MAGYAR SZÍNPAD 1906. június (9. évfolyam 150-178. sz.)
1906-06-08 / 157. szám
1906. junius 8. egyletek javára eljátssza a színházban a legnépszerűbb alakítását, a János vitéz czimszerepét. A szegedi hölgyek, hogy a művésznőt a jótékonyczél iránt tanusitott áldozatkészségeért honorálják, nagy ováczióban fogják részesíteni Zsazsát. Egy hölgybizottság alakult, mely elhatározta, hogy az előadás estéjén a művésznőnek ezer aláírással, művészi kivitelű emlékalbumot fog átnyújtani. A diszes kötésű emlékalbum fedelét Szeged város czimere, a Fehérés Vöröskereszt-egyletek jelvényei, továbbá a következő felírás disziti: „Szeged, 1906. junius 9. — Emlékül Fedák Zsazsának". Az album belső lapjára ez az ajánlás kerül: „Az alábbi ezer aláírás Szeged város uri közönségének hódolatát tolmácsolja Magyarország legünnepeltebb művésznője, Fedák Zsazsa úrhölgy előtt". Az emlékalbumot a két egylet közös küldöttsége fogja átnyújtani az első felvonás után. A szegedi fellépéssel még nem merül ki a Zsazsa nyári vagy a nyári Zsazsa programmja. Azután következik Kolozsvár és még más vidéki városok is reflektálnak és várnak a Fedák Sari vendégszereplésére. De hát juliusban és augusztusban mégis csak pihennie kell a fáradhatatlan művésznőnek is, mert hiszen őszszel nagy feladatok várnak rá. Juliusban az északi tenger partjára készül menni Zsazsa: Ostendébe. Oda vasúton megy, de elviszi magával az automobilját is és a gépkocsival elkiséri egy barátnőjét — Cebrián grófnőt — Brémába, a honnan aztán automobillal jön vissza Magyarországra. Ez az ut körülbelül két hétig fog tartani, ugy, hogy csak augusztus vége felé kerül ismét Zsazsa Beregszászra, a hol már várják uj szerepei, melyek uj sikerekkel integetnek feléje. Mime Színházi élete Budapest, junius 8. Corneille. — 300-ik születésnapjának évfordulója. — Most mult háromszáz esztendeje, hogy Corneille Pierre, a franczia tragédia megteremtője, Rouenben meghalt. Szülővárosában a jezsuiták nevelték és a nélkül, hogy erre hajlamot érzett volna, a jogi pályára lépett, mig végre egyik barátja szeretőjének egy szerelmi afférja révén, felfedezte magában a drámaírói tehetséget. Ennek a kalandnak a gyümölcse lett a Mélite czimü első müve, a melyet nagy sikerrel mutattak be annak idején a Marnisszinház- bari. Ettől fogva Corneille-hez állandóan hü marad a közönség. Richelieu-nek is feltűnt a fiatal tehetség, a királyi udvarba hozta és rendes évjáradékot biztosított neki. A Melité-i követte egy vígjáték, ezt pedig a Clitandre czimü tragikomédia. Mindezek még az olasz és spanyol darabok mintájára készültek. Csak a Medeá-val lépett Corneille 1635 ben a tragédia mezejére. Ebben aztán klasszikussá nőtte ki magát. 1636 tói 1640-ig a legérettebb müvei jelentek meg. Köztük a Cid is, a melyet mindenfelé a legnagyobb lelkesedéssel fogadtak. Ez a mü több csudálatot és elragadtatást keltett, mint a költő bármely más darabja. Csak az Akadémia vallolt más nézeteket Szerinte a Cid ben sok szerelem esik a tradicziós szabályok és az iskola-törvények ellen. Corneille-1 annyira bántotta ez a kritika, hogy három esztendeig teljesen távol tartotta magát a szinpadtól; de aztán mégis gyors egymásutánban irta meg három nagy alkotását: a Havace, Cinné és Polyencte czimü római tragédiákat. Ezután már korának legnagyobb drámaírójának ismerték el és beadta a derekát az