MAGYAR SZÍNPAD 1906. június (9. évfolyam 150-178. sz.)

1906-06-02 / 151. szám

I 1906. junius 3. Budapesti színpadok. Bndapest, junius 2. A Magyat Királyi Operaház-bon Yvonne de Treville ma, szombaton a Bohémélet-ben folytatja vendégszereplését. Ezt az előadást éppenugy, mint A denevér vasárnapi előadását az Operaház és a Nemzeti Színház nyugdíj­intézetei javára tartják meg. — Az Operaház-at junius hó 8-án fogják bezárni. Az utolsó hétre a következő műsor van megállapítva: Hétfő Pillangó-kisasszony, Szamosi Elza utolsó fellép­tével, kedden Lakmé, Yvonne de Treville-e 1, ki ez operának a czimszerepében búcsúzik el; szerdán és csütörtökön a finn egyetemi dalos­kör hangversenye, kitöltésül szerdán a Király­leány és csavargó-val, csütörtökön pedig a Paiasztbecsület tel. Ez utóbbiban mint Santuzza Róna Józsefné fog vendégszerepelni. Róna Józsefnét, ezt a kiváló tehetségű operaénekes­nőt, már kedvezően ismeri a budapesti közön­ség a hangverseny-termekből, legutóbb Kolozs­várt lépett fel igen nagy sikerrel és igy jövő heti budapesti fellépése elé méltán nagy érdek­lődéssel néznek. Az évad utolsó előadása Erkel Hunyadi László-ja lesz. * A Nemzeti Szinház-ban holnap, pünkösd vasárnapján a Mary Ann, Zangwill rendkívüli sikerű vígjátéka van előadásra tűzve, hétfőre pedig az Elnémult harangok, Rákosi Viktor és Malonyay Dezső nagyhatású színmüve. Az előbbiben D. Ligeti Juliska, /ászai Mari, Nagy Ibolya, Dezső, Gabányi, Gál és Rózsahegyi, az utóbbiban P. Máikus Émilia, D. Ligeti Juliska, Vizváryné, S. Fái Szeréna, Mihályfi, Gál, Szacs­vay, Rózsahegyi, Gabányi és Molnár játszanak. * A Vígszínház-ban ma este kerül bemutatóra Soulié Maurice A kaczagó menyecske czimü bohózata, mely holnap, vasárnap este kerül másodszor előadásra. * A Magyar Színház-ban vendégszereplő, Guerra Ernesto tanár és d'Alessandro imprezárió vezetése alatt álló ötventagu olasz gyermekopera­társaság junius 15-én érkezik Budapestre s másnap junius 16-án A szevillai borbély elő­adásával kezdi meg vendégjátékát A meg­nyitó előadás után sorra következnek a Sze­relmi bájital, Marcsa, az ezred leánya czimü Donizetti-operák. Az alvajáró Bellimtől, A szor­rentói diákok Usillótól, továbbá a Pipelet czimü franczia vig opera és Bicéi Crispino e la Coma/e czimü dalmüve. Ezen előadásokra már elő lehet jegyezni a színház pénztáránál és a Bárd- czég jegyirodáiban. Ma, szombaton, Hu­nyadi József búcsúzik az Uj Messiás czimü zsidó daljátékban, pünkösd vasárnapján és hétfőjén, este a Mimi herczegnö kerül ismét műsorra a főszerepekben Komái Berta és Ferenczy Károly föllépésével, a két ünnep dél­utánon pedig A drótostót-ot, Lehár Ferencz népszerű operettjét, játsszák. * A Királyszinház-ban főszezón képét nyújtja minden este a nézőtér: a Madár Matyi rend­kívüli vonzóereje ugy is diadalmasan daczol a szezón-véggel és Heltai Jenő s Molnár Ferencz pompás darabja állandóan zsúfolt házak előtt kerül szinre. A közönség rendkívüli tetszése — a mely a jövő héten már az első jubileumhoz, a huszonötödik előadáshoz juttatja a Madár Matyit — egyképen szól a sok kaczagtató hely­zetnek, vidám tréfának és a budapesti színházi méreteket messze meghaladóan ragyogó kiál­lításnak. A villamos virághinták tarka képe, a szines tulipánkert és tulipánbalett, a pompás mozgófényképek és végül a kápráztatóan fényes utcza-hódolás olyan látványosságok, a melyeket minden este zajos tapsokkal fogad a közönség, de bőven jut a tapsból a szereplőknek is, akiknek élén Sziklai és Medgyaszay Vilma halad. A Madár Matyi