MAGYAR SZÍNPAD 1906. szeptember (9. évfolyam 242-271. sz.)

1906-09-21 / 262. szám

6 1906 szeptember 21. NEM ZETI SZÍNH ÁZ. A »Luczifer« szövege. I. félvonás. Egy kis olasz városka tanári karában összekerül Alberini professzor régi barátjával: Senardival. Együtt tültötték ifjúsá­giikat a papnevelőben, de mindketten bucsut mondtak a papi pályának, Alberini még föl­szenteltetése előtt, ' mert hitét elvesztette. Atheista istentagadó és családja is az. A gyer­mekeit is — egy fia és egy leánya — hitetle­neknek nevelte, meg se kereszteltette őket. Fia: Guido már felnőtt ember, most várja tanári kinevezését. Senardi, a ki leányával, Matilddal látogatja meg ifjúkori barátját, már az első találkozásnál látja, hogy kettőjük kö­zött, éppen Alberini konok hitetlensége miatt, nem állhat fenn jó viszony. II. felvonás. Guido, Alberini fia, beleszeret Senardi leányába, Matildba, a ki nagyon sze­reti Alberinit is, feleségét is, kik m nd a ket­ten áldott jó emberek. Atyja tudtán kivül sű­rűn jár az atheista professzor házába, bár tudja, hogy e ház a hitetlenség háza és a diákok is „Luczifer"-nek nevezik Alberinit. 'Matild viszontszereti Guidot és az ifjú be is vallja a leánynak szerelmét. A mikor Guido szerelmesét keblére öleli, a kollégium egyik ablakából meglátja Senardi professzor a jele­netet és ingerülten hazaküldi leányát. III. felvonás. Senardi mindenáron el akarja választani a szerelmeseket. A plébánossal együtt beszél leánya lelkére, hogy mondjon le Guidó­ról, a ki, mint atyja, nem hisz az istenben. A mikor Alberini késő este felkeresi régi barátját, hogy a fiatalok házasságához beleegyezését kérje, Senardi elutasítja őt. De Matild nem tud a szivének parancsolni és Guidóval, a kit éj­szaka fogad atyja házánál, megegyezik, hogy másnap megszökik az atyai háztól és nőül megy szerelmeséhez. IV. félvonás. Három hónapja élt együtt az ifjú pár a legnagyobb boldogságban. Ekkor varatlan csapás sujt le rájuk. Matild halálos betegségbe esik. Guido végtelen kétségbeesésé­ben — a szomszéd szobában a pap és az orvos állanak haldokló felesége mellett — atyja »anitásai ellen fordul és megtér istenhez. A mikor a pap jelenti, hogy Matild kiszenvedett, Guido leroskad a lelkész lábaihoz. „Ő már boldogabb, mint mi!" mondja a pap és Albe­rini, lesújtva a fájdalomtól, maga elé meredve rebegi: „ki tudja, ki tudja?" Egy fél órára nézzük meg a Projectograf elő­adást. Gambrinus mellett. Erzsébet-körut 27. Városligeti Nyári Szitáz, A »Ne hagyd magad Schlésinger« szövege. A főváros egyik kiránduló helyén virágot árul Julis, egy faluról jött leányka. Dunainak megtetszik a leány s elhatározza, hogy ked­vesévé teszi. Utána megy szállására és Locsoginé, a szállásadónő, segélyével elcsavarja a leány fejét, Ígérvén neki házasságot, pénzt, sőt hogy a leány kedve fokozódjék, ének- és tánczmes­tereket fogad mellé, hogy finomabb nevelésben részesüljön. Locsoginénak azonban van egy Bandi nevü csavargó fia, a ki hamar észreveszi miben sántikál Dunai. S tudván, hogy Dunai házasember, kizsákmányolja azt. Ezért Dunai megparancsolja Locsoginénak, hogy változtassa meg a szállását, ahová fia nem talál. Bandi egy szekrénybe zárva viteti el magát mikor anyja költözködik és ismét szembe áll Dunaival. Julisnak van egy testvére, ki Budapestre jön szolgálatba. A véletlen épen Dunainéhoz vezeti. Itt találkozik testvérének, Julisnak, a vőlegé­nyével, aki voltaképen asszonyának a férje. Min­den áron be akarja mutatni őt asszonyának, de ez rejtezik, bújik mindenüvé. Végre Julist hozza el a házhoz és Julis szülőit. Nagy zűrzavar után Dunait leleplezik és Julis visszatér a falun elhagyott kedveséhez. A női arcz bájossága, TŰI, kar fehérsége, a női kéz finomsága a Budai dr.