MAGYAR SZÍNPAD 1906. szeptember (9. évfolyam 242-271. sz.)
1906-09-11 / 252. szám
6 1906. szeptember 14 . NEMZETI SZÍNHÁZ. A »Lebonnard apó* szövege. I. felvonás. Lebonnard papa, nyugalomba vonult öreg órás, imádja leányát, Jeannet, s szeretné őt férjhez adni olyanhoz, a kit a leány szeret. Lebonnardné és d'Estrey márki titokban azt tervezik, hogy Jeannet a nemes származású Martignachoz adják nőül, de Lebonnard annak az ábrándnak él hogy leánya beleszeret André doktorba, a ki önfeláldozóan ápolta az öreg nrat nehéz betegsége idején. Ezt az öreg ur ki is jelenti, Lebonnardné azonban, a midőn az orvos belép, udvariasan kikosarazza. Lebonnard mégis kijelenti, hogy Jeannet dr. Andréhez adja nőül. II. felvonás. Róbert jó szemmel nézi húgának, Jeannenak, dr. André iránt érzettt szerelmét, Lebonnard elhivatja az orvost. Az nagyon félénken viselkedik, de az öreg bizonyos felőle, hogy szereti a lányt. S azért minden teketória nélkül odaígéri neki Jeannet. Az orvos erre felfedi hosszas habozásának okát s elárulja születése'titkál. Elmondja, hogy ő házasságon kivül született. Midőn egyedül marad a fiával bejelenti ennek is a házasságot. Róbert felforr: — Hogyan, egy fattyú jusson be családomba ? Lebonnard azonban nagy felhevülésében egészen közel lép hozzá s odakiáltja : — Az vagy te is, szerencsétlen ! S kimegy. Ekkor érkezik meg dr. André. Róbert visszautasítja az eléje nyújtott kezet. A két fiatalember végignézi egymást, André azután nyugodtan s egyszerűen mondja: — Miután ön ilyen módon ellenzi ezt a házasságot, nos hát: ez a házasság meglesz I III. felvonás. Lebonnardon kivül mindenki ellenzi Jeannenak dr. Andréval való házasságát, akinek botrányos származása csakhamar pletyka tárgyává lesz a kis városkában. Róbert meg akarja húgát győzni arról, hogv le kell mondania erről a házasságról, a mely lehetetlenné tenné bátyjának d'Estrey márki leányával kötendő házasságát. Jeannet fölháboritja bátyjának önzése s most ez — első i.zben — szemére is veti. Most azután Rlanche d'Estrey iparkodik őt szándékáról lebeszélni, de az óraműves Lebonnard lánya fölháborodik azon, hogy az arisztokrata leánya, ha csakugyan szereti Róbertet, kész róla lemondani csak azért, mert' Jeanne egv becsületes, de szegény emberhez akar nőül menni. Sirva fakad s visszavonul szobájába. — Ki ríkatta meg az én lányomat ?, — kiált föl Lebonnard, a ki éppen ekkor toppan be. Az első, a kivel találkozik, a felesége, a ki rögtön el akarja téríteni tervétől. Lebonnard haragra fakad, dühre kél s felháborodva tudatja feleségével, hogy tudja az ő titkát. Elmondja, hogy eddig csak lányára való tekintetből tartotta meg hidegvérét és türelmét, de hogy a lánya védelmére a legvégsőbb eszközöket is kész megragadni. Lebonnardné reszket, de a fferje most már nem^hagy alább, szidja, fenyegeti. Ekkor belép Róbert s anyja védelmére kemény szavakkal illeti Lebonnardot. Az öreg, a ki oly soká tartogatta a végzetes titkot, most kipattantja: — Elég legyen! Hallgass, te fattyú! Az anya és fia megdöbbennek. Róbert összetörik e szavak súlya alatt s eszméletét veszti. IV. felvonás. Róbert súlyos betegségbe esik. Lebonnard-t furdalja a lelkiismeret, hogi ily bajt okozott mértéktelen dühével. Dr. André a ki Róbertet ápolja, megelégszik azzal a tudattal, hogy Jeanne szenti őt. Várja Róbert meggyógyulását, mert nne csak azután akai feleségévé lenni. RóK ezalatt tudtára adja a márkinak, hogy beáll Honának és a gyarmatokra megy. Ez megdönthetetlen szándéka. Ekkor d'Estrey márki t-izalmasan feltárja előtte, hogy ö, Róbert, a má^i egy fegyvertársának, Saint-Aubly grófnak * Ha. Lebonnard teljesen átérzi atyai szeretét a fiu iránt, a ki voltaképen nem is az ö fia. Hisz ugy szerette piczi korában, mielőtt tudta volna a titkot 1 