MAGYAR SZÍNPAD 1906. szeptember (9. évfolyam 242-271. sz.)

1906-09-07 / 248. szám

1906 szeptember 7. Budapesti színpadok. Badapest, szeptember 7. A Magyar Királyi Operaház első előadása a nyári szünet után szeptember 15-én lesz s a megnyitó előadáson vagy Erkel valamelyik ope­rája, vagy pedig gróf Zichy Géza Nemó-ja fog szinrekerülni. * A Nemzeti Szinház-ban holnap, szomba­ton A bor, Gárdonyi Géza falusi története, vasárnap pedig II. Rákóczy Ferencz fogsága kerül előadásra. * A Vígszínház-ban ma este kerül bemuta­tóra Hennequin és Veber Riquette czimü bohó­zata. Vasárnap délután a Trilby-1 adják, mérsé­kelt helyárakkal. Holnap és vasárnap este a Riquette-1 ismétlik. • A Magyar Szinház színpadára a hét végén, szombaton az Exlex s vele a táncz, a könnyű tréfa és pazar látnivaló vonul be újra. A nép­szerű revü friss köntösben kerül ismét a közön­ség elé s az első előadások iránt máris meg­nyilvánult érdeklődésből a darabnak megint megujuló sorozatos előadásaira lehet következ­tetni A színpadon egyébként már az utolsó főpróbák folynak Megyeri Dezső főrendező és Smeraldi Czézár balletmester, az Opera tagjának vezetésével. Az Exlex előadását vasárnap este megismétlik, a két ünnepi délután pedig A kol­dusgróf-ot adják mérsékelt helyárakkal. * A Királyszinház első újdonsága: A gerol­steini nagyherczegnö az igazgatóság végleges megállapítása szerint a jövő hét csütörtökén, szeptember 13-án fog szinre kerülni a követ­kező szereposztással: A nagyherczegnö — Fedák Sári, Fritz, közkatona — Környey Béla, Pál herczeg — Papp Mihály, Puck — Csiszér Artúr, Bum-bum generális — Németh József, Grog báró — Horváth Kálmán, Nepomuk, hadsegéd — Gabányi László, Vanda — Kazal Biri, Ida — Fábián Czélia, Amália — Sugár Edith, Olga — Nagy Mariska, Charlotte — Kökény Ilona. A bemutatóra szóló jegyeket vasárnap kezdi árusítani a szinház pénztára és a Bárd-ié\e jegyiroda. A premierig Fedák Sári még három­szor lép fel a Királyszinház-ban: ma és hétfőn a Gül-Baba Gábor diákját játssza, vasárnap este a /ános vitéz-ben Kukoricza Jancsi. A közbeeső napokat és a vasárnap délutánt a Madár Matyi tölti be, a melynek rendkivüli sikerét mutatja, hogy szombaton már harmadik jubileumát, a 75-ik előadást ünnepli a szinház. • A Népszínház-ban ma este kerül bemuta­tóra Lehár Ferencz Mókaházasság czimü ope­rettje. A délutáni előadások sorát nem, mint jelezve volt, vasárnap, hanem már szombaton kezdi meg a Népszínház, a mikor a Peleskei nótárius-1 játszszák, mig másnap délután A mádi zsidó kerül szinre mérsékelt helyárak mellett. * A Fővárosi Nyári Szinház érdekes és vál­tozatos műsorát a budai színkör szinlapja alatt találják olvasóink. * A Városligeti Nyári Szinház-ban ma, pénteken Othelló-1 adják, Desdemona szerepé­ben Feld Irénnel, Othelló szerepében Tompa Kálmánnal. A külföld minden nagyobb városá­ban szenzácziós sikert aratott Lilia hospitális (A diáktündér) czimü felette érdekes újdonság­ból már megkezdődlek a színpadi próbák. A jelentős irodalmi sikert aratott drámához az igazgatóság uj díszleteket és jelmezeket készít­tetett. Az operett-személyzet jelenleg a Nebánts­virág-ra készül. Egynémely darabnak az a legdicséretreméltóbb tulajdonsága, hogy — a függöny utoljára legördül. • — Ha már a felvonás hosszú, legalább a hősnő kosztümje legyen minél rövidebb. Nincs jobb szépilőszer a világon, mint a — jólét A kulisszák mögül. Budapest, szeptember 7. »Riquette.