MAGYAR SZÍNPAD 1906. szeptember (9. évfolyam 242-271. sz.)

1906-09-19 / 260. szám

2 1906. szeptember 19. Budapesti színpadok. Budapest, szeptember 19. A Magyar Királyi Operaház-ban az első hét műsorán csütörtökön a Tosca, szombaton a Bohémélel és a Tánczegyveleg, vasárnap pedig a Lohengtin szerepel. A Nemzeti Szinház újdonsága, a minap teljes nag^ sikerrel bemutatott Luczifer czimü dráma a héten még pénteken kerül előadásra. Holnap, csütörtökön lép fel ebben a szezónban először nyári szabadságideje után P. Márkus Emilia a Georges herczegnő czimszerepében. Ugyancsak ő játssza szombaton Az ösztön és vasárnap este A kaméliás hölgy női főszerepét. Hétfőn, szeptember 24-én lesz Az ember tragédiája 200 ik előadása. Ádámot ez alkalommal Beregi, Évát S. Fái Szeréna és Luczifert Gyenes fogja játszani. • A Vigszinház nagyérdekességü szombati újdonságáról, a Deborah czimü angol színműről annak idején a legnagyobb elismeréssel irt az angol sajtó. A darab kiosztása a következő: DEBORAH. Szinmü[három;felvonásban. Irta: Askew^Claude. For~ ditotta: Szalay Mihály. Személyek: Hegedűs Kertész Ella Fenyvesi Tanay Kiss Irén Csáki Irén Stanley Ross Betty Nasa Véry Ákos Boleslaw herczeg... Basarethy Bamuba . Tanteltaub Feigenbaum ... . Wadson Éva, masamód ... Demeter Rusa, leánya ... . Wuko Jegyző Inas Szerb szolgáló... . Dr. Vajda A szombati Goldfäden zsidó nap, szeptember zónban először A rettje a délutáni Krillet Simon! Deborah, a felesége Waring Henri .... lan . Anna néni Memke A szombati premierig a műsor ugy alakul, hogy a Riquette-X, Hennequin és Veber vidám darabját még pénteken ismétlik. Holnap, csütörtökön a Sherlock Holmes kalandjai-1 adják. Vasárnap délután, mérsékelt helyárakkal az Ocskay brigadéros kerül előadásra. • A Magyar Szinház szombatra tűzte ki A milliárdos kisasszony bemutatóját. Az újdonságban a Magyar Szinház úgyszólván egész személyzetét vonultatja fel. A pompás operettet ebben a szereposztásban hozzák szinre: A milliárdos kisasszony. Operett három felvonásban. Franczia eszme után magyarosította Mérei Adolf, zenéjét szerzette Strauss József. Rendező: Megyeri Dezső, karnagy: Donath Lajos. Személyek: Giréth Turchányi O. Kállay J. B. Szabó Ferenczy Iványi Gyöngyi Papir Marosi Kornai B. Csige Szentgyörgyi M. — Sághy Bérczy Takács Füstös E. Dőri bemutatóig az Uj Messiás, daljátéka kerül szinre. Vasár23-án délután ebben a szedrótostót, Lehár Ferencz opeelőadás. A Királyszinház-nak sikerült visszaidézni azokat a sok-sok év előtti estéket, a mikor a műsor túlnyomó része az Offenbach- darabokból került ki. A franczia mester egyik leggyönyörűbb alkotása, A gerolsteini nagyherczegnő most már második hetébe fordul, s megszakítás nélkül minden este megtölti a nézőteret. A pompás énekszámok mellett — a melyeket a czimszereplő Fedák Sári mellett főleg Környei Béla előadása érvényesít — Mailhac és Halévy vidám, kaczagtató librettója ma is ellenállhatatlanul hat a közönségre. Az Offenbach-opereXX mellett csak egy délutáni előadás jut más darabnak: a Gül-Babá-nak, a melyet vasárnap délután mérsékelt helyárakkal játszanak. A Népszinház-ban pénteken kerül bemutatóra az Ipamuram czimü érdekes népszínműújdonság, melynek szereposztása a következő: ipamuram Népszínmű dalokkal 3 felvonásban. Irta és zenéjét szerzette Major Simon. Személyek: Rogozi János Vidor Pál Bálint, a fia Szirmai Eszter, ennek a felesége Komlóssy E. Balogné ) Eszter szüle

