MAGYAR SZÍNPAD 1906. szeptember (9. évfolyam 242-271. sz.)

1906-09-25 / 266. szám

1906. szeptember 29. 2 Budapesti színpadok. Budapest, szeptember 25 A Magyar Kiiályi Opeiaház-ban a héten négy előadás lesz: ma, kedden Nemo, csütörtökön Tannhäuser, szombaton A walkür és vasárnap Bánk bán első felvonása, utána Lakmé kerül előadásra. A Nemzeti Szinház szombati újdonságát, A muskátli-t, nagy érdeklődéssel várja a közönség. Martos Ferencz uj darabjának szinlapja a következő: A MUSKÁTLI. Vigjáték három felvonásban. Irta : Martos Ferencz. Személyek: Berecsky Klára Katicza, unokahuga Márta | Klára rokona

i . - - -Julia kisasszony —. Marianne ... Báró Berecsky Kázmér Szomody Gábor Jablonczay Borhiday Gócs Gócsné János, inas. Anna, szobaleány Butti nagysikerű darabja, a Luczifer holnap, szerdán kerül előadásra. Jövő vasárnap délután a Folt, a mely tisztit, jövő hétfőn mérsékelt helyárakkal a Julius Caesat kerül előadásra. * A Vígszínház műsorát Askew Claude nagy sikerrel bemutatott szenzácziós uj darabja, a Deborah, mellett Veber és Ffennequin kitűnő vígjátéka, a Riquette dominálja. A két darab a hét egyes estéin felváltva kerül szinre, kivéve a szombati napot, a mikor a Diákélet-eX játszszák, ebben a szezónban először. • A Magyar Szinház-nak az uj Strauss-operettje, nagy népszerűségre hivatott zenéjével és minden kétértelműségtől ment, kaczagtató szövegével meghozta a szezon első nagy sikerét. Az újdonság első és második előadásaira elkelt minden jegy s a hét többi előadásaira is nagy az elővétel. Jelentékeny része van e sikerben az előadásnak is. A második felvonás fináléját, a hol Kornai Berta a panama-kupiét énekli, a közönség zugó tapsaira minden este többször meg kell ismételni; hasonló nagy hatása van Turcsányi Olga veréb-dalának, a négyesnek és a pesti szokás czimü kupiénak is. A milliárdos kisasszony a hét minden estéjén szinre kerül; vasárnap délután A drótostót megy mérsékelt helyárakkal. * A Királyszinház-ban állandóan zsuiolt házak előtt kerül előadásra Fedák Sárival A gerolsteini nagyherczegnő, mely a héten is minden este szinrekerüi és már közeledik első jubileumához. Vasárnap délután mérsékelt helyárakkal a János vitéz kerül szinre. • A Népszínház-ban Major Simon népszínműve, az Ipamuram, minden eddigi előadásán a telt nézőtér lelkes közönsége számtalan kihívással ünnepli a czimszerep ábrázolóját, Vidor Pált, ki meglepő alakításáért ritka ovácziókban részesül. Az uj népszínmű kedd és péntek kivételével minden este szinrekerüi. Ma este a Mókaházasság,pénteken a San-Toy szerepel a műsoron, Lonzai Anna vendégfellépésével. — A Népszínház október 1-étől tartandó tizenkét bemutató előadásra hirdet bérletet. A régi bérlők helyeit szeptember 30-áig tartja fenn az igazgatóság s bérelni lehet naponta 10-l-ig és 6—9-ig a titkári irodában. » A Fővárosi Nyári Szinház-ban az utolsó hét műsorán háromszor szerepel a GülBaba. Jövő hétfőn lesz az utolsó előadás, a mikor is A csók kerül előadásra. * A Városligeti Nyári Szinház-ban ma este Hunyadi László lefejezése czimü történelmi dráma kerül szinre. A kulisszák mögül Budapest, szeptember 25 Uperapályázat. Az Operaház igazgatósága pályázatot hirdet díszelőadásokon és ünnepi előadásokon való bemutatásra