MAGYAR SZÍNPAD 1906. június (9. évfolyam 150-178. sz.)
1906-06-09 / 158. szám
1906. junius 9 • n elsőbbséget a németnek. Utóbb az ügynök már szerette volna módosítani a szerződést, hogy hát ne adják a Kaczagó menyecskét a párisi premiere előtt, de akkor már meg volt állapítva a Vígszínház játékrendje, a darabot már tanulták és nem lehetett ebben engedni. Bár rendesen jobb, ha már a párisi eredményt látva hoznak szinre franczia darabot, de ezúttal láthatjuk, merészé volt a szerencséje és a franczia darab magyar ős-premierje fényesen beütött A szakfiu győzelmesen tekintet körül. Tekintélye ismét megszilárdult. Togo. Színházi élet Budapest, junius 9. Az oroszok színjátéka. Irta: Kerr Alfréd. ~ Azok az orosz színészek, a kik Sawina Máriát körülveszik, csak császári színészek. Semmi esetre sem nyújtanak emberit, de nemzetit igen. Nemzeti a stilusuk is. Pompás jelmezeket viselnek, aranyhimtől terhes a ruhájuk, drágakőtől csillogó, de mindez az újszerűség mázát viseli magán. A mint ezek az alakek járnak-kelnek, mintha festékszag ütné meg az orrunkat; most vonták be őket mázzallakkal. Minden perczben agyunkba ötlik, hogy színházban vagyunk. Ép oly isteni naivsággal hordják ezeket a drága köntösöket, mint a mily naivsággal eljátsszák, lepergetik a szerepüket. Egyszerű taglejtések, telve nyíltsággal, minden mozdulatot a pillanat ereje sugal. A nyugat finomabb alakitóképessége, az álmodozó csalódás hiányzik. Különös impresszióim vannak — etnologikusak. Az orosz színész a rónaságot játsza. A játékuk apatikus. Valami köd borong a játékuk fölött. Az eljátszott érzelmekben valami tompaelméjüség nyilatkozik. Mindenütt egyforma a fájdalom megnyilatkozása. Kiáltás nem hangzik és a páthoszuk hangtalan. Tompítva és álomkábultan suhannak tova az események, mintha a messze távolban történnének. Ugy tűnik fel, mintha nők helyett Mária-szobrok járnának a színpadon. Drágakövekkel felékesítve a köntösük és a fejdiszükön villog-csillog az arany és ezüst, a lágytekintetü, ostoba szemükből a Fatalizmus világlik elő. Szinte önkénytelenül is keressük az örökmécsest, a mi e szűz anyaszobrok előtt pislákol. Különösen Stravinskaja kisasszony ilyen két ábon járó nisni-novgorodi szentkép. A mikor jedig ezek a tagbaszakadt és jobbágyviselkelésü férfiak letérdelnek és megadással fogadják iorsukat, egy egész világ képe tárul fel. A végelen rónák, a pálinka és a görög ritusu templonok világa. Minden végzet mögött egy metrojolita legendás alakja áll: az emberek szeren:séjét és szerencsétlenségét egy színes sugár rilágitja meg, a mely mintha egy székesegyház ilomkarikás, festett üvegablakán szűrődne át. :s valami ellenszenv fog el Oroszország iránt. Ez az ellenszenv a legerősebb érzés, a nely mellett elfakul, elerőtlenedik minden más. Y második estén rájön az ember (ha lelke legnélyére tekint), hogy itt kevésbbé művészeti, nint művelődési kérdésekről van szó. A darabok em alkalmasak arra, hogy művészeti kérdése:et bonczolgassunk. Ha a cselekmények köronalait vesszük, nem látunk egyebet, mint egy gyszerü méreg- vagy tőrtragikumot, a mely>en néha vonzó is van. £ patriarkális szempontból vizsgáljuk Sawilát. A csábosnak, a varázsosnak nevezik, de lem tudjuk megérteni, hogyan csábit, hogyan arázsol. A maga tatáros arczvonásaival inkább gy boszorkányra hasonlít, mint egy varázslóőre. Minden tehetsége és teknikája daczára is iányzik egy kelléke ahhoz, hogy első