MAGYAR SZÍNPAD 1906. szeptember (9. évfolyam 242-271. sz.)

1906-09-06 / 247. szám

ianfi 1906. szeptember 6. hogy ugyanoly hosszura nyílik, mint első izben. S ha ez nem is fog megtörténni, annyi bizonyos, hogy az Ex-lex még többször is fog jubilálni a Magyar Színház-bari. P. Színházi pletykák. í Budapest, szeptember 6. Az éjjeli zene. — Ribillió a Győri-uton. — Mi mindent nem kapott Fedák Sári dicsőséges színpadi pákáján? Kapott virágot, babért, rózsaesőt, babéresőt, aranyrózsát, ezüstkoszorut, diszszónoklatot, szerenádot, lókifogást, sőt hir szerint egy vidéki városban már azzal is megtisztelte a diákság, hogy kiitta automobiljából a — benzint. Sok mindent kapott már Fedák Sári, de egyet — legalább Budapesten — a tegnapelőtti estéig nem kapott: — éjjeli zenét. Amivel a kis vidéki városok romantikus hajlandóságú gavallérjai adóznak szép csillagos éjszakákon szivük hölgyének: éjjeli zenét még nem kapott Budapesten Fedák Sári. De most már kapott azt is. Hála a primadonna egyik legodaadóbb, legötletesebb és legfáradthatatlanabb tisztelőjének, a ki egyik legismertebb alakja a budapesti színházi és politikai újságírók karának, Fedák Sári már az éjjeli zene megtiszteltetésében is részesült. Még pedig itt a fővárosban, Budán, a Győriuton, a hol a primadonna lakik. — Milyen újszerű hódolatot mutathatnék be az isteni Zsazsának ? — töprengett magában a minap este a mi találékony újságíró kollegánk és ekkor eszébe jutott az éjjeii zene rég feledésbe ment, de még mindig kitűnő intézménye. Felpakkolt két kocsira egy czigánybandát és éjfél tájban kirobogott Budára a Győri-utra, a hol az 1. .számú nagy palota földszintjén lakik Fedák Sári. A czigányok elhelyezkedtek és elkezdték szép csendesen húzni az ablak alatt a Zsazsa kedvencz nótáit. De hát ez persze nem ment olyan simán, mint a hogy azt mi leírtuk. A mire Zsazsa álmélkodva felébredt az éjjeli zene hangjaira, ezek a hangok felverték a nyárspolgári Buda csöndjét. Nagy ribillió támadt a csöndes Győriuton. Egymásután nyíltak ki a szomszéd házak ablakai, tömeg csoportosult a czigánybanda körül és csakhamar megjelent a rendnek éber őre is. A rendőr, bármennyire is el volt ragadtatva a kitűnő, romantikus ötlettől és bármennyire elismerte, hogy Fedák Sári méltó arra, hogy ilyen megtiszteltetésben részesítsék: a kötelességét kellett, hogy teljesítse. Ez pedig abból állott, hogy betiltotta az éjszakai muzsikálást és felirta a czigányprimás és az éjjeli zenét adó újságíró nevét és lakását és beczitáltatja majd mind a kettőt a rendőrségre, éjjeli csendháborítás vétségével vádolva őket. Hja, a rendőr az komoly férfiú: ő nem tudja azt, hogy a kik Fedák Sárinak akarnak hódolni, nem törődnek azzal, hogy a győri-ut lakói zavartalan éjjeli nyugalomra vágyódnak! Mime. Vidéki színpadok, Budapest, szeptember 6. A vidéki színházak színházi éve ezentúl nem virágvasárnap, hanem szeptember 1-én fog kezdődni. A miniszter a szinészegyesület közgyűlésének ily értelmű határozatát megerősítette. Ezentúl tehát a szerződések szeptembertől szeptemberig fognak szólni. Micsey F. György színtársulata vasárnap, f. hó 2-án fejezte be a négyheti sziniidényt Nagymihályon. A