MAGYAR SZÍNPAD 1906. június (9. évfolyam 150-178. sz.)

1906-06-09 / 158. szám

2 1906. juniu

s 9. Budapesti színpadok. Budapest, junius 9. A Magyar Királyi Operaház-bm ma, szombaton Az istenek alkonya, vasárnap pedig A varázsfuvola kerül szinre. Ez utóbbi lesz a szezón utolsó előadása. m A Nemzeti Szinház-ban ma szombaton A boszorkány kerül szinre, a főszerepben P. Márkus Emiliával. Vasárnap Miss Hobbs előadásán Kürthy György vendégszerepel. Hétfőn, junius 11-én századszor kerül színre a Nemzeti Szinház-ban Shakespeare: Hamlet-\e. A jubiláris estén a tragédiát uj betanulással és szczenirozással adják és teljesen uj, korhű díszletek és jelmezek készültek hozzá A jubiláris előadáson a czimszerepet Mihályfi, Oféliát P. Márkus Emilia, a királynét /ászai Mari, a királyt Szacsvay, Poleniust G"l és Leartest Odry fogja iátszani. • A Vígszínház-ban ma, szombaton felfrissítik A zsábá-1, Hennequin és Duval jubilált bohózatát. A zsábá-1 1901. deczember 19-én mutatták be és esténkint zsúfolt nézőtér előtt adták 1902. január l-ig, a mikor a száz előadásos magyar cziklus kezdődött. A jóizü bohózatot a magyar cziklus alatt természetesen pihentették, de azután is állandóan megtartotta nagy vonzóerejét. A reprizt nagyjában az eredeti szereposztással tartják meg; Leclapiernét, Nikó Lina szerepét Kiss Irén, Theodoret pedig, az időközben távozott Bihari szerepét, Tanay Frigyes személyesiti. Holnap, vasárnap A kaczagó menyecske, Soulié nagysikerű uj bohózata kerül szinre, a melyet legutóbb is teljesen telt ház előtt játszottak. * A Magyar Szinház-ban A drótostót holnapi, vasárnapi előadásánjankó szerepét, mint vendég Kalmár József fogja énekelni. Kalmár régebben a Magyar Szinház tenoristája volt s a Gésák egyik szerepében nagy sikert aratott; most a szabadkai szinház kötelékébe tartozik. A holnapi előadáson Kállay Jolán fogja ismét énekelni Zsuzskát, a tót leányt, Pfefferkorn szerepében pedig Újvári Károly folytatja vendégszereplését. Milos Ferenczy Károly lesz, mig a régi szereposztásból Kornai Berta, Iványi Dezső és Giréth Károly tartják meg szerepüket Ma este Mimi herczegnő, vasárnap délután A koldusgróf kerül szinre. Az olasz gyermekopera vendégjátékának első két előadása szombaton, junius 16-án és vasárnap, junius 17-én lesz a Magyar Szinház-ban. Szombaton A szevillai borbély, vasárnap Bellini operája, Az alvajáró kerül szinre. Hétfőn, junius 18-án A szevillai borbély-t ismétlik meg. Rosina szerepében Lidia Ledi-xe 1, a társulat primadonnájával. Igy az előadásokra a szokásos elővételi dij mellett jegy már váltható a szinház pénztáránál és a Bárd-czég jegyirodáiban. • A Kitályszinház-ban ma, szombaton jubilál először a Madár Matyi s az a huszonöt nap, a mely május 16-ától, a pompás darab bemutatójától, holnapig eltelt: ugyananyi zsúfolt házat jelent. Ennek a kivételes — és a szezón végén kétszeresen jelentős — sikernek a szerzőkön és a színháznak a páratlanul bőkezű, pazar kiállításban megnyilvánult munkáján kivül — nagymértékben részesei a szereplők is, a kik, élükön Sziklai-xal és Medgyaszay Vilmával kifogyhatatlan jókedvvel és fáradhatatlan buzgalommal mind a huszonöt estén résztvettek a Madár Matyi előadásain. — A Rákosi Szidi asszony szinésziskolájának vasárnap délutáni vizsgálati előadásán Sidney Jones bájos operettje: a San-Toy kerül szinre. A növendékek közül ezúttal: Lóránt Ilma, Lonzai Anna, Lőrinthey Ödön, Dezsófi László, Boross és Ligeti tesznek főszerepekben tanúságot haladásuk felől.