« — A . Vígszínház" mai újdonságához. — Hennequin Maurice és Veber Pierre mintha a Moliére nyomdokaiba léptek volna. Hiszen nem beszéltetik alakjaikat alexan­drinusokban és bizony elég modern dolgokat hoznak a szinpadra, de azért mégis emlékez­tetnek 12 Ecole des Maris, a Férjek iskolája szerzőjére. Ezúttal azonban Aristeot Florettenek hiviák, Sganarelle neve pedig Patapon. Florette és Patapon viaskodnak az agancs ellen. Kiki a maga módja szerint és mindketten természe­tesen a szerzők abrakadabrája szerint bolon­dosán és kaczagtatóan. Florette szabadságot enged ő nagyságának. Az ö legerősebb fegy­vere a bizalom. Patapon a gyanakvó, leselkedő, féltékeny. Az asszony ennek megfelelőleg félénk, s-elid, szemérmes viselkedésű, — a mikor a férj figyeli. De mihelyt Patapon kiteszi a lábát a házból, Blanche asszony megváltozik. A rabnő leveti bilincsét és éljen a szerelem. Riquette azonban nem él vissza a szabad­ságával. Szívesen hallgatja a szépeket, a miket neki mondanak, sőt a férjének pénztárosánál egy­egy tűrt csókocskáig is elmegy, de azzal vége; azontúl a hitvesi kötelesség korlátain belül marad. A végzet utjai pedig odavezetnek, hogy Patapon továbbra is ragaszkodik a maga rend­szeréhez. Ország-világ tudja már, hogy Blanche asszony rossz fát tett a tűzre és hogy a sze­rencsétlen Patapon maga ha nem is szemtanuja, de fültanuja volt Blanche és Duval Armand ur randevújának, mindenki tudja, csak Patapon nem. Szegény váltig azt hiszi, hogy czégtársa, Florette, a megcsalt férj és magában gúnyolva a szerencsétlent, nem ismerve a saját szeren­csétlenségét, viseli zsarnokságának következ­ményeit. Varsányi Irén, a ki Riquettet játssza, leg­szeretetreméltóbb alakjai sorozatát toldja meg. Alig is van az ilyen elegáns, könnyüvérü, de jószivü menyecskéknek hivatottabb személye­sitője, mint épen Miczi herczegnő kreálója. Gazsi Mariska versenyre kél vele. íme Nebánts­virág asszonyság a maga álszenteskedésével és gonozságával. Hegedüsné Ilonának az a feladata, hogy szép és sikkes legyen, a mi épen oly könnyű, mint hálás feladat. Kiss Irén kedvére kómikázhat, a kis Huzella Irén pedig meg­mutathatja, hogy egészséges kvalitások lakóznak benne. Góth Sándor ismét olyan szerephez jutott, a minőt a németek isten tudja miért, bomba­szerepnek szoktak nevezni. Talán azért bomba, mert beüt ? Róla gondoskodtak talán legjobban a szerzők, de még mennyit ad hozzá a magáé­ból 1 És ezt megteszi Hegedűs Gyula is, a kinek minden mozdulata kitűnő hatásra számit­hat. Sokat fognak kaczagni a két protagonistán. de felette mulatságos a két czégtárs, Vendrey Ferencz és Tihanyi Miklós is, a kikhez Duval Armand ur személyesitőjeként Tanay Frigyes csatlakozik. Szerémy Zoltán egy pompás epizód­alakkal fogja gyarapítani a sikert és a többiek­nek sem kell panaszkodniok, hogy csak elő­fordulnak, mert a szerzők jóvoltából mindenik­nek jóravaló szerepe jutott. Szilágyi Vilmos rendezése ezúttal is gon­dos és leleményes, Zempléni P. Gyuláné pedig sikeresen illeszkedik be a legjobb színpadi fordítók sorába. Togo II. Lehár-operett a Népszínházban. — A „Mókaházasság* mai bemutatójához. — Léhát Ferencz melódiái csendülnek fel ma i este a Népszinház-ban, a Mókaházasság pre­mierjén. Ezek a melódiák: Lehár-melódiák, a mi azt jelenti, hogy semmi közük idegen ter­méshez, hanem a Léhát dallamiszákjából valók, ez pedig azt jelenti, hogy egyikük bájosabb, ! mint a másik, ringatják a lelket és tiz közül tiz folyton az ember fülében zsong. Bécset, Németország színpadjait fölöttes biztossággal i hódították meg ezek a dalok és — Budapest sem fogja elkerülni sorsát. A közönség végigkaczagja majd a Móka­házasság-ot, mert a librettista nagy következe­tességgel