Akadémia is, a mely 1647-ben tagjává választotta. Ezzel aztán már tul is lépte dicsőségének magasságát. Megszületett Racine és a Corneille hőseinek heróikus pátoszát elnyomta. Corneille dicsősége egyre kisebbedett és félelmetesen nagyobbodott a Racineé. Végül az utóbbi teljesen győzött. Életének utolsó éveiben megismerte a gondot, a bánatot is. Visszavonultan töltötte élte végét Párisban, mig végre 1684-ben meghalt. Felvonásközben. Budapest,Jjunius 8. A férfi^Monna Vanna. — A drótostót szerzőjéről — = Nincs szeplő, pattanás, májfolt azon hölgarczán, a ki a Balassa-téle valódi angol ugorkatejeí ára 2 kor és szappan, ára I kor., használja Kapható Balassa gyógytárában Budapest-Erzsébetfalva és ~ «ináén gyógyszertárban és droguériában. Lehár Ferenczczel történt meg ez a mulatságos eset. A librettistája darabot is ir majd róla. A bécsi fubileumstheater-ben a mult héten ünnepelték a Vig özvegy czimü operett századik előadását. Az előadás a késő éjszakába nyúlt. Egyrészt a késlekedő ballerinák miait, másrészt pedig, mert az ismétlések, a tapsok és az óvácziók nem akartak véget érni. Lehár vidám kompániában töltötte el a vacsorát és csak hajnaltájban vetődött haza. Másnap természetesen sokáig aludt az époly fáradt, mint ünnepelt komponista. Végül is arra ébredt, hogy a szolgája hangosan ezt jelentette: — Kész a fürdő! A szolga ezután, mint a ki kötelességét lelkiismeretesen teljesítette, távozott. Lehár pedig nyújtózott egyet, dörzsölgette az álmot a szeméből és belépett a fürdőszobába. Öt perczczel később csöngetés hallatszott. A komponista természetesen nem mozdult. De a csöngetés egyre hosszabb és hangosabb lett. — Csak nem megint valamilyen autografgyüjtő 1 — gondolta magában. Kiszállt a fürdőből, magára vette fürdőköpenyegét és kiment megnézni, nem dobott-e valaki valamilyen levelet a levélszekrényébe. Csakugyan. Gyorsan kisiet a folyosóra, hogy kivehesse a levelet, a mikor becsapodott mögötte az ajtó és ő a folyosón rekedt. Fürdőköpenyben, mint — Monna Vanna állt a saját lakása ajtaja előtt. Egy pár színházi szitkot mormolt és kétségbeesetten nézte széltében hosszában az ajtót, a melyet a szél becsapott. Tanácstalanul állt ott és a hányszor lépéseket hallott, összerázkódott. A férfi Monna Vanna egyre jobban didereg, fázik és vaczog, de még mindig nincs menekülés. V gre valahára megjött a szolgája, a ki kimentette a gazdáját kellemetlen helyzetéből. A dologból azonban van valami haszna a zenelitteraturának is. Lehár-nak ugyanis, miközben kétségbeesetten várta szabadulását, egy pompás melódia jutott eszébe. Alig, hogy beért a szobába, le is kótázta. — Soha életemben nem komponáltam ilyen szép dalt! — mondta másnap az ismerőseinek. f Vidéki színpadok. Budapest, junius 8. A helsingfotsi finn egyetemi dalárda, mely most két estén vendégszerepelt az Operaházban, vidéki körútra indul. Legközelebb a szegedi, pécsi és az aradi színházban fog hangversenyezni. A nagyváradi színházban tegnap este fejezte be — A kisértetek Oszvaldjában — vendégszereplését Beregi Oszkár. Ma este Szentgyörgyi Lenke kezdi meg Nagyváradon három estére terjedő vendégjátékát. A Tavasz-ban lép fel először. Külföldi színpadok, Budapest, junius 8. fútban junius 12-én leleplezik ifjú Dumas Sándor szobrát. Ebből az alkalomból a Theatre Francais-ban díszelőadás lesz, a mikor is a Francillon