Lebonnard könyörög a márkinak, hogy ne engedje Róbertet távozni. Oly megindít 'an könyörög, hegy Róbert maga is ellégyul. Róbert tudnnlltk mindent meghallott, egész gyermeksége történetét, a melyet most Lebonnard fölelevenít, az első ölelésekyt, a czirogatásokat, az első örömöket. Aztán elmondja mily meggondolatlanul, önkéntelenül pattantotta ki a titkot, a midőn már késő volt a mondottakat visszavonni. Lebonnard megindulva kéri a márkit: — Mondja neki. hogy ezután is atyjának hívjon, mint régen . . . Lebonnard szive örömtől dobog és gyöngédsége mindenre kiárad. Egy fél órára nézzük meg a Projectógraf előadást. Gambrinus mellett. Erzsébet-körut 27. VÍGSZÍNHÁZ. »A kaczagó menyecske« szövege. I. félvonás. Jeanne szerelmi regényeket olvas, azokban keresi azokat az érzéseket, a melyeket a férjénél nem bir megtalálni. Langeac alkalmasnak tartja az időt, hogy ostromolja a szép asszonyt, de Vréguetné asszony visszaveri a támadást. Segítségül jön Marans Paul, a ki nagyon szereti Jeannet és a ki nőül is akarná venni, ha majd elvált az urától. Jeanne ugyanis komolyan foglalkozik a válás gondolatával. Ebben megerősíti az atyja, a ki Paul anyját szeretné elvenni, Maransné aszszony pedig csak akkor adja oda neki a kezét és vagyonát, ha Paul elveszí Jeannet. Bréguet, a kinek rovására mennek ezek a tárgyalások, nem mer ellenkezni. Érzi, hogy ő is hibás, bár nem egészen, mert hiszen az asszonynak is van ebben része. Őnagysága ugyanis mindig kaczag, ha a férje gyöngéden közeledik hozzá, ez a kaczagás pedig megfosztjá Bréguet-t minden önbizalmától és megfutamítja. Annál rosszabbul esik ez Bréguetnek, mert azt hiszik róla, hogy egyáltalán minden nővei szemben ily gyámoltalan és különösen Heurtebisené asszony ingerkedik vele e miatt. II. felvonás. Kimondták a válást. A nászlakoma mintájára válási lakomát rendeznek. Bréguet meghatva búcsúzik a feleségétől, de meg kell Ígérnie, hogy részt vesz a lakomában. Paul ur, az utód pedig már jelentkezik. Közbelép azonban Fari püspök, a ki Maransné asszonynyal Rómában járt, hogy a váláshoz a szentszék engedélyét is kinyerje. A szentszék az engedélyt az utolsó pillanatban megtagadta és a vallásos Maransné ilyformán nem engedi meg, hogy fia elvegye Jeannet. Természetszerűleg Jeanne atyja sem veheti el Maransné asszonyt. Bréguet-t eközben annyira bosszantják, hogy visszavonul szobájába és." nem akar részt venni a lakomában. Heurtebisené asszony vállalkozik arra, hogy kihozza a szobájából. Érte megy. H szen Bréguet cseppet sem veszedelmes. Meglehetősen sokáig marad benn a szobában. És a mikor kijönnek, nagyon hallgatag Bréguet is, Heurtebisené is. Valami t5rtént közöttük, annyi bizonyos. Jeanne nézi, nézi őket és uj érzés szállja meg lelkét. — Csak nem vagyok féltékeny? — kiált fel a menyecske. III. felvonás. Jeanne is volt Rómában. Nagy utánjárásra eléri, hogy kimondják a válást a férje hibájából. De ez nem teszi boldoggá. Szüntelenül Bréguetra gondol és rosszul esik neki, a mikor azt hallja, hogy a volt ura korhelykedik. Szokott találkozni Bréguet-vel, a ki gépkocsi-gyáros é3 Jeanne számára is készit egy automobilt, de nem udvarol az asszonynak. Ismét megjelenik Langeac, hogy ostromot intézzen Jeanne ellen. De jelentik, hogy Brégueóhajt beszélni Jeannenal ós az asszonyka kit siet a volt urához. Jön Jeanne atyja és a társaság többi tagjai is megjelennek, de a mig arról beszélnek, hogy most már Paul elveheti Jeannet, a menyecske alaposan kibékül Bréguet-val. Paul elkeseredve távozik, de Maransné asszony mégis a Leseigneur felesége lesz. Egy fél órára nézzük meg a Projectograf előadást. Gambrinus mellett. Erzsébet-körut 27. MAGYAR SZÍNHÁZ, Az »Ex lex« szövege. 