MAGYAR SZÍNPAD 1906. június (9. évfolyam 150-178. sz.)

1906-06-27 / 176. szám

2 1906 . junius 15. Budapesti színpadok, Bndcpett, junius 27. A Vígszínház szezónjának utolsó hete ma ismét érdekes reprizt hoz: A páholy kerül felelevenítésre. Lauffs és Kiatz pompás víg­játékát négy év óta nem játszották. A kaczagó menyecske még pénteken kerül szinre, holnap, csütörtökön Loute kerül előadásra. Szombaton junius 30-án lesz az utolsó előadás, a mikor is A páholy előadása után megtartják a közön­ség előtt a záporpróbát. A Magyat Színház-bari vendégszereplő olasz gyermek-staggione szerdán A szevillai borbély-i játssza, a mely minden eddigi elő­adásán teljesen zsúfolt házat vonzott s a mely legjobban hozzájárult az apró művészek nép­szerűsítéséhez. A szevillai borbély-X, a mely az ösmert jeles szereposztással kerül szinre, csütör­tökön megismétlik és pedig Lidia Ledi-nek, a Rosinát játszó primadonnának a jutalomjátékául. A fiatal művésznőt ez alkalommal a budapesti olasz kolónia és operai közönségünk elitje óvácziókban fogja részesíteni. Az apró olasz énekesek meg akarják hálálni a budapesti közön­ségnek azt a rendkívül szives és lelkes fogad­tatást, a melyben részesültek. Teszik pedig ezt igen elmés és nemes módon: jótékcnyczélu előadást rendeznek az Országos Gyermekliga javára. Pénteken, matiné alakjában, délelőtt 11 ótakor lesz ez az előadás, a melyre mái is árusítják a jegyeket. » A Királyszinház-ban természetesen egész héten, minden este a Maddr Matyi kerül szinre, mely julius első napjaiban fogja megérni ötvene­dik előadásának jubileumát. A nagy vonzó erejű látványosság állandóan a bemutató kitűnő sze­replőivel kerül előadásra. a A Népszínház julius 1-én, vasárnap tartja ekben a szezonban utolsó előadását és másnap megkezdik azokat az átalakítási munkálatokat, a melyek a nagy szinház-átalakitással kapcso­latban tervbe vétettek, de tavalyról elmaradtak. A vasárnapi utolsó előadás után tartandó nyil­vános záporpróba ebben az évben külön is érdeklődésre tarthat számot, mert az uj szín­padon alkalmazott egészen modern készüléket ezúttal először próbálják ki. A még hátralévő előadási napokon Guthi Soma két népszerű életképe: A mádi zsidó és Smolen Tóni fel­váltva kerülnek szinre. * A Fővárosi Nyári Szinház-ban ma kerül bemutatóra Bairie J. M. A kis tisztelendő czimü regényes színjátéka, melynek női főszerepét P. Márkus Emilia kreálja. A Városligeti Nyári Szinház- ban teljesen készen várja már a holnapi bemutatót az idei évad slágerjének Ígérkező Gül-Baba leány­kája és a Tulipános koldusgróf czimü rendkívüli mulattató parodisztikus bohózat. Feld Mátyás ugyanis a téli szezón három legnagyobb sikerű operettjéből: Gül-Baba, Leányka és A koldus­gróf-ból csinálta ezt a parodisztikus revüt. Az érdekes újdonság a következő 4 felvonásból áll: Gül-Baba leánykája. A darabontok alkonya. A Tulipános koldusgróf. Az uj korszak diadala. A darab a következő szereposztással kerül szinre: Gül-Baba leánykája és a tulipános koldusgróf. Paródia 3 felvonásban, 1 előjátékkal. Itta: Feld. Mátyás. Gül-Baba, hagyma­kei eskedö Lei la Dolorosa Leda Phryne irm ozent Péter Madár Matyi Mádi zsidó J.nos »néz Inas a menyország­ban Forint i Hatos I, Krajczár (koldusok e iilor 1 Mázsa Nepomuk ... Magda leanya Személyek : Tábori Láng E. Agnelly I Sipos M. Kacsoh P. Dévay P. Megyeri Virág Solymosssy Juhay Forgács Góró Darvai Mészáros Fekete Szentes Papp E. Báró