MAGYAR SZÍNPAD 1906. június (9. évfolyam 150-178. sz.)

1906-06-09 / 158. szám

1906. junius 9 • n M. KIR. OPERAHÁZ. NEMZETI SZÍNHÁZ. Az »J'.enek alkonya« szövege. Előjáték. Színhely, mind Siegfried utolsó felvonáséban. Éjjel. A három Norna fonja a •ors fonalait. Elbeszélik egymásnak Wotan helyzetét, mint tll várában egy terem közepén istentársaival, köröskörül meggyújtatott Loge által mindent és csak azt várja, hogy a Rajna kincse visszakerüljön a sellők birtokába, akkor romba dől a Walhalla és maga alá temeti őket te dicsőségüket. Most elakarják mondani, mi lett Alberichből, de a fonal elszakad s a Nomák leszállnak a földbe anyjukhoz. Siegfried és Brünnhilde kilépnek egy kőboltozat alól, a hova szerelmesen meghúzódtak. Siegfried ujabb hőstettek után vágyódik, bucsut vesz Brünnhildetől, a kit továbbra is a lángok fognak megvédeni. A Nibelungok gyűrűjét, hogy hűségre emlékeztesse, neki hagyja. Brünhilde Granet adja urának, hogy az is eszébe juttassa az ő asszonyát. Égygyé forrnak szerelmükben s ha válnak is, szivük, lelkük együtt marad . . . Első felvonás. A Gibichungok csarnoka a a Rajna mentén. Hägen, a ki nagy bölcsességek és titkokat tud, Brünnhildáról, Gutruneről és Siegfriedről beszél Gunthernek. Siegfried csolnakon megérkezik, kiköt a parton és szívesen fogadják. Hägen bájitalt főz, a melytől minden, a mi a múltban történt feledésbe megy, és Gutrune Siegfriednek nyújtja a kelyhet. Miután megitta a varázsitalt, elfelejti Brünnhildát és most már Gutrune után vágyik. Megissza Guntherrel a vértestvérséget s aztén távozik vele, hogy segítségére legyen Brünnhilda meghódításában. Változás. Waltraute, az egyik walkür titokban meglátogatja Brünnhildát és elmondja néki Wotan ama kivánságát, hogy a rajnai sellők gyűrűjét ?.dja vissza. Brünnhilde azonban mini Siegfried szerelmének zálogát őrzi a gyürüt Megjelenik Siegfried Gunther alakjában, elrabolja tőle a gyürüt. Brünnhilda mint feleség követi az ál-Gunthert. Második felvonás. A Rajna partja a Gibichungok csarnoka elő(t. Alberich felszólítja Hagent, hogy vigyázzon, nehogy a gyürü a rajnai sellők birtokába jusson. Siegfried jelenti Gunther és Brünnhilde érkezését. A kar fellép, hogy üdvözölje a fiatal párt. Mikor Brünnhilde megjön, elszörnyedve látja maga előtt Siegfriedet, a kit szeret s a kit Guntherrel tévesztett össze. Brünnhilde megismeri Gutrunne ujján a gyütüt. Vad féltékenységében Brünnhilde és Hagen, Siegfried meggyilkolására szövetkeznek s megnyerik erre a varázsló Gunthert is Harmadik felvonás. A Rajna völgye. Siegfried vadászat közben a folyóhoz ér, a hol a kesergő rajnai sellőkre akad. A mikor hiába könyörögnek neki, hogy a gyürüt adja vissza, megjövendölik közeli halálát. Hägen jön Guntherrel és megint megkinálják Siegfriedet a varázsitallal, a melynek hatása alatt ismét visszaemlékszik mindenre. Elmondja hőstetteit, hogyan jutott a madarak csicsergése utján Brtlnnhildához, a kinek szerelmét élvezte. A mikor Hägen kiáltására megakar fordulni, ez hátába döfi lándzsáját. Siegfried, Brünnhildére emlékezve, meghal. Tetemét pajzsra fektetik és a halotti induló hangjai mellett Gutrunnehoz fviszik. Változás. A Gibichungok csarnoka. Gutrune fájdalmasan sir Siegfried holtteste felett és megtudja Gunthertól, hogy Hagen ölte meg a férjét te most követeli a gyürüt. Gutrune megtagadja a gyürü átadását s a mikor azt Hägen erőazakkal elakarja venni, a halott Siegfried keze fenyegetőleg megmozdul. Siegfried holttestét máglyára helyezik, a melyet Brünnhilde gyújt meg, miután a gyürüt magához vette. A mikor már felcsapnak a lángok, Grane lovára száll és a léngtengerbe vágtat. A Rajna vize elborítja a tüzet. A sellők kiragadják a gyürüt. Hägen elakarja tőlük rabolni, de a sellők lehúzzák magukkal az örvény mélyére. Az égen hatalmas tűzsugár mutatkozik, a mely