MAGYAR SZÍNPAD 1906. szeptember (9. évfolyam 242-271. sz.)
1906-09-18 / 259. szám
6 1906. szeptembe r 18. M. K1R. OPERAHÁZ. „Lakmé" szövege. /. felvonás. Pompás kert, melybe a függöny felgördültekor egy csoport indus ájtatósan betér. Nilakantha, a száműzött indus pap boszut esküszik ellenségeire. Lakmé előbb a színfalak közt, majd a színpadra érve, imát mond. Az indusok után Nilakantha is eltávozik, végül pedig Lakmé is csolnakba ül szolgáival. Egy angol társaság jő és csodálja Nilakantha házát. Ellen gyönyörű ékszereket vesz észre s vőlegénye, Gerald megigéri, hogy azokat megszerzi számára. Hiáda óvják őt az indusok fanatikus bosszújától, — ő marad, mig a társaság eltávozik. Nemsokára jő Lakmé s ijedten távozásra inti Gérald-ot, nehogy vakmerőségének áldozatául essék. De Gérald-ot fogva tartja Lakmé szépsége s a leány is szerelemre gyul az idegen iránt, ki csak akkor távozik, mikor Nilakantha jön. A főpap megtudván, hogy házában idegen jár, bosszút esküszik ellene. II. felvonás. Piacz egy indus városban. Í avában áll a vásár. A mint a tér lassanként iürül, megjelenik Nilakantha indus vezeklőnek öltözve, mellette halad leánya, Lakmé, s atyja parancsára énekli a pária dalát. Gérald fölismeri Lakmét, hozzá rohan, a mire Nilakantha is megtudja, hogy ő volt az az idegen, a ki házát megszentségtelenítette. Dobpergés hallatszik, mire Gérald eltáv. Mikor visszatér, egyedül találja Lakmét. Szer«....iet vallanak egymásnak s Lakmé egy titkos házikót mond Géraldnak az erdőben, a hol zavartalanul találkozhatnak Nagy indus menet, élén Nilakanthával, a ki Géraldot leszúrja. Lakmé azonban észreveszi, hogy Gérald csak elájult III. felvonás. Erdőben. Gérald lombágyon szunnyad. Lakmé virraszt mellette s mikor fölébred, elmondja neki, miként hozatta őt ide szolgájával s miként gyógyította meg sebét virágnedvvel. Lakmé elmegy, hogy a szent forrás vizéből italt hozzon; mert ha e vizből szerelmes pár iszik, többé el nem válhatnak. Fréderia rátalál Géraldra s előbb menyasszonya, majd zászlója iránt tartozó kötelesedre figyelmezteti, mire Gérald szavát adja, hogy a másnap induló sereggel tart ő is. A visszatérő Lakmé fájdalmasan veszi észre a változást Géraldban. Érzi, hogy Gérald lelkét most már hazája tartja fogva. Gyorsan leszakít egy daturvirágot és ajkához veszi. Azután mindketten isznak a szent forrás vizéből. A méreg hatása jelentkezik Lakménál, de ő boldog, mert életében már nem válhat meg tőle kedvese. — Nilakantha vad haraggal beront; meg akarja ölni Gérald-ot, de Lakmé figyelmezteti hogy a szent forrás vizét egy pohárból itták, tehát nem szabad őt bántani. Nilakantha kétségbeesetten látja leányát meghatni, majd megnyugszik rajongó hitében, hogy leánya mennybe szált. Egy fél órára nézzük meg a Projectograf előadást. Gambrinus mellett. Erzsébet-körut 27. NEMZETI SZÍNHÁZ. A »Luczifer« szövege. I. felvonás. Egy kis olasz városka tanári karában összekerül Alberini professzor régi barátjával: Senardival. Együtt tültötték ifjúságukat a papnevelőben, de mindketten bucsut mondtak a papi pályának, Alberini még fölszenteltetése előtt, mert hitét elvesztette. Atheista istentagadó és családja is az. A gyermekeit is — egy fia és egy leánya — hitetleneknek nevelte, meg se kereszteltette őket. Fia: Guido már felnőtt ember, most várja tanári kinevezését. Senardi, a ki leányával, Matilddal látogatja meg ifjúkori barátját, már az első találkozásnál látja, hogy kettőjük között, éppen Alberini konok hitetlensége miatt, nem állhat feDn jó viszony. II. felvonás. Guido, Alberini fia, beleszeret Senardi leányába, Matildba, a ki nagyon sze- ; reti Alberinit is, feleségét is, kik mind a ket- ! ten áldott jó emberek. Atyja tudtán kivül sü- I rün jár az atheista professzor házába, bár tudja, hogy e ház a hitetlenség háza és a diákok