MAGYAR SZÍNPAD 1906. június (9. évfolyam 150-178. sz.)

1906-06-21 / 170. szám

2 1906. junius 15. V1GSZCNHAZ. »A kaczagó menyecske* szövege. I. felvonás. Jeanne szerelmi regényeket olvas, azokban keresi azokat az érzéseket, a melyeket a férjénél nem bir mej találni. Lan­geac alkalmasnak tartja az időt, hogy ostro­molja a szép asszonyt, de Vréguetné asszony visszaveri a támadást. Segítségül jön Marans Paul, a ki nagyon szereti Jeannet és a ki nőül is akarná venni, ha majd elvált az urától. Jeanne ugyanis komolyan foglalkozik a válás gondolatával. Ebben megerősíti az atyja, a ki Paul anyját szeretné elvenni, Maransné asz­szony pedig csak akkor adja oda neki a kezét és vagyonát, ha Paul elveszi Jeannet. Bréguet, a kinek rovására mennek ezek a tárgyalások, nem mer ellenkezni. Érzi, hogy ő is hibás, bár nem egészen, mert hiszen az asszonynak, is van ebben része, őnagysága ugyanis mindig kaczag, ha a férje gyöngéden közeledik hozzá, ez a kaczagás pedig megfosztjá Bréguet-t minden önbizalmától és megfutamítja. Annál rosszabbul esik ez Bréguetnek, mert azt hiszik róla, hogy egyáltalán minden nővel szemben ily gyámoltalan és különösen Heurtebisené asszony ingerkedik vele e miatt. II. felvonás. Kimondták a vá'ást. A nász­lakoma mintájára válási lakomát rendeznek. Bréguet meghatva búcsúzik a feleségétől, do meg kell Ígérnie, hogy részt vesz a lakomá­ban. Paul ur, az utód pedig már jelentkezik. Közbelép azonban Fari püspök, a ki Maransné Rsazonynyal Rómában járt, hogy a váláshoz a szentszék engedélyét is kinyerje. A szentszék az engedélyt az utolsó pillanatban megtagadta és a vallásos Maransné ilyformán nem engedi meg, hogy fia elvegye Jeannet. Természetsze­rűleg Jeanne atyja sem veheti el Maransné asszonyt. Bréguet-t eközben annyira bosszant­ják, hogy visszavonul szobájába és" nem akar részt venni a lakomában. Heurtebisené asszony vállalkozik arra, hogy kihozza a szobájából. Érte megy. H szen Bréguet cseppet sem vesze­delmes. Meglehetősen sokáig marad benn a szobában. És a mikor kijönnek, nagyon hall­gatag Bréguet is, Heurtebisené is. Valami tör­tént közöttük, annyi bizonyos. Jeanne nézi, nézi őket és uj érzés szállja meg lelkét. — Csak nem vagyok féltékeny ? — kiált fel a menyecske. III. felvonás. Jeanne is volt Rómában. Nagy utánjárásra eléri, hogy kimondják a vá­lást a férje hibájából. De ez nem teszi bol­d oggá. Szüntelenül Bréguetra gondol és rosszul esik neki, a mikor azt hallja, hogy a volt ura korhelykedik. Szokott találkozni Bréguet-vel, a ki gépkocsi-gyáros és Jeanne számára is készit egy automobilt, de nem udvarol az asszonynak. Ismét megjelenik Langeac, hogy ostromot in­tézzen Jeanne ellen. De jelentik, hogy Brégue­óhajt beszélni Jeannenal ós az asszonyka kit siet a volt urához. J ön Jeanne atyja és a tár­saság többi tagjai is megjelennek, de a mig arról beszélnek, hogy most már Paul elveheti Jeannet, a menyecske alaposan kibékül Bré­guet-val. Paul elkeseredve távozik, de Maransné asszony mégis a Leseigneur felesége lesz. MAGY AR SZÍNHÁZ. :>Mari, az ezred leánya« szövege«. Első felvonás. A 2. számú franczia gráná­tos ezred egy árva gyermeket talált és nevelt fel együttesen, Marit, ki most az ezred dédelgett kedvencze. markotányosnője. Az ezred most éppen Olaszországban táborozik és egy ütközet után utjokba akad a maggioVivoglioi marchesa kíséretével, kit jóindulatulag fogadnak. Sulpice, az ezred őrmestere, büszkén dicséri e társaság­nak az ő és az ezred leányát, Marit. Mari az egész ezred minden egyes tagját atyjának tekinti és szeretete is csak — atyai. Egy fiatal svájczi legény — Tonio — iránt azonban, ki nemrég életét mentette meg, igazi szerelmet érez. Tonio utána jött a táborba s hajlandó Marit feleségül venni, de az ezred határozata