egyre terjed. Mindnyájan lesújtva bámulják az égi tüneményt. Megkezdődött az Istenek alkonyai »A boszorkány« szövege. I. felvonás. TSrlmik 1536-ban a sfanya tnkviziczió idejében. Tajo sziklás partvidéke. A ^anyotok üldözik a már teljesen legyőzöd mórokat Törvényt hoztak, mely szerint halálbüntetés ér minden spanyolt, a ki valamely mórral kezd viszonyt, a spanyolok felakasztottak egy mór fegyverkovácsot, a ki most ott függ az útszéli bitófán. Senki sem meri ettometni. Ekkor megesik rajta egy mór lány szive, a ki nem engedi, hogy a holttestet a varjuk fialják tel és eltemeti. A holttest eltünésóve j Zorayat gyanúsítják, egy mór orvos leányát, a ki jótevője a környék lakosságának és ingyen gyógyítja a betegeket Don Enrique di Palados megérkezik, hogy megtudja, ki temette el a holttestet. Meglátja Zorayat és szive sterelemre | gyul a mór lány iránt. Elfogja, de megígéri neki, hogy megfogja menteni a halálbüntetéstől. II. felvonás. Mór palota Toledoban. Paiacios kapitány és Zoraya szenvedélyesen szeretik egymást. A kapitány csakugyan megmenti a mór leányt a haláltól, a ki a kormányzó leányát hipnózis utján kigyógyítja az álomkórságból. III. felvonás. A toledoi kormányzó palotája. Don Loper di Padilla leányát készül elvenni Palados kapitány, bár egyikük sem szereti a másikat Zoraya megtudja ezt és a palotába oson, a hol a kormányzó lányát, Juanat, hypnotikus álomba ringatja. A mikor meg nt ki akar szökni, eléje kerül a hűtlen Palacios. A szerelmes mór lány szemrehányásokat tesz neki. Egyszerre meglepik a szerelmeseket és Zorayat elfogják. IV. felvonás. Az inkviziczió terme. Halálos ítéletet tartanak Zoraya felett, a ki, hogy megmentse a halálbüntetéstől Palaciost, a kit még mindig szeret, azt vallja birái előtt, hogy boszorkány s hogy bübájjal hódította meg a kaoitány szivét. V. felvonás. A székesegyház oroszlán-kapuja előtt. A szerencsétlen mór leányt máglyára akarják hurczolni, a mikor kisül, hogy Juana hypnotikus álomba merült s hogy csak ő mentheti meg. Hogy ezt megtegye, megígérték neki a halálbüntetés elengedését. Zoraya csakugyan felébreszti vetélytársnőjéí, de azért mégis megakarják ölni a máglyán. Ekkor egy darab mérget vesz a szájába és azt mondja a kétségbeesett Palaciosnak, hogy ha szereti és együtt akar vele halni, csókolja meg. A kapitány megcsókolja a lányt, a méreg gyorsan hat és a két szerelmes holtan rogy össze. NÉPSZÍNHÁZ. A „Smólen Tóni" szövege. Első felvonás. Színhely: Góliát mester táncziskolája és házasságközvetitő irodája. Góliát, a ki özvegy ember, házasodni akar s hogy imádottját, Lujzát, mielőbb oltár elé vezethesse, leányát, Esztikét, szeretné főkötő alá juttatni Mint házasságközvetitő régebben »üzleti« összeköttetésben van Smolen Tóni udvari lakájjal, a ki tüzes magyar leányt óhajt feleségül. Góliát több kliensének arczképét küldi Bécsbe, de a lakájnak egyik sem tetszik. Végre előveszi a saját leánya fényképét és azzal az utasítással adja át Maxi fia nyelvmesterének, Károlynak, hogy azt küldje el a lakájnak. Károly szinésznövendék, a ki szerelmes Esztikébe és csak azért szerződött franczia nyelvmesternek a Maxikához, hogy ideálja közelében lehessen Nem beszél francziául és ugy segit magán, hogy mindennap betanul Ollendorfból egy leczkét, ós azt ugy, a hogy magába szedte, nyomban beleönti a Maxika fejébe. E miatt sok kellemetlensége van, mert Maxi olyan franczia szavakra és kifejezésekre is kíváncsi, a melyeket Károly még nem tanult az Ollendorfból, és hogy a gyerek kíváncsiságát kielégítse, érteiem nélküli szavakat tákol össze; Maxi pedig ezeket a szavakat lelkiismeretesen bemagolja és megtartja emlékezetében. Károly az Esztike fényképét átveszi Góliáttól, de nem azt küldi el Bécsbe a lakájnak, hanem Góliát imádottjának Lujzának az arczképét. Ez megtetszik Smolen Tóninak és nyomban