Lágymáuyossy Gida Gróf Snaszinszky BogóJmil Tulipán Zsazsa ... Haladó Izor Vékony Emil rajzoló Blitz Flórián Almos rendőr Fehér Kristóf mi­niszter Mimi herczegnö ... Dornt kisasszony... Barack Tóni patikus Kecske Cezar Detektiv Liliom Lona san­sonMto Néger táuczos Niger lánczosnő ... ... Eperjessy Ferenczy Turcsányi 0. Virág Solymossy Bihari Dabis E nyei Sugár T. Sipo» R. M száros Szabó Pa aky Agnel y I. Szép Beleznay M. A kulisszák mögül. Budapest, junius 27. ,,A kis tisztelendő". — A Fővárosi Nyári Szinház mai bemutatójához. — A Horváth-kerti arénában ma este kezdődik a voltaképeni nyári szezón. Krecsányi igazgató olyan programmal kedveskedik majd a nyári Budapestnek, hogy a közönségnek valósággal téli élvezetekben lesz része. Egy sereg érdekes bemutatóban, néhány vendégjátékban lesz részünk. A bemutatóra kerülő újdonságok között a leg­több magyar, a vendégjátékokra pedig a magyar színpad legjobb erőit sikerült Kiecsányi Ignácz­nak megnyernie. A vendégek közül a sort P. Márkus Emilia nyitotta meg, a ki ma este harmadszor lép a budai közönség elé. Az első két estén két régebbi nagy szerepét játszotta; ma este egészen uj szerepben lép fel. Márkus Emilia uj szerepben mindig művészi esemény, külö­nösen, ha a szerep olyan hatalmas, szép és méltó az ő nagy művészetéhez, mint most a Babbie. Hogy milyen nagy ambiczióval és szeretet­tel készült a nagy művésznő erre az uj szerepre, talán mi sem bizonyítja jobban, minthogy fel­áldozta érte a nyári pihenőjét, a melyre pedig olyan izgalmas, sikerekben gazdag szezón után, mint az elmúlt, ugyancsak rászolgált. Márkus Emilia már készült is a vakáczióra, a mikor megjelent nála Krecsányi igazgató és felkérte a vendégszereplésre. A felelet az volt, hogy megköszönte a meghívást, de visszautasította: — Sajnálom, de lehetetlen. Annyit dolgoz­tam az elmúlt szezónban, hogy elfaradtam. Alig mult nap, hogy el ne lettem volna foglalva a színpadon, szükségem van a pihenőre. Csakhogy Kiecsányi nem azért olyan agilis direktor, hogy ebbe beletörődjön. — Csak egyet kérek, művésznő, — szólt. — Olvassa el Barrie darabját. Tudta, hogy ha sikerül Márkus Emmát rávenni, hogy olvassa el A kis tisztelendő-X, csatát nyert. Meg volt róla győződve, hogy a szőke csuda az egyetlen színésznő, a ki eltudja játszani a szerepet és bizonyosra vette, hogy ha megismeri, el is fogja játszani. Ugy is lett. A művésznő egy éjjel olvasta a darabot. Másnap egy kis levélkét hozott a posta, a budai aréna direktori szobájába. Csak ennyi állt benne: A szerepet örömmel eljátszom. írasson ki azonnal próbát. P. Márkus Emilia. Ezek a mai bemutató és vendégjáték előz­ményei. A közönség kétségkívül nagy élvezettel fog tapsolni ebben az uj alakításban Márkus Emilia hatalmas művészetének. Pierrot Nem ugy a grófné. A versenynek már vége volt. A czélhoz a Fedák Sári fogata érkezett elsőnek, de a grófné tovább hajtott Jó messzire elment, a mikor észrevették. — Talán a grófné azt hiszi, hogy még nincs vége a versenynek és hogy még egy fordulót kell tenni. Menjünk utána! — igy szólt Fedák Sári a mellette ülő báró Sennyey-nek. Utána hajtott. Utolérte. De nemcsak utolérte, hanem jól is hagyta, ugy, hogy a mikor megint a czélhoz jutottak, ismét Fedák Sári lelt az első. Tehát egy versenyben kétszer lett győztes. — Ilyesmi is csak a legszerencsésebb Fedák Sárival történhetik meg — fejezte be az elbeszélő, a ki pedig nem is messziről jött. H-i. Szinházi