i .. ... ... F^Barcs A. Zsuzsika, Eszter testvérhúga ... Abelofszky G. Özv. Kiss Istvánná, Rogozi testvérnénje Bera P. Fűzi Jóska Pintér Boros, kötélverő — Kovács Sára, a felesége ... Siposné Kenéz Julis, fiatal özvegy Zöldi V. Bató Ferke - — Újvári Miska, kocsis Pázmán Primás Bálint Kontrás Huszár Bőgős Gyenizse Legények, leányok, muzsikus czigányok Történik Nagy szalontán^Rogjziék házánál, manapság. A nagysikerű Mókaházasság még csütörtökön szerepel a műsoron. Ma este a SanToy-X adják, Virág Jenő vendégfellépésével. A Fővárosi Nyári Szinház utolsó előtti hetének változatos műsorát a színlap alatt találják olvasóink. » A Városligeti Nyári Szinház-ban nap-nap után telt ház előtt adják A diáktündér („Filia hospitalis") czimü kitűnő újdonságot. A közönség rendkívüli nagy tetszésével és érdeklődésével találkozik e poétikus diákszinmü, melyet igen jó előadásban adnak elő. A kulisszák mögül* Budapest, szeptember 19. Dr. Bezerédj Viktor — államtitkár. A hivatalos lap tegnapi száma egy olyan kitüntetés hitét hozta, mely irodalmi és színházi körökben egyaránt a legnagyobb örömet keltette. A király dr. IBezerédj Viktor belügyminiszteri tanácsosnak az 'államtitkári czimet adományozta. Dr. Bezerédj Viktor nevét mindenütt az országban jól ismerik, az ő nagyarányú kulturmunkásságát teljes mértékben értékelik és igy érthető, hogy megelégedéssel és örömmel veszik mindenfelé tudomásul, hogy kiváló érdemeit legfelsőbb helyen is elismerik. Lelkes, buzgó, fáradhatatlan férfiút ért a kitüntetés, ki esztendők óta nemcsak tiszta idealizmussal,"" de nagy hozzáértéssel és fényes eredménynyel vezeti a magyar színházi ügyeket. Dr. Bezerédj Viktor államtitkári czimmel való felruházása kétségtelen azt jelenti, hogy a kormány ugy mint eddig, ezután is mostani munkakörében számit nagyértékü szolgálataira. i. „Deborah". — A „ Vigszinház" szombati újdonsága— A kik tudják a darab történetét, azt beszélik, hogy sok baj volt az elkeresztelesével. A legegyszerűbb lett volna az eredeti czimnek, a Szulamit nak megtartása, ezt azonban nem akarták, mert valahogyan rokonságba hozták volna az Askew drámáját a Goldfaden daljátékával. Pedig nincs a kettő között semmiféle összefüggés. A Szulamit név csak annyiban szerepel a darabban, hogy Krillet Simeon, a vén bur farmer, a maga fiatal feleségét az Énekek énekének Szulamitjával hasonlítja össze és rajta marad a Szulamit név a szépséges Deborahn. Ezt a poétikus vonatkoztatást fejezi ki az angol újdonság eredeti czime és éppen erről le kellett mondani. Volt szó arról is, hogy hadd legyen a darab czime Bur Szulamit, de ez ellen is akadt elég kifogás. Majd felmerült czimjavaslatképen az Énekek énekének egy találó idézete: Olyan vagy, mint liliom a tövisek közt, dehát a Liliom a tövisek közt túlságosan romantikusan hangzott. Istenitélet, Égiháború és más efélék nagy bajokkal ijeszgették volna a publikumot, pedig hátha komoly darab is a Deborah, épenséggel nem rémdráma, hanem tele van költői szépségekkel, a melyek nemcsak enyhítik az összeütközés tragikumát, de teljesen megbékítik a hallgatót, a ki végül megelégedéssel láthatja, hogy boldogság int a fiatal szerelmesek felé. Nem csoda, hogy Londonban a legnagyobb lelkesedéssel