-féle ,,G TÖN G Y­VIRÁG-CRÉME" használata által jelentékenyen fokozható. Kis tégely 1 kor. Nagy tégely 1 kor. 50 fill. Bndapest, „Városi gyógysze tár" Váczi­»8 Kigyó-utcza sarok. KIRÁLY SZÍNHÁZ. «A gerolsteini nagyherczegnő» szövege. Első felvonás. A gerolsteini nagyherczegnő, a ki húszesztendős, szerelemrevágyó és a kinek nem nagyon tetszik a kiszemelt vőlegény: Pál herczeg, a mikor a Bum-Bum tábornok veze­tése alatt hadba készülő katonáit a táborban meglátogatja, szemet vet a szép Fritz közle­gényre. Hamarosan megteszi az együgyű le­gényt, a kinek van egy Vanda nevü szép meny­asszonya, előbb tizedesnek, aztán hadnagynak, kapitánynak, tábornoknak, majd rábízván atyja hősi kardját, őt állítja a hadsereg élére. Második felvonás. Fritz tábornok győztesen tér meg a harczból és az udvari emberek most már nagy féltékenyen nézik, kogyan fogadja öt egyre jobban kegyeibe a nagyherczegnő. A vő­legény Pál herczeggel együtt ezért összeeskü­vést szőnek ellene. A nagyherczegnő bár való­sággal bevallja Fritz előtt szerelmét, nem érti meg az ostoba tábornok, sőt arra kéri, hogy egyezzék bele a kis parasztlánynyal való házas­ságába. A nagyherczegnő kétségbeesetten bele­egyezik, de most már ő is az összeesküvők mellé áll, a kik elhatározzák, hogy a mikor a nagyherczegnő jelt ád, Fritzet a nászéjszakáján megölik. Harmadik felvonás. I. kép. A nagyher­czegnő mielőtt az összeesküvők tervüket végre­hajthatnák, megismerkedik Pál herczeg udva­rának diplomatájával: Grog báróval és a hideg diplomata nagyon megtetszik neki. Lemond Fritzről, a ki igy megmenekül e haláltól. A nagyherczegnő ugyanis engedélyt ad arra az udvari konspiránsoknak, hogy az újdonsült férjet megtréfálják. Ezek szinleges hadi zajt csapnak' és Fritzet ifjú hitvese mellől ismét el­küldik a hadba, azzal a hazugsággal, hogy az ellenség újra megjelent az országban. II. kép. Fritzet csúfos kudarcz éri. Egy kastélyba csalják, a hol borzasztóan elverik és ő a történelmi nevezetességű nagy kardot össze-vissza csorbítva hozza hazza. Ezért a nagyherczegnő degradálja őt ismét közlegénynyé, a mi Fritzet nem is nagyon keseriti, mert meg­maradt neki szerető Vandája. A nagyherczeg­nőnek pedig, a mikor még azt is megtudja, hogy Grog báró feleséges, családos ember, nem marad más hátra, mint, hogy Pál herczeg­nek nyújtsa kezét. Egy fél órára nézzük meg a Projectograf elő­adást. Gambrinus mellett. Erzsébet-körut 27. VÍGSZÍNHÁZ. •—tmmwítmííttttttímívittmtmíwjwjtttt«» A «Riquette» szövege. I. félvonás. Florette ÓS Patapon üzlettársak. Egy vegyészeti czikkekkel kereskedő czég főnökei. Nagyon ellentétes természetű emberek. Talán épen azért társultak. A lusta Florette egyre nyeli Patapon szemrehányásait, a melyek külön­ben alig fognak rajta. Florette örökös jókedve nagyon bántja Patapont, a ki különösen azt nem érti, mért nem féltékeny Florette a fele­ségére, a könnyelmű Biquettere, a kinek foly­ton vannak kalandjai, a kit az utczán folyton megszólítanak és követnek. Pedig példát vehetne Riquette asszony Patapon feleségétől, a szelid és szende