki most mint állandó vendég Kövessi pécsi színtársula­tánál játszik, legutóbb Az ördög czimborájá-ban lépett fel. A lelkész feleségét játszotta a közönség nagy érdeklődése mellett. Leoncavallo, a Bajazzók és Bohémek szer­zője északamerikai hangversenykörutra indult. A mult héten dirigálta első hangversenyét New­Yorkban, nagy ovácziók közepette. * A király Caruso Enrico tenoristának a császári és királyi kamaraénekesi czimet ado­mányozta. A kitüntetést a hivatalos lap is közölte. * A berlini uj operaház megyitása a jövő év október 1-én lesz. Az uj Opera magánvállalko­zását egy magyar ember, Gálfy Viktor veze­tése alatt, művészeti igazgatónak Josephi Józsefet szerződtették. NYILTIÉR. PANNINI l-PRPM ar«szépitő és kéztinomitó szer, IHlinJUlH UriLlfl mely teljesen ártalmatlan; a bórt bársonysimává teszi. Mindenféle szeplőt, májfoltot, pattanást, kiütést rövid használat után megszüntet. Teljesen zsírtalan és nappali világítás mellett is teljes hatással használható. Ara 1 korona. A eremhez való szappan 80 fil­lér. Pouder 3 színben 1 doboz 1 korona. Kapható: Ladányi Zoltán, Szent-Bertalan gyógyszertárában Andrássy-ut 55 , (tíötvös-utcza sarok.) Teieion : 12—33 Ot koronás rendelés portómentes. = Számos kitüntető elismerés. = = Egy amerikai herczegoő örökösödési pőrét hosszú huza-vona után csak ugy sikerült hamarosan lebonyolítani, hogy a herczegnő az illetékes fórumokat a hires kecskeméti baraczkszeszszel megajándékozta, mely czélra nagy rendelést eszközölt az „Első Alföldi Cognacgyár"-nál Kecskeméten. Hirdetések. KÖVES FERENCZ hölgy-fodrász terme IV., Eskü-ut 6. sz. (Klotild-palota) Hajmosás Shampcsinggal vagy Petrollal. — Hsjszáritás villa­mos készülékkel, meleg levegő­vel.— ízléses fésülés, hajsütés, ondulirozás — Teimeszcthű hajfestés, hajápolás, minden­nemű hajmunkák készítése, va­lamint hajfonatok, utczai és színházi parókák, hajmosó — szerek nagy választékban. — Magyarország legnagyobb álló, fali és ingaóra áraház Ritter Testvérek órások és ékszerészek BUDAPEST, V., Marokkói-utcza 4. sz, ,o g, entgehe. Telefon 18—11 . , ALKALMI BÚTOR- ^í^zíraLzKOZVlbbs:­vé tel és eladá s lajjtenbur^lMr Külföldi színpadok, Budapest, október 16. Réjane asszony párisi színháza november végén nyilik meg. Max Maurey: Savelli czimü négyfelvonásos történeti darabja Kerül bemuta­tóra a megnyitó estén. * A bécsi Bürgertheater-ben a minap a VII. és VIII. osztályú gimnazisták az iránt tárgyaltak az igazgatósággal, hogy egy estére kibéreljék a színházat a Troubadour előadása végett, a melyen az összes férfiszerepeket ezek a diákok énekelnék. Hová menjünk szinház után? 99 Lidó" kávéházba Anírássy ut és Csengery-n. tarok. Kényelmes szolid családi találkozóhely. HIDEG BÜFFET. Piíyelmes kiszolgálás. Számos látogatást kér Rau chbauer János, kávés. tisztelettel teCBIZTOSSBB HATÁSÚ ARC5ZÉP1TÜ SZERT , A Q. BÍRÓ FÉLE HAVASI TOPÁK (LftáNET AZ ARCOT ES KEZEKET PÓZSBS TEHERRÉ ÉS BÁRSONY SinévÁ TESZI _ itejety ára lkor. rtóbafegelj tOmi rtOLTF - rCLE MÓtYSZCRTÁR KOzOZSVAR. MÁTYÁS .IRÁLY TEA 10­PCSTi FÓARKTRR: TÓRSk-FÉLE CtOCYTRRRKBRN•

Next

/
Oldalképek
Tartalom