legyen, [iányzik ennek a tehetségnek egy bizonyos ika és nincs meg a teknikának egy bizonyos )ka. Sawina személyisége, egyénisége nem oly mély és nem oly csábos, hogy felejthetetlent tudna alkotni. Sokszor közeledik az utolsóelőtti német időszak naturalisztikus játékstilusához, a melynek művészete inkább az érzések elrejtésében, mint nyilvánításában van. Sawina tehát többet titkol el, mint a mennyit a nyilvánosságra hoz; ez a szép. De Duse-nak Isten megadta a tehetséget, a képességet, megmondani, megéreztetni azt, a mit szenved és ez szebb. Miért marad Itália a színművészet hazája? Azért, mert ott a temperamentumok megszokták azt, hogy nem kell szégyenkezniök, nem kell pironkodniok. Nem követnek el természetellenest azzal, hogy a lelkük fátyolát fellebbentik; leleplezik önmagukat. Vidéki színpadok. Bndapest, junius 9. Balla Kálmán színtársulatánál Egerben a héten két estén vendégszerepelt Alföldi Irén, a prágai opera volt tagja. A Parasztbecsület-ben és A czigánybáró-ban lépett fel, szép sikerrel. • Bihari Ákos [kecskeméti színtársulata jelenleg a czeglédi színházban játszik, ahol a héten Hajós Elza vendégszerepelt. * Beregszászon május 17-ike óta játszik, a közönség közepes párlfogása mellett, Micsey F. György, a beregszász eperjes-munkácss.-a.-ujhelyi szinikerület igazgatója, társulatával. = Nincs szeplő, pattanás, májfolt azon hölgy irczán, a ki a ßatosw-féle valódi angol ugorkatejet, ára 2 kor és szappan, ára 1 kor., használja Kaphatd Balassa gyógytárában Budapest-Erzsébetfalva és winden gyógyszertárban és dreguériában. Külföldi színpadok. Sadrpeat, junius 9. A berlini Central-Theater operett-társulata, Fetenczy igazgató vezetése alatt, a nyáron Argentínába megy, a hol a nagyobb városokban fognak előadásokat tartani. &• A bécsi Volkstheater jövő szezonjának egyik első újdonsága Raoul Auernheimer uj történeti vígjátéka lesz. A müncheni Schauspielhaus a minap mutatta be Felix Dörmann Die Krannerbuben czimü vígjátékát, igen nagy sikerrel. * A párisi nagy operából elbocsáttatásukat kérelmezték legújabban Capoul főrendező és Taffanel első karmester. Utóbbi helyére Vidal Pált, a Maladetta szerzőjét léptetik elő. New-York-ban uj operavállalat alakult Hammerstein vezetése alatt elsőrangú művészek közreműködésével. A szezónt november 20-án kezdik meg s szerepelni fognak többek között az előadásokon: Melba, Gadsky, Grandjean, Reszke és Bonci. Párisi szinházi levél. (Aphrodite. — Claude \\Terasse] uj . operettje. -ZAngol ~ ballet-pantomime.) | páris,jun.;4.y Vasárnap délután Et langer operáját láttuk, az Aphroditét. Nálunk nem adnák elő és itt is csak az magyarázza meg a szinrehozatalát, hogy Erlanger ur dúsgazdag ember és nem a tantiémjeiből él s éltet másokat. A zenéje — semmi. Értéktelen komplikácziója, a melyet rémes fátyolába burkol az unalom 1. ..' És mégis: gyönyörűség volt nézni ezt az operát A szövegíró persze a librettójának utasításai közé egyszerűen beirta a Pierre Louys gyönyörű leírásait És az Opera Comique mindent megvalósított A bachanaliákat, a keresztrefeszitést, az Afrodite-ünnepek buja, nagyszerű látványosságait. A színpad csodás és csodás — állítólag! — az az öszszeg is, a melyet Erlanget ur erre a kiállításra költött. Hja, zeneköltőnek lenni nagyon bajos és — ugy látszik! — nagy költséges passzió. Ha ennyi pénzen istállót tart, „Aphrodite"-je esetleg bejöhetett volna elsőnek; igy — rossz harmadik. * A boulevard