is „Luczifer"-nek nevezik Alberinit. Matild viszontszereti Guidot és az ifjú be is vallja a leánvnak szerelmét. A mikor Guido szerelmesét keblére öleli, a kollégium egyik ablakából meglátja Senardi professzor a jelenetet és ingerülten hazaküldi leányát. III. felvonás. Senardi mindenáron el akarja választani a szerelmeseket. A plébánossal együtt beszél leánya lelkére, hogy mondjon le Guidóról, a ki, mint atyja, nem hisz az istenben. A mikor Alberini késő este felkeresi régi barátját, hogy a fiatalok házasságához beleegyezését kérje, Senardi elutasítja öt. De Matild nem tud a szivének parancsolni és Guidóval, a bit éjszaka fogad atyja házánál, megegyezik, hogy másnap megszökik az atyai háztól és nőül megy szerelmeséhez. TV. felvonás. Három hÓDapja élt együtt az ifjú pár a legnagyobb boldogságban. Ekkor váratlan csapás sújt le rájuk. Matild halálos betegségbe esik. Guido végtelen kétségbeesésében — a szomszéd szobában a pap és az orvos állanak haldokló felesége mellett — atyja tanításai ellen fordul és megtér istenhez. A mikor a pap jelenti, hogy Matild kiszenvedett, Guido leroskad a lelkész lábaihoz. „Ö már boldogabb, mint mi!" mondja a pap és Alberini, lesújtva a fájdalomtól, maga elé meredve rebegi: „ki tudja, ki tudja?" Egy fél órára nézzük meg a Projeetógraf előadást. Gambrinus mellett. Erzsébet-körut 27. «A koldusgróf» szövege. I. felvonás. Karinsky Bogumil gróf eltékozolva óriási vagyonát, Amerikába jött, hogv utolsó néhány ezer forintjával ott próbáljot izerencsét. Ám dolgozni nem tud a tékozló természete az uj világ metropolisában, NewYorkban se tagadja meg magát, két kőzze' szórja pénzét, mely az utolsó garasig elfogyott. Utolsó napját éli a gróf, most elhatározta, hogy meghal, főbe lövi magát. De a haláloi: ut előtt is mulatni akar. Egy jótékony jelm«> estélyre megv, helyzetéhez méltóan, koldus jelmezben. Az estélyen megismerkedik Stephan son rendörtanácsos szép lányával, Malónáx&i a kit teljesen meghódít s a kibe belé szeret. A mulatságnak vége, a mulató társaság eloszlik és Karinsky gróf az utcza padán készül a végzetes pisztolylövésre, miközben Malónáró! ábrándozva elalszik. Egy haza igyekvő nagyobb társaság alvó koldusnak nézi a grófot s a földön fekvő kalapjába nagy csomó bankó ét arany pénzt dob. A gróf fölébred, megtalálja s pénzt, melynek láttára főiébred benne az igazi vivör s pillanat alatt elfelejti, hogy ő halni k< izült. A new-yorki szemfüles, czéhkeli koi dusok azonban, mint hogy tanúi voltak az imént történteknek, a féle betolakodó koldusnak nézvén a grófot, nyakon esipik s kényszeritik, hogy szervezett társaságukba lépjen, mire rövid habozás után, részben kényszer helyzetének részben Jeszie, a szép koldusleány csábító szavának engedve, & gróf fölcsap koldusnak. II. felvonás. Másfél év telt el a nevezetet éjszaka óta és Karinsky grófot, ki a nagyban űzött koldulásból meggazdagodott, saját palotájában látjuk viszont mint boldog férjet, felesége, a szép Malóna oldalán. A gróf már hónapok óta szakított koldus társaival s azok elől bujkál, haza készül Európába, hogy örökre eltemesse koldus mestersége emlékeit. Koldus társai s köztük a grófba halálosan szerelme* Jessie, fölfedezik uj életében a grófot. Jessie bosszurc készül a gróf ellen s e czélból szövetkezik Malóna régi, de elutasított imádójával, a hírlapíró : Jiminyvel, a kivel egy new-yorki lapban megíratja „a koldusgróf" históriáját. / grófnál nagy estély van és Jimmy a czikket az egész társaság előtt felolvassa. Az ujságczikk egyelőre nem közli ugyan a »koldusgróf« nevét, de Malona éles szeme a sápadt arczu grói arczárói leolvassa a valót, kitalálja, hogy t koldusgróf az ő férje, a kit pillanatnyi fölhevülésében, keserűség'ben és a szégyentől mene bülni akarva, eltaszít, elűz magától. III. felvonás. Stephenson