kerül előadásra.) r * . ... Tols zi°J l Le ó gróf, mint pétervári lapok írjak, uj ótfelvonásos drámát fejezett be, melynek cselekménye a mai időkben játszik. A czime: Az ut az igazsághoz. * A prágai rendőrfőnök erkölcsrendészeti szempontból betiltotta A hadicsel czimü uj bohózat bemutató előadását. A darabot a Deutsches Volkstheaíer-ben akarták bemutatni. • A bécsi Theater an der Wien egyik első újdonsága lesz a jövő szezónban Fali Leó A dollárherczegnö czimü operettje, melynek szövegét Willner irta. • A pár isi Théatre Frangais a jövő szezónban, novemberben, mutatja be első újdonságát. Ez André Arnyvelde ötfelvonásos verses színmüve lesz, melynek La Courtisane a czime. * New-York államban törvényjavaslatot nyújtottak be, a mely súlyos büntetés terhe alatt megtiltja, hogy valakit nyilvános szórakozó helyekről vagy éppen színházból kizárjanak. A szigorú törvényjavaslat benyújtására az adott okot, hogy New-York huszonkét színházának igazgatói összebeszéltek, hogy a Metcalse színikritikust nem engedik színházaikba, mert egy színházat kegyetlenül megkritizált. „Az állam minden polgárának meg van az a joga, hogy nyilvános szórakozóhelyeket és színházakat látogasson" — mondja a törvényjavaslat. = Naschitz-féle nyilvános felsőbb leányiskola internátusa és gyermekinternátus. Budapapest, Andrássyuti villasor 127/c. — Bennlakók felvétetnek a nagy szinidőre is. — Nyilvános felsőbb leányiskola, nyilvános elemi fiu- s leányiskola és kisdedóvó Budapest, Andrássyut 33. sz. «= Színeszeink és művészeink ruhaszöveteiket óemler J. elsőrangú posztókereskedésében (Bécsi-utczaj szerezik be = Biró M Mátyás fogászati műterme Budapest, VI., Nagymező-utcza 28. sz. alatt van. = Én állandóan a Czettler-féle manumoilin kéz finomítót használom, mert ez a legjobb! Kaphatd Töröknél. = Az ózondus, pormentes levegő, a telkek a házak mesés olcsósága folytán Amerikai-uton emelkedik az újonnan létesült Baross-telepen. (Lásd: Újonnan épült házak.) Hirdetések. DntAriifluar Sajátkészltményü ebedlódlván, garnitúrák nuioruovar.j, matraczok tiszta «a jó kivitelirt keze«Ä Schwarcz Lipót és testvére kárpltoameaternél, Budapest, Háisfa-u. 37. (Árjegyzék 60 flll.) hiimiliziiiniiiiiizixiixiiiiii) Nincsen betegség hásánál, •< K ba meghozatja JF* a blrea h irály - dalzsamot, j a balzsamok királyát, mely minden betegség éllen egyedüli F biztos ner; ezen híres balsaam ilta megakadályozza a F főfájást, köszvényt, csüzt, rheumát, fog- ée hátfájást, láb- F szaggatást, kólikát, gyomorfájást, szóval minden betegségnek F egyedüli biztos orvossága a híres Király-balzsam, tehát F szttkséges, kogy minden háznál káazenléU»« legyen. Egy F ,. nagy üveg 1 korona, I üveg • korona M 6Uá» bérmentve, £ h Sg&r Gró«z-Nagy Ferencz t M Debreczea 12. sz. Budapesten: Tórók József gyógyszertárává ban Király-utcza 12. Ugyancsak ezen szerrel megrendelhető H hlras najdaságl bajuszpedrő, Mj.' M debb Idő oiati a legszebb bajnsz nyerheti. 3 dobsz • korona H 1* ilílei bérmentve, utánvéttel. Mwww— w-TT Tf • y^T W VV VV W TV VTVVV VV1 F alapíttatott íMO-twi a lcgjobtHdvíte!ben7"ugyrnint: aranyTTlätinäiTlaäiir^ és fogsorok nélkül fog3oro k' ne m Í Ó1 inö f°g so r°k átalakítása, plotnbirozás, foghúzás,^érzéktelemtve. Vidékiek részér ejegész fogsor készítése 6 óra alatt. Biró M Mátyás fogászati nüitrint Vl., Nagymeza-Utei' «18. »«.