egyik legkedvesebb színháza a Theatre des Capucines. Kicsiny, meghitt hely. Szinpad és nézőtér nem nagyobb, mint a mi Vigadónk kisterme. És ebben a kicsiny színházban 3000 frankot lehet bevenni esténként és be is vesznek nap-nap után. Egy földszinti hely - ez a legolcsóbb! — 12 frank; egy páholy: 70, 60 és 50 frank 1 . . . Két jelentéktelen egyfelvonásost láttunk itt s utánuk a Claude Tetasse uj operettjét. Kétfelvonásos ostobaság, a Flers és Caillevet czég leggyöngébb librettója. Páris és Vénusz mitológiai históriájának gyönge, szellemtelen, hoszszura nyújtott paródiája. Hat ember játssza végig az egészet, kórus és statisztéria nélkül. Az egész: szegényes. A Claude Terasse partitúrája is az. Nem emlékeztet benne az „Én, te, ö"-re egy taktus, de tán egyetlen kóta seml Az előadás olyan, mint a darab. Szegényes. A kiállítás, az uj, sokat reklamirozott kiállítás is olyan, mint a darab. Szegényes. A Theatie des Capucines-nek különben is rossz a szezónja. Darabjai nincsenek, színészei nincsenek. Csak — szerencséje van. Az a szerencse, hogy a rossz darabok daczára és a rossz színészek ellenére is tele van esténként az elegáns kis nézőtér. ií* Tegnap este az Alhambrá- ban egy uj műfajt láttunk. Angolok importálták ide. A színlap ezt mondja róla: „Harvest Home, La Féte de la Moisson. Ballet-pantomime anglais de John Tiller Ez után indulva persze mindenki tánczos némajátékot vár és — tánczos operettet kap. Operettet, a melynek minden szavát, minden gesztusát táncz kiséri. És milyen táncz! Gyönyörűség nézni! Vagy száz leány járja a kosztüm-müvészet legnagyobbszerübb ruháiban. Van köztük 12 kis gyerek. Nyolcz és tiz évesek lehetnek. És bájosak. Szőkék. Gömbölyű arczuak. Elsőbb egy altató-dalt énekelnek és tánczolnak el, mint kis hollandusok; aztán — az első szerelemről nótáznak és bokáznak. Egyike a legszebb színpadi produkczióknak, a melyeket valaha láttam. Maga az operett — semmi, mint minden angol librettó. De már a muzsikája: csupa melódia, kedves, pattogó, vidám melódia. A társaság primadonnája a hires: Jessie Templeton. Egy csodaszép és csoda fiatal leány — Fedákos allűrökkel. A kómikus: Freddy Frendi. A falu bolondját játssza — ezer ötlettel. Ha tehetném, ezt az egész truppot felpakkolnám és hoznám haza Budapestre. Milyen vidám, szép nyarunk is lenne! ... F. J. = Naschitz-féle nyilvános felsőbb leányiskola internátusa és gyermekinternátus. Budapapest, Andrássyuti villasor 127/c. — Bennlakók felvétetnek a nagy szinidőre ís. — Nyilvános felsőbb leányiskola, nyilvános elemi fiu- s leányiskola és kisdedóvó Budapest, Andrássyut 33. sz. = Színeszeink és művészeink ruhaszöveteiket csemler /. elsőrangú posztókereskedésében (Bécsi-utcza) szerezik be = Biró M Mátyás fogászati műterme Budapest, VI., Nagymező-utcza 28. sz. alatt van. z= Én állandóan a Czettler-féle manumoilin kéztinomitót használom, mert ez a [legjobb 1 Kaphatd Töröknél. = Az ózondus, pormentes levegő, a telkek a házak mesés olcsósága folytán Amerikai-uton emelkedik az újonnan létesült Baross-telepen. (Lásd: Ujon épült házak.) P iuíimiitt imo-im>. a legjobb kivitelben, úgymint; arany, platina, aluminium és kautsukban; arany koronákj hidmünüTszájpaSas OCIAlt ÓS fOQBOVOk né,kÜ1 fogsoro k' nem ió1 inö fogsoro k átalakítása, plombiro zás, foghúzá s,^zéktelemtve. Vid&dek részére'egész fogsor készítése 6 óra alatt BIrÓ M. MátyáS <0gá»Zltl MÜUtM yi., N« Byme ffiutS >««• »