rendörtanácsoa nyaralójában időzik leányával, Malónáv&l ét unokájával, a kis Karinszky Bogumil gróffal, kinek ép ma van 5-ik születésnapja. Grófi unokájára büszke Stephenson nagyapó; estére nagy illuminácziót is készíttet a grófnak. Aa illumináczió elkészítésére megérkezik a villanyosszerelő, a ki nem más, mint Karinszky Bogumil gróf, az egykori «koldusgröf». A szegény villanyosszerelő munkája közben találkozik a kis Bogumil gróffal, a kinek bájos fecsegéséböl megtudja, hogy az ő fia. Az apa szivére »zoritja gyermekéi és Malóna a feleség, &> anya, feledve a multat, szerelemmel borul gyermeke apjának, imádott férjének keblére. Egy fél órára nézzük meg a Projectograf előadást. Gambrinus mellett. Erzsébet-körut 27. vígszínház. A »Baccarat« szövege. Első felvonás. Lebourg Charles nagyratör. Parvenü, a ki milliókat szerzett és a ki társadalmi poziczióra vágyik. Most van azon a ponton, hogy egy ilyen arisztokrata klubba bekerüljön. Ambiczióinak áldozata a leánya, He'én, a kit arra kényszeritett, hogy szakítson Amidée nevü unokabátyjával, a kivel már-már jegyben járt és egy Bréchébel nevü kellemetlen, de nagy befolyású embernek nyújtsa kezét. Heléne aztán néhány évi házasság után vigasztalóra talál Chacéroy Róbert személyében. Senkisem sejti, hogy Helénenek viszonya van. A legerényesebb. a legszendébb nőnek tartja mindenki. Nem tűnik fel egyetlen gyanús körülmény annak a társaságnak keretében sem, a mely éppen Lebourgéknál mulat és a melyben Róbert is résztvesz. A mint azonban a szerelmesek egyedül maradnak, Heléne a köznapi társalgást hirtelen ráfordítja arra a thémára, a mely már egész nap bántja. Kérdőre vonja Róbertet, hogy mi baja. Mert mindenkit félrevezethet a fiatal világfi, csak a szerető asszonyt nem. És Róbert Heléne faggatására kénytelen bevallani, hogy Baccarat-játékban közel nyolczszázezer frankot vesztett, ebből pedig hatszázötvenezer frank idegenek pénze volt. Ha huszonnégy óra alatt ki nem fizeti a pénzt, vége van. Heléne nem nyugszik, a mig Róbert meg nem igéri, hogy nem követ el semmiféle végzetes lépést másnapig és bár Róbert visszautasítja a segítséget, a melyet Heléne ajánl fel neki, az asszony mégis hozzálát, hogy kedvesét megmentse. Második felvonás. Heléne elhivatta Bragelin ékszerészt, a ki automobilon érkezik Párisból. Bragelint azért választotta, mert Róbertnek pénzembere. Heléne el akarja adni ékszereit, hogy igy megmenthesse Róbertet. Bragelint ráveszi, hogy Róbertnek ajánlja fel a pénzt, mint hogyha valamely bankártól kapta volna. Igen ám, de Bragelin, bármikép értékeli is az ékszereket, nem birja egy nap alatt előteremteni a rengeteg összeget. Heléne ekkor arra kéri, hogy várja meg másnap Párisban, ő majd máskép szerzi meg a pénzt. Kölcsön kéri Amédéetől, az unokafivérétől, a ki nagyon gazdag ember. Amédée meg is igéri a pénzt, de árat is követeli, — egy pásztoróra az ára. Heléne kiutasítja a fiatal embert és most atyjától kéri a kölcsönt. Az öreg Lebourg eleinte azt hiszi, hogy leánya tréfál, de csakhamar látja, hogy komoly az ügy és kiveszi Helénből a nagy titkot. A pénzt azonban nem akarja előlegezni. Helén kétségbeesetten rohan el. Harmadik felvonás. Heléne egész éjjel nem jött haza Lebourg botránytól fél és megjelenik Róbert lakásán, hogy felajánlja segítségét Róbertnak, ha lemond Helénról és elhagyja Francziaországot. Róbert nem fogadja el a feltételeket. Helén pedig időközben Róberttól elsietett Amédéehez es — megszerzi a pénzt. Rábízza Bragelinre, hogy az vigye el Róberthez. Aztán ő is lejön ujjongva, hiszen megmentette kedvesét. A mint pedig belép Róbert lakásába, a szomszéd szobából lövés dördül el. Róbert öngyilkossá lett és Heléne ájultan rogy össze Áldozata elkésett. Egy fél órára nézzük meg a Projectograf előadást. Gambrinus mellett. Erzsébet-körut 27.