sürgönyöz a házasságközvetitő irodába, hogy Budapestre jön háztüznézni. Góliát nagy ünnepséggel akarja fogadni a lakájt, a ki gazdag ember hirében áll, Károly attól fél, hogy Góliát megtudja a fényképcserét és örökre elszakítják Esztikétől. Nagy bajában Izidorhoz, a táncziskolában alkalmazott libériás inashoz fordul tanácsért, azt megnyerve czéljainak, rábírja, hogy Smolen megérkezésekor távolítsa eí hazulról Góliátot, ó maga pedig fölkeresi Lujzát, értesiti a fényképcseréről. Lujza megtudván, hogy Smolen vagyonos ember, késznek nyilatkozik, hogy elpártoljon Góliáttól és a lakájhoz menjen feleségül. A magyargyűlölő Smolen Tóni megérkezik. Károly Esztike venné mutatja be neki a fénykép eredetijét, Lujzát, és a lélekszakadva hazaérkező Góliát boldogan öleli keblére Smolen Tónit, a ki megkérte tőle az ő leendő menyasszonya kezét. Második felvonás. Színhely: a »Cakewalk* vendéglő kerti helyisége. Góliát kettős ejegyzésrel. készül. Azt hiszi, hogy Smolen Esztikét fogja eljegyezni, ő maga pedig a ballerinát. Károly több izben jóvá akarja tenni hibáját és Esztikével együtt kérleli Góliátot, hogy ne akadályozza meg boldogságukat. Mondjon le a lakájról. Góliát azonban hajthatatlan marad és ájultan esik össze, a mikor megtudja, hogy a maga imádottját boronálta össze Smolen Tónival. A lakáj boldogságtól áradozva, keblére akarja ölelni Lujzát, de az kisiklik ölelése alól és kiköti, hogy csak akkor megy hozzá feleségül, ha felhágy magyai-gyülöletével. A pezsgőtől mámoros Smolen Tónit arra kéri, hogy énekelje el a Kossuth-nótát. Az udvari lakáj eleinte erélyesen szabadkozik, végre azonban megadja magát és elénekli a Kossuth-nótát. Harmadik felvonás. Bécsben megtudták, hogy a lakáj elénekelte a Kossuth-nótát. Elcsapják a szolgálatból. Ott hagyja az udvart ós hogy behízelegje magát Lujza kegyeibe, huszárnak szegődik be Potyondy alispánhoz. És az egykor magyargyűlölő lakáj elhatározza, hogy leteszi a magyar honpolgári esküt. Szidja-szapuüe Bécset s az alkotmányos, független Magyarországért lelkesül. A haragos Góliátot azzal békiti meg, hogy ő ád hozományt Esztikének; mire a tánczmester apai áldását adja Károlyra és Esztikére. Fővárosi Nyári Színház. A „Linda" szövege. Első felvonás. Antal udvara Chamounixban. A mai nap dönti el Antal családjának a sorsát. Linda szereti a márki öcscsét, a kit festőnek gondol. A savoyardok indulásra készek. Köztük van Pierotto, a ki bucsudalt énekel. Alig, hogy a savoyardok elhagyták a teret, jön Artúr Lindához. Az öreg pap óva inti Antalt a márki kegyétől, a kinek nincs más czélja, mint hogy elcsábítsa Lindát. Nem marad más hátra, mint a leányt a többi savoyardokkal Párisba küldeni. A szülőknek nehezére esik egyetlen gyermeküktől megválni, de mert más megoldás nincs, beletörődnek. Ima Második félvonás. Linda szobája Párisban. Linda három hónapja nem kapott hirt hazulról; egyszerre az ablakán át meghallja Pierotto énekét. Pierotto meglepetve ismer az elegáns hölgyben Lindára, a ki azt hiszi, hogy Artúr legközelebb feleségül veszi. A márki meglátogatja és szerelmi ajánlatokat tesz; ha elfogadja, pazar módban lesz része. Megvetéssel utasítja vissza az ajánlatot. Jön Antal, mint koldus. A mikor a leányára ismer, undorral dobja el a kapott pénzt, mert azt hiszi, hogy Linda bűnös útra tért. A szerencsétlen leány utóbb megtudja, hogy Artúr, a kinek menyasszonyának véli magát, esküvőre készül. E feletti fájdalmában megőrül. Harmadik félvonás. Tér Chamounixban. A nép és a márki fogadják a hazatérő savoyárdokat. Pierotto vezeti a tébolyodott Lindát. Artúr hirül hozza a szülőknek a bérlöjogot és szomorú állapotban találja a leányt. Linda nem ismeri meg, csak a mikor Artúr szerelmükre emlékezteti. Ájultan rogy össze. A mire felébred meg van mentve, Artúr ós a szülői boldogan zárják karjaikba. 15 qf