természetesen egymaga szerepel a színház egész nyári szezónjának a műsorán. — Pünkösd két délutánján a Rákosi Szidi asszony iskolájának növendékei fognak a Királyszinház-ban vizsgázni, a vizsgálati elő­adások szokásos koronás helyáraival. A Népszínház-ban Sidney jones bájos zenéjü kinai daljátéka, a San-Toy, mely mos­tani felújítása alkalmával is nagy sikert ara­tott, holnap, vasárnap este kerül újból szinre a czimszerepben Komlóssy Emmával, Dudley szerepében pedig ezúttal is Szilágyi Idával, a humoros Csulit Kovács Mihály játssza. — Guthi Soma fővárosi életképe, a Smolen Tóni, mely a mult szombaton ritka nagy érdeklődés mellett 100 előadást ért, a jövő hét csütörtökjén telje­sen uj átdolgozásban kerül szinre a Népszin­ház-ban. Guthi a mai politikai helyzetnek meg­felelőleg változtatta át a darabot, érdekes aktualitásokkal bővítette, Barna Izsó pedig uj zeneszámokkal, kuplékkal latta el a Smolen Tóm-t. A bécsi lakájból most átvedlett Smolen Tóni uj alakban lép majd a publikum elé, s nem mint magyargyűlölő lakáj kerül Buda­pestre, hanem mint a tulipán-mozgalomnak egyik meghódított hive udvari lakáj ruhában áll most is a cselekmény központjában. A Fővárosi Nyári Színház- ban ma szom­baton és holnap, vasárnap A fekete tenorista kerül szinre. A szinkör legközelebbi újdonsága Donizetti: Linda czimü operája lesz. * A Városligeti Nyári Szinház-ban a pün­kösdi ünnepnapok mindkét estéjén a Fene­gyerekek czimü életképet adják. Vasárnap dél­után félhelyárakkal 12-edszer kerül szinre a Sherlock Holmes czimü detektiv-vigjáték. A sze­mélyzet most szorgalmasan készül A szoknya­hős czimü operettre. A szebbnél-szebb indulók­ban és keringőkben bővelkedő újdonság a bécsi operett-szinpad egyik legnagyobb sikerű operettje. A szoknyahös-tői a színház az idei évad egyik kasszadarabját várja és ehhez mér­ten rendkívül gondos betanulásban, fényes ki­állítással mutatja be. Az operettet Hetvay Frigyes fordította. A kulisszák mögül. Budapest, junius 2. „A kaczagó menyecske." — A , Vígszínház' mai bemutatójához. — A főpróba közönsége, a sok vihart látott kritikusok, megint csóválták a fejüket, megint nevettek nagyokat és megint mondogatták: — Ezek a francziák! Ezek a fránya francziákl Hát még mindig van mit kitalálni? Még mindig vannak uj elmésségek, uj ötletek és uj helyzetek, a melyekkel meg lehet kaczag­tatni az embereket? A kaczagó menyecske szerzője ékes bizony­ságát adta, hogy amint Bisson után követ­kezett Feydeau, amint Feydeau-val versenyre kelt Bilhaud és Hennequin, ezekkel pedig győzelmesen vetélkednek most Flers és Caillavet, ugy felragyog most a Soulié Maurice csillaga és ezentúl nagyon fognak érdeklődni az iránt, a mit ez az uj iró ir. Azaz hogy nem is egészen uj iró. Már tiz évvel ezelőtt is nagy sikere voit a Turlutaine de Marjolin czimü bohózatával; nagyon tetszett a Chénecour czimü darabja is, a Mari de Loulou pedig épen a héten ért el fényes sikert a Nouvéautés-szinház-ban. A jeanne qui rit minden jelenete a színpad legkitűnőbb ismerőjére vall és arról is tanús­kodik, hogy Soulié mesteri módon ért ahhoz, miképen kell kimondani azt, a mi kimond­hatatlan. Góth Sándorban pedig mesteri tolmácsra talált két téren is a szöveg átültetése tekin­tetében és az egyik főszerep interpretálását illetőleg. Pedig ugyancsak nehéz dolog volt visszaadni a franczia szellemességeket és nem kevésbbé nehéz megjátszani azokat a kényes részleteket, a melyek a Bréguet ur szerepében jelentkeznek. Ezeknek a nehézségeknek jelzése sem könnyű. Bréguet ur