MAGYAR SZÍNPAD 1906. szeptember (9. évfolyam 242-271. sz.)

1906-09-30 / 271. szám

1906. szeptember 19. MAGYAR SZÍNHÁZ. »A drótostót« szövege. Előjáték. A kis drótostótokat útnak eresztik szüleik Mielőtt elvándorolnának Jankut és Zsuzsát eljegyzik egymásnak, s Zsuzsa kikunyorál egy ezüst forintot Pfefferkorn hagymakereskedőtől, tizenkétéves vőlegénye számára. Pfefferkorn váltót vesz a gyermektől pénze ellenében. Az első felvonás tiz évvel később, Budapesten játszik. Janku Pfefferkcm ajánlatára Günther bádogosmester műhelyébe kerül, Günther Jobbkeze lesz, s a bádogosmester — miután ő inkább politizálgatni szeret — üzlete vezetését teljesen a fiúra bizza, s leánya, Miczi kezét is neki szánja. Éppen az eljegyzésre készülnek, mikor megérkezik hazulról Zsuzska. ő Milost, a Budapesten katonáskodó földijét szereti, s utána jön szintén Pfefferkorn közvetítésével • fővárosba. Pfeferkorn Güntherékhez protegálja be a lányt szobalánynak, s miután azt hiszi, hogy Fruska még mindig Jankut szereti, az eljegyzési ünnepélyen nagy zavart okoz, elmondja, hogy Jankunak már van menyasszonya Zsuzsa. A harmadik félve' is színhelye a Milos kaszárnyája. Miczi és Z izsa felkeresik Milost, s megmagyaráznak nek mindent. Egy csomó bohóság után Miczi Jankáé, Zsuzsa pedig az ő Milosíé .'esz. Arczom szépségét! Vállam, nyakam, karom fahérségét! Kezem finomságát! egyedül a Budai dr.-féle «GTÖNGYYIRiG-CRÉM.nek köszönhetem. — Kis téoely 1 kor. Nagy tégely 1.50 kor. — Budapest «Yárosl gyógyszertár», Vátzi- . s Kigyó-utcza sarok. A «Jánoo vitéz» azövege. Első félvonás. A faluvégén búcsúznak a tányok a hadba induló huszárokról. A három szinü lobogóra a piros pántlikát Iluska, a falu legszebb virágszála, köti rá. Szegény Iluskát halálra kínozza gonosz mostohája; a kis árvának egyedüli öröme, minden boldogsága Kukoricza Jancsinak, a derék bojtárlegénynek szerelme. De ennek az idyllnek is vége szakad. A gonosz mostoha pénzért felbéreli a falu csőszét, hogy hajtsa a tilosba Jancsi nyáját és mikor ez megtörténik: Jancsinak menekülnie kell a nép dühe és a reá váró büntetés elől. Bucsut vesz Iluskájától, felcsap huszárnak és megy világot látni, de megigéri szerelmesének, hogy soh' sem feledkezik el róla és száz halálból is vissza jön érette, kis menyasszonyáért. Második felvonás. A franczia király udvarában nagy a szomorúság: a török megnyerte a csatát, veszendőbe a francziák királyának koronája, országa. Ekkor megérkezik hős huszáraival János vitéz — a ki sok hőstettéért nyert« •st a nevet — és a szép franczia királyleány sérésére vállalkozik az ország megmentésére. Harezba Indul is elkergeti, leveri a tatárt. A franczia király hálából felajánlja neki orsxiga Telét és leánya kézit. De János vitáz — általános álmilkodásra — visszautasítja a királylány kezét: Iluskájára gondol, hozzá vágyik vissza \ szive, lelke. Furulyaszó hallatszik: pórlepte, szomorú huszár érkezik. Bagó, a trombitás, a Id meghozza a dermesztő hírt Jancsi falujából, hogy Iluska nincs többé. A gonosz, mostoha rossz bánásmódja halálba kergette. El hoz egy rózsát Jancsinak, azt a rózsát, a melyik Iluska sírján nőtt. Jancsi — megtört szívvel, kinsó fájdalommal lelkében — bucsut vess a franczia király udvarától ás elindul Bagóval, hogy a halálban felkeressék szivük közös szereimát: Iluskát. Harmadik felvonás. Jancsi és Bagó vándorutjukban elérkeznek az Élet tavához. A gonosz mostoha, mint rut boszorkány, megkisárll Jancsit elcsalni a tó környékiről, de Jancsi a tündérek énekéből megtudja, hogy hol van ás hogy itt feltalálhatja elveszett Iluskáját. As Iluskt sírján nőtt róssaszálat bedobja az Elet tavába, a tóból virágok, rózsák nőnek ás előtűnik e tündérek Dirodalma, a hol Iluska a tündérkirálynő. A kát sserelmes boldogan talál agymásra ás Jancsit rábírja Iluska, maradjon meg Tündárországban a tündérek királyának, Jancsi beleegyezik, de mikor a távozó Bagó szomorú nótája feles ndül a furulyán, nem bir magával ás utár-a rohan, haza: szép Magyarországba. Iluska sem maradhat, hasztalan kárlelik a tündérek, Jancsija utánasiet ás együtt, egymást átölelve, örök szerelemben egyesülve, érkeznek hasa, estének idején, a faluvégre, Iluska jól ismert kis házába. Bagó pedig, siratva a maga elvesztett boldogságát, lepihen a patak partjára. KELETI SZŐNYEGEK KÖZV1ETLEN BEHOZATALA #, v OLCSÓ SZRBOTT 4> ö . (fi éA* ©^ RRRK ÍV* kaukasus DER BE NT «, K0UBA.J ccm ié eSCHEMAO btNdt BAKU' O taebriz •BOKHARA merwm05500l '« \ suleimanie • 5enn

e \ j •hamadan \ •%) ARABI A \ «•teher»» «» tiedsched i l/ / KIRMAW5CHAN • kaslhan • 0j0u5cheüan • i5pah an \ • herat i biroachend : "v ? % 1H VILMOS a FIA NAGYKERE5KED0K BÜIiAPEÍT ERZ5É&ETTÉR 16