társulat innen Homonnára megy, onnan pedig Przmyslbe. A téli szezón legnagyobb részét Eperjesen tölti a társulat. Szarvason Falkas Ferencz dr. színtársulatát már fokozottabban pártolják. Legutóbb a BülBaba előadásán kitűnt Rusinszky Ilona és Aradi Aranka. A Jetikó falai-ban a drámai erők mutatkoztak be a közönségnek. A közönség most Tóth Antal színésznek ötvenéves jubileumára készül. i A temesvári színházi szezón. — Krecsányiflgnácz Temesváron. — Budapest, szeptember 5. A mig tart a szeptember, még hangos lesz a Horvát-kert. Az aréna színpadán felcsendülő éneket, kaczagást, tapsot, visszhangozzák a kert fái. Három hétig tart még a derűs élet s aztán egy egész félesztendőre kihal a Horvát-kert, mert Krecsányi Ignácz derék művészgárdája e hónap végével útra kél Temesvárra. A temesvári szezónra érdekes programmot állított össze Krecsányi Ignácz. Legérdekesebb, legfényesebb pontja a szezónnak a Puccini operájának, a Pillangó kisasszony-nak bemutatója lesz. Szinrehozza azonkívül mindazokat a sikert aratott újdonságokat, még pedig közvetlenül a premier után, a melyeket a fővárosi színházakban játszanak. A szezón jövő hó 4-én kezdődik és A szentbernáti barátok-kai nyitják meg. Ezt a darabot ezúttal először játsszák Temesváron. Krecsányi igazgató programmját írásba foglalva, nyújtotta a temesvári közönségnek. A társulat tagjai ezek lesznek : Maleczky Bianka, Haller Irma, Krecsányiné-Kiss Veron, Bolgár O'ga, Bárdos Irma, T.-Csige Böske, Peterdy Etelka, Csanády Irma, Rosos Gizella, NiczkynéKindlovics Ilona, L.-Mihályfi Julia, Sarkadi Rózsi, K.-Kecskeméthy Irma, Erdélyi Margit, Molnár Aranka, Dinnyési Rózsi, Vértes Szeréna, Melczer Julia, Csepreghy Irma, Nagy Gizella, Kapossy Irén, Koronkay Ilonka, Fenyvesi Ilka, Szalóky Szidi, Kövessyné-Maár Róza, L.-Szabó Ilona L.-Keresztély Irma, Térey Ilona, Mihályi Ernő, Thury Elemér, Szánthó Gáspár, Ujváry Károly, Izsó Miklós, Falussy Istvá^, Leövey Leó, Réthey Lajos, Barihos Gyula, Tábori Emil, Szomory Miklós, Vajda Alfréd, Farkas Béla, Szabolcsi László, Kövesdy Jenő, Balogh Sándor, Bokross László, Heróld Ede, E.-Keleti Márton, Farmosi Sándor, Havass Imre, Pécsy Lajos, Kövesdy Jenő, Balogh József, Puskás Dániel, Odry Gergely, Fekete Árpád, Tihanyi Béla, Lukács Lipót. Az igazgató kétszáz előadásra bérletet hirdet. Külföldi színpadok Budapest, szeptember ő. Bahr Hermann, az ismertnevü osztrák drámaíró és kritikus, október elsején lép a berlini Deutsches Theater kötelékébe, mint a szinház rendezője. A Tirso nevű római színházi újság néhány hónappal ezelőtt nemzetközi dráma-pályázatot hirdetett, melyre a világ minden részéből 300 pályamunka érkezett be. Az első dijat Charles Raymond és Camillo Antoni-Traversi Az iskolamester czimü franczia színmüve nyerte el. A bécsi udvari Operá-ban Strauss Richárd Salome-jának szinrehozása már el volt határozva s ugy tervezték, hogy az első előadás a szezón elején lesz. Javában folytak már az előkészületek is, a mikor a bécsi udvarmesteri hivatal betiltotta a darab szinrehozatalát. Mahler Gusztáv igazgató azóta minden lehetőt elkövetett, hogy a tilalmat az udvarmesteri hivatal visszavonja, de Montenuovo