™ • A Népszínház nézőterét most újból benépesíti esténként Guthi Soma uj átdolgozásu Smolen Tóni-\a, melyben a politikai vonatkozások a közelmultat támadják a közönség lelkes tetszése mellett. Az ünneplő hangulat, mely a Smolen Tóni, Kovács Mihálynak pompás alakítása nyomán támad, olyan, mintha csak most kezdené meg hóditó útját Guthi Soma mulatságos életképe. Kovács tulipános kupiéi, Petrás Sári, Kápolnay Irén uj angol tánczai s a kis 8 éves Tarnay Margitnak zsokétáncza, Harmath Ilona éneke, Szirmai alakitása s Vágó humoros inasa még sok vidám estét biztosítanak a Népszínház utószezonjában. * A Fóvárosi^Nyári Szinház-ban P. Márkus Emilia a Nemzeti Szinház bezárása után, még nyári pihenőjének megkezdése előtt, egy uj szerepet fog kreálni. A darab czime, melyben a művésznő fellép, A kis tisztelendő („The little minister"), szerzője Barrie, kinek az Egyenlőség és Vén leányok czimü darabja a Nemzeti Szinház- ban szenzácziós sikert aratott. * A Városligeti Nyári Szinház-ban nagy gonddal folynak a próbák A szoknyahós czimü zajos sikerűnek ígérkező uj operettből. Az igazgatóság minden lehetőt elkövet, hogy ez a gyönyörű zenéjü és mulatságos szövegű újdonság, mely a tavalyi bécsi színházi szezónnak szenzácziója volt, mintaszerű előadásban kerüljön szinre. A czimszerep eljátszására Németh Józsefet, a Királyszinház népszerű művészét szerződtették s ugy őt, mint Turcsányi Olgát, a ki egy mosóleányból herczegnővé lett leány szerepét játszsza, rendkívül hálás szerepekhez juttatták. A szoknyahős-i megelőzőleg Németh József vasárnap este a Kolduló barát, vagy a megvadult szabó czimü kaczagtató énekes bohózatban Márton barát szerepében lép fel. A kulisszák mögül. Budapest, junius 9. A jubiláló „Madár Matyi". — A „Királyszinház" mai előadásához. — A huszonötödik előadás a Madár Matyi karrierjén voltaképen nem is jubiláris előadás. A Királyszinház pompás szezónzáró látványossága — mindjárt a premier után nyilvánvalóvá lett — olyan hatalmas karriernek indult, hogy sikerének nevezetes mértföldjelzőiül csakis az ötvenedik, századik előadást lehet számításba venni. A mai első jubileum afféle „kis jubileuma" a nagysikerű darabnak, mely csak arra alkalmas, hogy konstatáljuk, milyen fényes pályafutás vár még ezután a Heltai Jenő és Molnár Ferencz darabjára. Ezt a pályafutást talán még a nyári szünet sem fogja megszakítani, mert ugylehet, hogy a Madár Matyi betölti a Királyszinház juliusát és augusztusát is és diadalmasan átvonul — már a századik előadása után — az őszi szezónba is. De ha ád is pihenőt a Királyszinház müvészszemélyzetének: ez a pihenő aligha fog tovább tartani négy hétnél és a négy heti nyári szünet után vidáman folytatja Madár Matyi csinytevéseit ott, a hol elhagyta. A huszonöt előadás pénztári kimutatásaival lepte meg a három hetes külföldi útjáról hazatért igazgatót: Beöthy Lászlót, hűséges titkára és távollétében helyettese: Lázár Ödön. Ezek a pénztári kimutatások igazán a külföldön járt direktor legmerészebb várakozásait is felülmúlták. Örömében aztán elhatározta, hogy a személyzetet a mai jubiláris estén meglepetésben részesiti: — megfüröszti a Madár Matyi derék szereplőit rózsákban. A negyedik kép rózsaesője ma este igazi rózsaeső lesz, nem papirszirmok, de valódi rózsaszirmok fognak aláhullani a zsinórpadlásról Madár Matyira, Majmunára, a kis grófra és a tulipánballet résztvevőire. Nem kevesebb, mint háromezer rózsát szállítottak az igazi rózsaeső czéljaira a Királyszinház- hoz. A Madár Matyi meg is érdemli, hogy rózsában fürössze az igazgató. Mert fordított arányban a hanyatló szezónnal: az érdeklődés estéről-estére nő iránta. Most két három napja — a mióta