1. kép. [Előjáték.) Ripka Lenczi vidéki színigazgató az ex lex állapot folytán tönkre ment, mivel társulata fentartására szükséges állami szubvencziót nem utalványozhatja neki a kormány. Feljött nejével Ibivel és ennek húgával Magdával a fővárosba, hogy valamit tegyen a szubvenczió megsürgetése dolgában. Siker nélkül. Magda vőlegénye Király Mátyás szintén áldozata az ex lex-nek, mert egy találmányának értékesítésére szintén nem kaphatja meg az állami segélyt. Már már készülnek, hogy elemészszék magukat, a mikor utjokba kerül a Honatya, a ki a haza sivár állapota fölött töprenkedve elárulja, hogy ö is a békét óhajtja. Ripkáék meghallgatják beszédét és felajánlják neki szolgálataikat az ex lex állapot leküzdésére. A Honatya nem hisz nekik. Ekkor ők mint színészek bemutatják neki képességeiket, mire a Honatya szolgálataikat elfogadja és a társaság elindul az Ex lex leküzdésére: 2. kép. Nagy emberek. Asszonyok a nyeregben. A küzdelemnek nincs eredménye.'Ekkor Sodróné, Ibi és Magda anyja felvilágosítja őket, hogy az ex lex állapotnak azért nem birnak véget vetni, mivel jelenleg nincsenek e nemzetnek nagy emberei. Bemutatja nekik a magántudóst, a ki kész az ő televény esőja segitségével rögtön egy nagy generácziót teremteni. Az eső meg is ered és nemsokára Ripkáék, mint óriás emberek jelennek meg, hogy igy tovább folytassák a küzdelmet. Megjelenik egy vidéki küldöttség, a melynek soraiban már Ripkát mint debreczeni talyigást, Királyt mint rőföskereskedőt látjuk. Két pesti csavargó zavargást idéz elő a vidékiek közölt, fellázitják az utczát, minek folytán felvonul a zavargók ellen a lovasrendőrség és a népet szétverik. Kitűnik, hogy a lovasrendőrséget, nehogy a népnek baja essék, Ripkáné szervezte színházi hölgyeivel és mikor a tüntető jogászság is megjelenik az utczán, verekedés helyett a női rendőrség és a jogászság között egy nagy fraternizálási jelenet fejlődik ki. A rendőrség és a jogászság bailabilejével végződik a második kép. Harmadik kép. A szobrok kongresszusa. Ripkáék, miután nem boldogultak az ex lex legyűrésével, bajukban a nemzeti mult nagyjaihoz fordultak segítségért. Deák Ferencz össze Is hívta a szobrokban megörökített nagyokat egy éjjeli kongresszusra, a melyen elhatározzák, hogy küldöttségben járulnak a magyarok Istene elé, hogy ő szüntesse meg a vészes állapotokat. A szobrok közö l megjelenik Magyarország Nagyasszonyának a fehér szobra is, a melyet a szegedi Kossuth-szobor fenkölt szavakban kér fel arra, hogy a küldöttség vezetését vállalja el. A Nagyasszony élére áll a szobroknak és fáklyával kezében vezeti őket a magasba. Negyedik kép. A jövő álma. A küldöttségnek sikere volt. Megtörténtek a választások, kedvező kilátások vannak a békére. A Honatya tudatja ezt a néppel és magára maradva, szövi gondolatait az iránt, hogy most megvalósulnak-e a nemzet álmai, különösen a nemzeti hadsereg dolgában. Megjelenik előtte a harczkészség szelleme és megnyugtatja őt az iránt, hogy lesz nemzeti hadsereg. El is vezeti, hogy megmutassa neki a jövő képét, a nemzeti hadsereget Ötödik kép. A nemzeti hadsereg. A nemzet, hadsereg bevonulása és díszszemléje a hármas szövetség képviselői előtt, Hatodik kép. Termékenység. A béke biztosítva látszik és Ripkáék elszélednek hazafelé. Ripka a békéhez a Természet bőkezűségét fohászkodja le a hazára, mire nyilt változásban felvonulnak a magyar föld természeti kincsei. A végső csoportot a Kultura, a Jólét és a Dicsőség alakjai egészitik ki a magyar harczkészség oltalma alatt. Egy fél órára nézzük meg a Projectograf előadást. Gambrinus mellett. Erzsébet-körut 27. Régi Női-kalap Baiir alakításokat gyorsan és Ízlésesen eszközöl. Szininövendékeke. lO'/o árengedményben részesülnek. SEMMELWEISvUjvilág)-utoza 17. szám. Zongorát, pianinót kölcsönöz STERfí BERG Kerepesi-ut 36. Kitűnő zongorák dús raktára.