herczeg tudtára adta Mahlernek, hogy legfelsőbb helyen az egész dologról hallani sem kívánnak többet. • Robert de Flers és G. de Caillavet, Az őrangyal és a Sire de Vergy szerzői egy négyfelvonásos vígjátékot irtak Circe czimmel, mely az idén kerül bemutatóra a párisi Vaudevilleszinház- ban. Strauss János: Jabuka czimü operettjéhez uj szöveget irtak és az operett ebben az uj formájában bemutatóra kerül az idén egy bécsi színpadon. A berlini operaházban szombaton rendezett díszelőadáson, melyen a császári udvar is jelen volt, baleset történt: Staegemann színész kardjával súlyosan megsebezte dr. Pohl-i, a Gerhardus szereplőjét szeménél, ugy, hogy még a szaruhártyája is megsérült. Az előadást mindazonáltal fotytatták, de Pohl szerepét ezentúl Patry adta. „La Lepreuse". — Egy uj párisi Opera. — Budapest, szeptember 6 Ez egy uj dalmű czime, melyneK szövegét Henri Bataille, az ismert franczia drámaíró, zenéjét pedig Sylvio Lazzari irta. Ez opera körül tavaly olyan konfliktus tört ki a párisi Opera Comique igazgatója: Albert Cárié és a szerzők között, a mely nemcsak az egész párisi sajtót, de még a franczia kamarát is foglalkoztatta. A Lepreuse főeffektusa az, hogy a hősnő szerelmesének, a ki hűtlen lett hozzá, italt kinál egy serlegből, a mely meg van fertőzve — leprabaczillusokkal. A hős természetesen megbetegedik és meg is hal. Noha ez a különös, sőt utálatos részlet Catré igazgatónak sem tetszett : az operát elfogadta előadásra és miután jóidéig előadatlanul hevertette — visszaadta a szerzőnek azzal az utasítással, hogy a leprabetegből csináljanak egy megbabonázott nőt. Bataille ebbe beleegyezett. Az átdolgozott darabnak L'Ensorcelée lett a czime és a hősnő testi beteg helyett lelkibeteg. Mikor Carré igazgató az átdolgozott librettót elolvasta, kijelentette, hogy vigyék ezt a beteg hősnőt egy más klinikára, az Opera Comique nem reflektál a dalműre. Erre aztán kitört a botrány. A szerzők és az igazgató kellemetlen nyilt leveleket írogattak egymásnak és a képviselőházban interpelláltak is a Lépreusseaffér dolgában. Kitört az „örök harag", a mely azonban csak egy évig tartolt. Mert a párisi Figaro a minap már közölte Cané és Bataille leveleit, melyekből kitűnik, hogy a harczoló felek kibékültek. Carré úgymond: „ítéljen a közönség 1" és az idén előadatja a Bataille—Lazarri-ié\e dalmüvet, még pedig első, eredeti formájában, La Lépreuse czimmel. A leprabetegség megmarad. Most már csak az a kérdés, vájjon a párisi közönség nem fog-e a közöny szérumával védekezni a leprás opera ellen. = Társasutazás Milánóba, Velenczébe és az olasz tavakhoz. Indulás 1906 szeptember 12-én. Részvételi ár 260 korona utazási, ellátási és vezetési összköltséggel. Jelentkezéséket 50 korona előleg beküldésével elfogad és részletes prospektust küld a Központi Menetjegyiroda, Budapest, V., Vigadó-tér 1. FŐVÁROSI NYOMDA = RÉSZVÉNYTÁRSASÁG =— BUDAPEST, h. ,i m.i PODMANICZKY-UTCZA 3». SZ. ur *riV»W«TT gff-fffiKÓ- ÉS KÖNYVNYOMDA, 3 • • KÖNYVKÖTÉSZ1T, VONALZÓ-INTÉZET ÉS = • . ..

. TÖMÖNTÓM TKLKKON 2U —17. Sürgönyözim: FSvárosi Nyomda. % '«nekad^hangfizerek Bttt STERNBERQ CS. éS tó. 0(1 Uf\ Kerepesi-ut 36. sz. dltii