Beöthy László személyesen vezeti ismét a színháza ügyeit — még nagyobbak a Madár Matyi „házai", mint eddig. A tegnapi pénztár átvételénél konstatálta is az igazgató: — Na, kedves Lázár, ugy látszik én mégis csak jobb igazgató vagyok, mint maga. Sőt, számokban is kifejezhető, hogy mennyivel vagyok jobb igazgató, mint maga! Tegnap 280 koronával, ma meg 340 koronával voltam jobb igazgató, mint maga! Mirne Színházi pletykák. Budapest, junius 9. jeanne qui rit. — A kaczagó menyecske eredeti bemutatója. — Egy társaságban, a hol színházi intimitásokról szoktak beszélni és a hol rendszerint „mindent" tudnak, egyszerre csak felmerült a kérdés, hogy tulajdonképen melyik párisi színházban került bemutatóra eredetileg A kaczagó menyecske, a Vígszínház pompás újdonsága? — Mi is a franczia czime? — kérdi a társaságnak az a tagja, a ki legtöbbször járt Párisban és azért „szakfiu" hirében áll. — Jeanne qui rit. — Jeanne qui rit? . . . Lehetetlen! — Pedig benne volt a lapokban. — Sehogysem emlékszem ilyen czimü darabra . . . Hol játszották ? A lapokban nem volt megírva? — Nem. És az a furcsa. Hiszen rendesen megírják a kommünikében is, hogy melyik színháztól szereztek meg egy-egy darabot. — Ej, ej, csak nem irta a darabot valami magyar szerző? Volt ilyenre is példa. Ha jól tudom, Gabányi-xal esett meg, hogy Kassán adták egy darabját franczia álnév alatt. Nagyszerűen megdicsérték, de a mikor másnap kitudódott, hogy a darab nem franczia, hanem magyar szerző müve, többé senki sem akarta megnézni. — Nevetséges! Ilyent a Vígszínház nem csinál. Aztán meg tudjuk, hogy ki irta. Soulié Maurice épen nem álnév. Hiszen egész sereg darabot irt. A Nouveautés-szmhbzban most játsszák a Mari de Loulou czimü bohózatát. — Talán valami más czim alatt adták a Palais Royal-ban vagy a Cluny-ben? — Akkor miért emlegetnék a jeanne qui rit czimet, mint az eredeti czimet ? Annak nem volna semmi értelme. A szaktekintély elgondolkozott. — Majd utána járok én ennek a dolognak. Nem röstelte a fáradtságot és Párisba fordult informáczióért. Tegnap aztán diadalmas arczczal állított be a társasághoz. — Tudok mindent . .. Tudjátok-e, hol adták először a Jeanne qui rit-1? — Nos? Nos? — Sehol!!! — Ah?! — Igenis, a Soulié darabjának úgynevezett ős-bemutatója nálunk történt meg . . . Párisból tudtam ezt meg, de megtudhattam volna itt is, Faludi Miklóstól, mert ő csinálta ki ezt a dolgot még április hóban Párisban. És tudjátok-e, hogyan ? ... Hát a Mari de Loulou czimü darabnak sem a Nouveautés-ban volt az ősi bemutatója . . . Ennek a Soulié-nak, a ki egyike a legtehetségesebb Íróknak, valami baja volt a hatalmas Société-xe 1, vagyis a szerzők egyesületével. Ugy tett, mint annak idején szűkebb kollégája, Feydeau, a ki szintén tiltakozott a Société zsarnoksága ellen és azért oly szinházban kerülhetett szinre, a mely nem tartozott a Société kötelékébe. Ilyen pedig ma már alig van Párisban. Ily formán megtörtént, hogy Soulié egyik legjobb darabját, a Mari de Loulou-t, nem lehetett Párisban bemutatni. A derék szerző azonban nem ijedt meg. Elvitte darabját a berlini Trianon színházhoz, ott Loulou czimmel bemutatták és most már isten tudja, hány százszor játszották. Átvette már minden német színpad. Erre aztán meggondolták a dolgot Párisban és kibékültek Soulié-xal. A Loulou ismét átvedlett Mari de Loulou-xÁ és láthatjátok a Figaró-ban, hogy még folyton adják. A Jeanne qui rit-re is a Loulou sorsa várt, a mikor Faludi Miklós Párisban volt. Megismerkedett a szerzővel és ügynökével és hamarosan megállapodott velük. Nem engedte át az