tetterős, hóditó, kellemes férfiú, a ki mindenkivel szemben tudja érvé­nyesíteni a maga erejét, épen csak a feleségé­vel szemben nem. És e miatt a válás nemcsak fenyegeti, de sújtja is. A mint azonban ki van mondva a válás, Bréguet felszabadul a nyűgtől, a mely addig nyomta és — meghódítja a fele­ségét. Ez a néhány szó is mutatja, hogy szere­tetreméltó A kaczagó menyecske cselekménye. Oly szeretetreméltó, hogy a czimszerep alakítá­sára nem is lehet alkalmasabb művésznőt kép­zelni, mint a minő Varsányi Irén. Nemcsak sablónos dicséret, ha a főpróba hatása alatt felhozzuk, hogy a maga szeretetre­méltóságának egész skáláját hangoztatja uj szerepében ez az istentől megáldott művésznő és a vége felé a szezón megannyi sikere közt, ez egyike lesz a legnagyobbaknak. És nem kisebb dicséret illeti meg Gazsi Mariskát is, a ki egy gonosznyelvü hölgyet játszik a nála megszokott humoros érzékkel. És jó hasznát veszi ennek a humornak, a mikor lelepleznie kell zavarát, a melybe a második felvonás végén kerül, a mikor arról kell meg­győződnie, hogy a gyámoltalanak hitt Bréguet cseppet sem gyámoltalan. Hegedűs Gyula A csodagyermek óta nem játszott olyan neki való és annyira hatásos sze­repet, mint a minő az ifjuszivü Leseigneur szerepe. Párja Haraszthy Hermin lesz, a kit maholnap a legjobb kómikának kell majd mon­danunk. Hogy a legszebb abban nem lehet véleménykülönbség. Tanay Frigyes, tenyvesi Emil, Szerémy Zoltán, Vendrey Ferencz játéka bizony sablónos kifejezést jutattnak eszünkbe Kabinetalakitás mindegyikük produkcziója; a Vígszínház együt­tesét teljes ragyogásában tüntetik fel ők is. Szilágyi Vilmos rendezése ezúttal is rászol­gál a feltétlen magasztalásra. Togo. Színházi pletykák. Budapest, junius 2. A primadonna imádója. — Komlóssy Emma és a parasztlegény. — Meghatóan kedves történet. Valósággal csuda, hogy ebben a czinikus, blazirt világban megeshetnek még az ilyen romantikus dolgok is, mint az, a melyet itt mondunk el. Komlóssy Emma az egyik hőse az esetnek, a melyről itt szó esik. A másik egy hamisittat­lan parasztlegény, a ki a pusztáról, a honnan eljött, elhozta magával a maga becsületes szivét, naivságát, őszinte rajongását. A művésznő mostanában gyakran játszott népszínművekben délutáni előadásokon. És éppen a délutáni előadásoknak van tudvalevőleg a leghálásabb közönségök. A nép egyszerű gyer­mekei, kis mesterlányok, csinos masamódok és szobalányok, a kik a hét minden napján végig­álmodják az eljövendő vasárnap délutánt; legé­nyek, a kik halálosan szerelmesek a prima­donnába. Egy délutáni előadás után tért haza Kom­lóssy Emma József-köruti lakására. A kapu alatt egy szép szál parasztlegény várta. Lobogós, csikós ing és pitykés mándii feszült rajta, a vállán pedig zsinóros ködmön. Mikor a szinésznő a lépcsőhöz ért, elébe állott a legény. Komlóssy Emma meghökkent. A legény félig elvörösödött. Lekapta a ködmönét és a lépcsőkre dobta. — Lépjen rá, szép kisasszony! A primadonna átlebbent .. . A legény szemébe tüz gyúlt. Szemére húzta pörge karimás kalapját, felkapta a köd­mönt és boldogan, szerelmes áhítattal nézte a szinésznőt, a mint felhaladt a lépcsőn és végre eltűnt a második emeleten. Azóta a legény minden este ott áll a ház kapujában. S ha jő a primadonna, illedelmesen kalapot emel és egy rozmaring-bokrétát nyújt át neki. Plerrot Egynémely darabnak az a legdicséretreméltóbb tulajdonsága, hogy — a függöny utoljára legördül. — Ha már a felvonás hosszú, legalább a hősnő kosztümje legyen minél rövidebb.

Next

/
Oldalképek
Tartalom