alkalmas magyar történelmi dalműre, melynek zenéje szervesen egyeztesse össze a magyar jelleget az előkelő, modern operai stílussal. A mü előadásának tartama két és fél óra legyen. A pályadijat annak a munkának adják ki, melyet a bírálók megjutalmazásra ajánlanak s az Operaház igazgatósága előadásra kitűz. A pályamüvek idegen kézzel tisztán és olvashatóan irva, lapszámmal és bekötötten, teljesen kidolgozott vezérkönyvvel és zongorakivonattal, továbbá külön szövegkönyvvel a szerző nevét rejtő pecsétes levél kíséretében 1908. szeptember l-ig az Operaház igazgatóságához küldendők be. A pályadíj háromezer korona. A nyertes mü a szerző tulajdona marad, az első előadás joga azonban a szokott feltételekkei a budapesti Operaház- at illeti meg. A bírálóbizottság tagjai Mader Raoulnak, az Operaház igazgatójának elnöklésével Het2feld Viktor, Kern Aurél, Kernet István és Márkus Dezső. * „Rákóczi fia". A Vígszínház és a Királyszinház igazgatósága között, mint értesülünk, megegyezés jött létre, melynek értelmében a Királyszinház átengedte a Vigszinház-naV. Rákosi Viktor: Rákóczi fia czimü darabjának előadási jogát, miután a Kii ályszinház-nak már amúgy is van egy Rákóczi-darabja: a Bakonyi-Kacsóhféle Rákóczi czimü daljáték. A Vígszínház Rákosi Viktor történeti drámáját az idei szezónban fogja bemutatni. * „A papa leánya". Molnár Gyula és Stojanovics Jenő ily czimü énekes bohózata lesz a Népszínház egyik legközelebbi újdonsága, melynek próbái már javában folynak. A darab bohózatos katonadarab, bár technikája s ügyesen megszerkesztett meséjénél fogva, közelebb áll a vígjátékhoz. Hatezer koronás^szinmüpályázat. — Beöthy László hármas drámapályázata. — Beöthy László, a Királyszinház igazgatója abból a czélból, hogy a jövő év október havában az ő igazgatása alá kerülő Magyar Szinház műsorát gazdagítsa, hármas színműpályázatot hirdet. E hármas pályázat anyagát három magyar regény adja Jókai Mór Uj Jöldesur-a, Herczeg Ferencz Sziriusz-a és Mikszáth Kálmán Szent Péter esernyője czimü müve. E három regény színdarabbá való átalakításához szükséges engedélyt Beöthy László az illusztris szerzőktől, illetőleg Jókai Mór özvegyétói, megszerezte s most mindegyik műnek színpadi átdolgozására, illetőleg az egy-egy műből készült legjobb színdarab számára különkülön 2000 (kettőezer), összesen 6000 (hatezer) korona pályadijat tüz ki A pályamüvek műfaja nincs meghatározva, minthogy azt az adott anyag körülbelül önmagától is megszabja. A pályázathirdető csak egyet kiván megjegyezni, hogy a pályázatból operett- vagy daljáték-szöveg könyvek ki vannak zárva: kisérő zene vagy énekrészek alkalmazása csak annyiban van megengedve, a mennyiben ez az illető darab szczénikai szükségeinek megfelel. A pályázat határideje 1907. év márczius hó elsejének déli 12 órája. Az idegen kézzel vagy gépen irt pályamunkák a szerző nevét rejtő jeligés levéllel együtt e határidőig a Királyszinház titkári hivatalába küldendők be. A pályamüvek első lapján e fölirásnak kell lenni: „Pályázik a Beöthy László-té\e hármas színműpályázat egyik dijára". Mind a három pályanyertes mü budapesti előadási joga Beöthy Lászlót illeti meg, a mit a pályázók pályázásukkal elismernek. A nyertes szerzők a 2000 korona dijon