Blanchetöl, a ki bizony nem flirtel senkivel. Nem ugy, mint Riquette, a ki Barbet Juliennel, a czég pénztárosával is kikezd. Florette azonban bizik az asszonyban és a mikor egy londoni üzleti utat ki nem kerülheti épen Julienre bizza a menyecske őrizetét. Nem kerülheti ki az utazást, mert Patapon minden­képen követeli, hogy Florette öt kisérje el. Alig távoztak azonban a férjek, Blanche be­vallja Riquettenek, hogy kedvese van, Duval Armand, a ki öt G'otesur Merben várja. Fel is fogja használni a kedvező alkalmat, hogy meglátogassa Armandját. Riquette azonnal haj­landó arra, hogy elkísérje barátnőjét. Hasztalan tiltakozik Julien, a hölgyek megszöknek. Julien kétségbeesetten rohan utánuk és utánuk siet Mobissac gróf, egy vén szoknyahös is, a ki Riquettet az utczán meglátta és megszerette. II. ftlvonás. Cotesur Merben látjuk viszont az egész társaságot. Az urak ugyanis lekéstek a calaisi hajóról és most a dieppenewhaveni irányban igyekeznek Londonba. Florettet elté­ríti az útjáról és egyúttal az erény útjáról Chechette, egy szép leányka. Patapon pedig azért 8kar pihenni, mert még a szárazföldön megkapta a tsngeri betegséget. A helység egyetlen szállodájába kerülnek, ugyanoda, a hol Riquette és Blanche is megszálltak. Sze­gény Patapon nem is sejti, hogy annak a szobának szomszédságában, a hol ő nyögdicsél, szelid és szende hitvestársa randevúzik Armand úrral. Florette pedig közben kihívta Chechette udvarlójának bosszúját, Barbet Julient pedig a legfurcsább kalandokba keveri az az igyeke­zete, hogy Riquette fölött őrködjék. Végül köz­szemére n ellen elkövetett kihágás miatt a rend­őrség kezére jut, Florettet pedig a saját fele­sége helyett automobilon szöktetik meg. III. félvonás. A harmadik felvonás a czég­társak lakóházának lépcsőzetén játszik. Riquette és Blanche a veszedelmes leleplezéseket meg­előzve hazaérkeznek, de nem tudnak bejutni a lakásukba, mert nincs kulcsuk. Hozzák Floret­tet is, a kit a soffőrök erőszakkal czipeltek el. Jön Patapon, a ki nem találva meg a kompa­nistáját, nem akarta egyedül folytatni az útját. Egymásután jönnek a többi szereplők, a kik­nek mindegyike kényes, vagy kellemetlen, de mindenképen mulatságos helyzetbe került. Florette kénytelen bevallani, hogy Chechette kisasszony után járt és Riquette bosszúból azt a látszatot kelti, hogy a Barbet Julien kedvese. De férje meggyőződik Riquette ártatlanságáról, a min Patapon jót nevet, mert ő igenis hiszi, hogy Riquette a csapodár, Blanche pedig ártatlan. Egy fél órára nézzük meg a Projectógraf elő­adást. Gambrinus mellett. Erzsébet-körut 27. Sok szenvedéstől szabadul meg ha megismert a z JHirdetések Universal-Fluid bedörzsölő szert, rrtely enyhit: csú/.t, köszvény!, rhenmát, fog- és fejfájást és makacs börviszketegséget. A kimerült izmokat és Idegeket fölüditt és erösiti, a mit számos elismerö­és hálairat igazol. Egy kis próbaüveg ára 40 fill., egy deczis üveg 1 k. 50 f. Főraktár: Budapest, Török J. gyógytára Kirdly-u 12.és Andrássy-ut2ó. Vidékre 3 nagy üveget 4 k. 50 f., 12 kis üveget 5 k.-ért portó és csomagolás költségmentesen küld a „Vörös ke e«zt" gyógytár Temesvár. I: I lfelvétetnek e lap hir­I detési osztályában 'Gerióczy-utcza 1. sz, I Teleion 9—40. Iskolai és művészi begediik, valamint tenekari; hangszerek kitüno minőségben STERNBERG es. és kir. udvari haagszefgyárában Kerepesi-ut 36. sz.

Next

/
Oldalképek
Tartalom