fogadták az Askew Claude müvét és semmi kétség benne, hogy nálunk is örömmel fogják felfedezni ezt a kiváló talentumot. Ugyancsak nem sabiónos darabbal fogunk megismerkedni. Az újdonság miliője is egészen újszerű, szokatlan. Askew a maga hősnőjéért bur földre ment, a farm udvarán, lakóházában játszik a cselekmény, a rnely mindjárt az első jelenetekkel megkap. Az öreg Krillet, a ki igazi fia annak az áhítatos, de vasakaratu fajnak, a mely bámulatba ejtette az egész müveit világot a maga erejével és hősiességével, ur akar lenni a maga portáján. Megveri azt, a kit szeret és a kit gyűlöl, azt — megöli. Fényes alak és fényes feladat az ő ábrázolása. Hegedűs Gyulára egyike vár a legszebb színpadi sikereknek és méltán sorozhatja majd Lebourg bárója mellé, ha ugyan felül nem fogja múlni a Baccaratbeli hires alakítását. És ez áll Gólhné Kertész Ellára is, a kit a Deborah szerepeért épugy meg fogja irigyelni minden színésznő, a mint megirigyelték a Helén szerepeért. Kevés oly érdekes, rokonszenves, komplikált karakterű női alakot hoztak még színpadra, mint a milyen Krillet Deborah, a ki megadással viseli sorsát, türi férjének ütlegeit, a mig csak egyszerre öntudatra nem ébreszti a szerelem. Es ez az ébredés a legszebb művészi produkczióra ad módot. Igazán elő.ielő feladat vár Fenyvesi Emilre, a ki egy angol embert játszik és Tanay Frigyes egy bur suhancz szerepében humorral zománczoz majd be néhány szép jelenetet. Benfentes. II. „A milliárdos kisasszony". — A Magyar Szinház pénteki újdonsága, — Pénteken megint a Strauss József neve kerül a Magyar Szinház narancssárga szinlapjaira. Ugyanazé a Strauss Józsefé, a ki a Tavaszszal két esztendővel ezelőtt egy, színházi nyelven szólva: bomba-sikert hozott a színháznak. Abban az időben Budapesten egyebet se játszottak, énekeltek és fütyültek, mint a Tavasz pajkos melódiáit és különösen a fütty-kupié jutott olyan népszerűségre, hogy az ember alig tehetett néhány lépést, uton-útfelén a fülébe csengett ez az ötletes, finom dal. Ezek után csak természetes, hogy A milliárdos kisasszony-ra, a melynek zenéje szintén Strauss Józseftől ered, igen sokat építenek a Magyar Szinház-ban, a közönség pedig fokozott érdeklődéssel várja a premier-estét. A rengeteg melódiák, a melyek az újdonságban fel vannak halmozva, nem erre a szövegre íródtak. Hiszen tudvalevő, hogy Strauss sohasem zenésített meg szöveget. A gyönyörű melódiát úgyszólván csak azért komponálta, hogy annak a zenekarnak, a melynek ő állt az élén Bécsben, legyen uj műsora. És csakugyan az ő keringői és polkái esztendőkkel ezelőtt olyan népszerűek lettek a császárvárosban, mint annakelőtte a nagybátyja Strauss János muzsikái, avagy mint Párisban az Offenbach csintalan, finom, szép dalai. Valóságos kultuszt csináltak belőle a bécsiek. Nemrégen aztán Lindau-nak, a bécsi librettistának támadt az az ötlete, hogy nem szabadna a Stráuss gyönyörű zenéjét elveszni hagyni. És szöveget irt a zene alá. Igy készült a Tavasz, most pedig franczia eszme után A milliárdos kisasszony, a mely azóta diadalmas utat tett meg a külföld operettszinpadain és különösen Bécsben aratott nagy sikert, a hol egy teljes esztendeig adták Frauenhetz czimmel. A Magyar Szinház számára Mérei Adolf átdolgozta a szöveget. Magyarositotta, a mi viszonyainkhoz képest pestiesitette és ebben az