fűzi egymáshoz a mulattatónál mulat­tatóbb helyzeteket, de a dicsőség teljessége, mint a darab premierjein mindenhol, Buda­pesten is Lehár-é, a mi Lehár- unké lesz, a ki minden póz nélkül, ám annál határozottabban vallja magát magyarnak. Arra a táviratra is, a melyben Vidoi Pál, a Népszínház igazgatója meghívta őt a Mókaházasság budapesti bemu­tatójára, szintén magyar nyelvű telegrammban válaszolt, hogy édesanyja hirtelen halála miatt nem dirigálhatja operettjét a magyar pre­mieren A melódiák oly hatalmas csokra illatozik ebben a Le/ídr-operettben, hogy ember legyen, a ki meg tudja mondani, melyik dallam is a legszebbik ? És a Népszínház előadásában méltó interpretálói vannak Lehár geniejének Komlóssy Emma csak ugy hajigálja ezüst­csengésü magyar hangjait, Ledofsky Gizellában méltó versenytársa lesz ; Petráss Sári — köröm­ápolónőt játszik s van neki egy „pókháló­kuplé"-ja. Bizonyos, hogy sokszor fogja ezt a kis bijou-t énekelni. Brilliáns ötlet Raskó és Pázmán duettje, a mely a Wagner-operák motívumainak végtelenül szellemes feldolgozása, hozzá még „Csók-leczke" a duett témája. Van azután három száma a partiturának. Az egyik meg fog „csinálni" egy fiatal énekest, a kinek Bálint Béla a neve. A másik egy táncz-terczett, a melyet Petiáss Sári, Barcs Aranka és Raskó ad elő. A harmadik a „Le a férfiakkal" czimü kvintett Komlóssy Emma, Ledofsky Giza, Petráss Sári, Harmat Ilona és Barcs Aranka. A németországi kintornák már megbolonditják az embert ezzel a kvintettel. Egyik berlini lap kritikusa azt irta a Móka­házasság-ról, hogy a Szegény jónáthán óta nem hallott ilyen operettet. A kritikus nem túlzott. A budapesti premier busás sikert hoz a Nép­szinház- nak. A remek kiállítás, a derék munka meg is érdemli ezt a sikert. Fagott. Színházi pletykák. Budapest, szeptember 7. A közvetítő. — Egy szerződés előzményei. ­Mindenekelőtt egy érdekes színházi hír­adással kell szolgálnunk: a Királyszinház igaz­gatósága öt évre szerződtette Réthey Lajost, a Krecsányi budai színtársulatának jól ismert és értékes tehetségű művészét. Ez a hirünk bizonyára nagy feltűnést fog kelteni. Nem a budapesti közönség körében, mely csak helyeslően fogja tudomásul venni, hogy ezt a jó színészt végre állandóan a fő­városhoz köti szerződése, hanem a színháziak körében, a kik szinte lehetetlenségnek tartják, hogy Réthey Lajos megváljék a buda-temesvári színtársulattól. A művész ugyanis nem keve­sebb, mint tizenhét esztendeje tagja a Krecsányi színtársulatának, mint kezdő ifjú színész került oda és azóta hűséggel, becsülettel és sikerrel szolgálja. Azt hitték: Réthey-t már csak az ásó­kapa választja el Krecsányi-tói. Ezért fog szen­zácziót kelteni ez a hir színházi körökben. Különös módon került Réthey a Király­szinház-hoz, igazán a véletlen akaratából. A szerződést tudnillik egy — színházi fodrász közvetítette. A Királyszinház egyik fodrásza ugyanis a nyáron a budai színkörben tevékeny­kedett és itt tanulta meg nagyrabecsülni a Réthey művészetét. A mikor — most nemrégiben — a fodrász visszakerült a Királyszinház-hoz, egy este az öltözők folyosóján szóbaállt vele Beöthy László igazgató. Beszélgettek mindenféléről, a nyárról, a budai színkör szezónjáról, egyszerre csak azt mondja a fodrász: — Nekem mondja ? — felelte a direktor — Évek óta figyelem és már akkor gondoltam reá, a mikor a Királyszinház-at megnyitottam. De hát majdnem két évtizede van Krecsányi­nál, ha ajánlatot tenHék neki: bizonyosan vissza­utasítaná. Én pedig nem szeretek refus-t kapni I

Next

/
Oldalképek
Tartalom