kivül a színházi előadások bruttó-bevételeinek 5 (öt) százalékát kapják, az irói dij ntásik 5 százaléka a darabok anyagának eredeti tulajdonosait illeti meg. A pályázat eldöntésének határideje 1907 április 5 hó elseje. Pályabirákul Beöthy László Herczeg Ferenczet, Bakonyi Károlyt, Márkus Józsefet, Salgó Ernő drt, Vágó Bélát és Ráthonyi Ákost kérte föl. A pályadijak a három relative legjobb darabnak abban az esetben fognak kiadatni, ha sikert igérő szinpadi előadásra alkalmasak. Színházi pletykák. Budapest, szeptember 25 „Deborah"'apróságok. (I. A hatásos nüansz.) A Deborah főpróbáján történt a Vigszinház-ban. A második "felvonás izgalmas bonyodalma a tetőpontra jutott. Waring Róbert váratlanul hazatért, épen idején, hogy megvédhesse a boldogtalan asszonyt, a kit az ura meg akar ölni. A szomszéd szobában keresi Krillet Simeon a puskáját. Waring Róbert berohan hozzá, — kezében a revolverrel. A két férfi életre-halálra meg fog vivni. Deborah rettegve vánszorog fel a padláshoz vezető lépcsőn, hogy a közbeeső ablakon át nézze, mi történik ott benn. De nem lát semmit. Ismét lejön a lépcsőn. Kertész Ella nagy verizmussal csinálja ezt a jelenetet. A főpróba közönségét is megkapta, a mint megtörten igyekezett ismét előre. Egyszerre csak megcsúszik a lépcsőn és három-négy fokot zuhan alá a padlóra. — Istenem ! — kiált tel valaki a nézőtéren és kirohan a folyosóra, fel a szinpadra. Góth Sándor voll, a Kertész Ella férje. — Mi történt? — kérdi sápadtan. A felvonás éppen véget ért. Kertész Ella odajön az urához. — Mi bajod? — kérdi ámulva. — Én kérdem tőled, hogy mi bajod van? Rosszul lettél? — Miért kérded ? Mikor lettem ,volna i rosszul? Nem játszottam talán elég jól? — De hiszen lezuhantál a lépcsőn?! A művésznő arcza kiderül: — Ah, hát oly természetesen csináltam meg ezt az uj nüanszot, hogy még téged is megtévesztett? . .. II. A kaffer-lány.) A Deborah-ban Csáki Birinek egy korom fekete kaffer-leányt kell játszania. Valaki előkereste a Leipziger Illustrirte Zeitung egy régi számát, a melyben kafferek vannak lefényképezve, ugy, a hogy a teremtő éppen megformálta őket. Mindössze egy kicsi kötényt viseltek a képen. A képet odaadtak Szilágyi rendezőnek, a ki viszont Csáki Birinek mutatta meg és ráijesztett, hogy neki is ilyen puszta kötényben kell majd a szerepet eljátszania. Az ifjú szinésznő meg volt rémülve és pirulva vette le szemét a képen levő mezitelen kaffer-lányról. A rendező azonban komoly maradt és megkérdezte a kis művésznőt: — Nos, igen, — vagy nem? Csáki Biri nem felelt. — Akkor hát másnak fogom odaadni a szerepet I Csáki Biri még habozott egy darabig, de aztán felkiáltott: — Nem, ne adjal Én megteszek mindent, mindent a művészetért I A sikerült tréfán persze sokat nevettek, Biri pedig megkönnyebülten sóhajtott fel, a mikor megtudta, hogy csak ráijesztettek. toga Felvonásközben. I udapest. szeptember 25. A Janus-fejü Vidor Pál. A Népszínház-ban az Ipamuram nagysikerű premierje alatt odamegy egyik szinházi szolga Vidor Pál igazgatóhoz, a ki tudvalevően a czimszerepet játssza a kitűnő népszinmű-ujdonságban. Cs. Alszeghy 1. D Ligeti J. Paulay E. Varady A. Nagy 1. T. Vízvári M. Császár Odry Náday B. Rózsahegyi Szacsvay Vizváriné Gabanyi Keczeri I.