pletykák. Budapest, junius 27. Zsazsa üget. — A kétszer megnyert verseny. — Debreczenből jött urak, a kik szemtanuk voltak, mesélik, hogy miképen nyerte meg ott Fedák Sári az ügető pályán az Úrhölgyek ver­senyében az első dijat. Fedák Sári azt a nyers-selyem köpenyt vette fel, a mit az automobilon visel és az automobil-sapkát tette a fejére. A dresszt egy kék-vörös szalag jelezte. Három fogattal ver­senyzett, köztük az egyiknek a hajtója gróf Dessewffyné volt, a másiké Kohnet Willynek a felesége. A hölgyek mellett egy-egy ur ült. A küzdelem, miután hölgyek versenyéről volt szó, természetesen nagyon heves volt. Az urkocsisok leginkább Fedak Sáriban biztak, mert tudták, hogy ilyen dolognál nyugod.tságra és erős karokra van szükség. E kellékekkel Fedák Sári rendelkezik, mig a nagy nyilvános­sághoz nem szokott hölgyek kevésbbé voltak pyugodtak. A szép Kohnetné a harmadik fordulónál már beletörődött abba, hogy Fedák Sári lesz az első és az ő fogata a második. Feivonásközben. Budapest, junius 27. A Mester esetei. — Újházi a jó vidéken. — Újházi mester legutóbb Csáktornyán volt. Olyan napon lépett fel, a mikor délutáni előadás is volt. Délután a János vitéz-1 adták és estére Újházi felléptével Lebonnard apó-1 hirdették. A mester napközben sétálgatott és ismer­kedett. Ismeretséget kötött a lelkészszel is. — Hát aztán, — kérdezi a paptól Újházi — lesz-e szerencsém a fellépésemre? — Oh, okvetlen elmegyek, — ígérte az egyházi férfiú. — Megnézem, mert a János vitézt még ugy sem láttam Újházi mestertől. * Este a Lebonnard apó-1 előadták annak rendje és módja szerint. De a mikor a darab bevégződött s a negyedik felvonás utolsó hangja is elhangzott: a közönség ott maradt a színházban mozdulat­lanul és várakozott. Ez a publikum még egy felvonást várt. Újházi nagyon kényelmetlenül érezte magát. Tudniillik, ha el akart menni a színpadról, a publikum sorai között kellett volna elmennie. Végre nem tehetett mást, félre­vonta a függönyt és kikiáltotta a közönség közé: — Az előadásnak vége van! A csáktornyaiak nagyon elégedetlenül tá­voztak el. Vacsora közben elmondták aztán, hogy miben csalódtak. — Azt vártuk, — mondták, — hogy még következik egy felvonás, mert az anyának is ki kellett volna jönnie. Hisz ugy volt mondva, hogy minden a régiben marad. Hát hová tették az anyát. B. Szinházi élet, BudapeU, junius 27. Milyen legyen a jó szinész? A Vie d'un theatre utolsó száma leghíresebb színészek és mübirálók feleletét közli arra a kérdésre: Milyen legyen a jó szinész ? A fele­letek rendkívül eltérők, a mi mutatja, hogy mennyire eltérők ebben a dologban a véle­mények. Talma szerint: A jó szinész legyen ter­mészetes. Sarcey ezt mondja: Szép termet, kellemes hang mindenesetre szükséges; a többit a saját belső ösztönének kell meghozni. Mounet-Sully azt véli, hogy szenvedelmes­ség és fantázia a jó szinész alaptulajdonságai, mig Coquelin szerint ezek: A dikczió, az a tehetség, hogy magát gyorsan uj helyzetbe is beletalálja és kiváló megfigyelőtehetség. Le Baigy-nak ez a nyilatkozata: A jó szí­nésznek azzal a kettős képességgel kell meg­áldva lennie, hogy egyrészt önönmagát bizo­nyos mértékig mindig ujjá alkossa, másrészt, hogy a mások tulajdonságait és jellemző vonásait ugy tudja bemutatni, mintha ezek az övéi lennének. Silvain röviden és velősen csak ezt vála­szolja : Tanulni kell tudni és pedig beszélni és mimikát tanulni.

Next

/
Oldalképek
Tartalom