szerint csak ezredbeli legényhez mehet. Hogy hát ezt elérhesse, Tonió, bár kelletlenül, belép a gránátosokhoz. Czélját azonban még sem érheti el, mivel az öreg Sulpice által megőrzött papirosokból kisül, hogy Mari a marchesának rég keresett unokahuga, kit az ezred nagy bánatára a marchesa rögtön magával is visz. Tonio most már benn ragad az ezredben, Mari pedig meghatottan bucsut vesz az ezredtől. Második felvonás. A marchesa kastélyában. Mari itt fényben és gazdagságban él, a legjobb mesterek igyekeznek őt mindenre megtanítani, a mit eddig elmulasztott, de nem érzi boldog­nak magát uj viszonyaiban, legfeljebb csak akkor, ha a régiekre visszaemlékezik. Ebben elősegíti gyakran az öreg Sulpice, a ki kiszolgált az ezrednél és most itt teljesít házi szolgála­tokat. A marchesa azt óhajtja, hogy rangjához méltón menjen férjhez s e czélból már ki i's szemelte Craquitorpi herczegné fiát, kihez Mari, bár nem szívesen, hozzá is készül menni. A döntő pillanatban azonban megérkezik az ezred és Mari ismét a régi; nem törődik többé az előkelő társasággal, hanem ujong, pajkoskodik a volt bajtársakkal. Midőn pedig Tonio is meg­érkezik, mint csinos, rendjelekkel kitüntetett tiszt, nem türtőzteti magát s egyenesen nyakába ugrik. A marchesa eleinte nagyon ellenkezik, de Mari elbeszéli egész élettörténetét és az öreg Sulpice segítségével sikerül végre a házasság­hoz való beleegyezését kinyernie. Újonnan épült házak gíl .tóba, konyha, éléikamra, angol kloset, plncze, padlás, beken lett 300 negysfbgőles telekkel, vízvezetékkel ellátva, kllátáe a Dunára Kistéténynyel határoi Baross Gábor-telepen 10 évi törlésit«, mellett eladók, azonnal átvehetők. Ugyanott vízvezetékkel ellátott jree házhelyek négyszögölenként 3 kor.-ert, 20 korona havi részlet­fizetés ellenében kaphatók. A telepen levő es a házépítéshez gzük­»éges terméskő, kavics ós homok önköltségen bocsájtatlk a vevő rendelkezesere. Közlekedés a budafoki villamossal, hajón es vasúton Bővebbet Baross-telepen Libái Ferencnél és a Uerrnuna-fóle ezüst, ára üzletben Budapesten, IV., Kskü-nt 6. (KI tlld-palota.'. A VILÁG HÍRŰ PÜRGO k le6j9bb hasmjté 1D Vigyázzon eg ti sart esik b Q{i, iapt-fcie FÜR6G-tj Vásárolja, selij cátkig BPettetí doäoakten kapható, fi szakad pastSiákhaa árait, egész ságünkre káros hatása haaii^itvísgokat utasítsuk erélyessn vissza! KIRÁLY SZÍNHÁZ. A »Madár Matyi« szövege. I. kép. A rejtelmes barlang. A gellérthe sziklaodu előtt megismerkedünk Lencsivel, g ki a városligetben mint „Majmuna, a lég tün­dére" szokott fellépni és hü szerelmesével: Madár Matyival, a pesti csibészszel, a ki a mióta az ujságárulást betiltották, ligeti hintás­nak csapott fel. A kis gróf Keszi László arra automobolozik a nevelőjével, a gép elromlik és a kis gróf megismerkedik Lencsivel, a kit igazi tündérnek hisz. Lencsinek te'szik a kis grófi csemete, kaczérkodik vele és légyottot ad neki másnapra a városligetben. II. kép Majmuna, a lég tündére. A város ligeti ,vurstli"-ban a kis gróf még jobban belebolondul az ö tündérébe. Majmuna meg ig- ri neki, hogy magával viszi az ö tündér­birodalmába. Matyi kiszimatolja, hogy három betörő éjjel a gróf Kesziék kastélyába be akar törni és ezért Lencsivel együtt elhatározza, hogy odamegy és a betörést meghiusítja. III. kép. Éjjel a parkban. A három betö rőt munkájukban csakugyan megzavarják Lencs i és Matyi A kis gróf füttyszóval segítségül hivja az ő jóságos tündérét, mire sok száz rendőr jelenik meg és üldözőbe veszik a betö­rőket. Ezalatt a kis gróf és Lencsi elhatározzák, hogy megszöknek és a grófocska — Matyi tanácsára — a már kifúrt Wertheim-szekrén^ tartalmát magához veszi. IV. kép. A paradicsomkert. Matyi és Lencsi hogy bemutassák a kis grófnak az igért tündér­birodalmat, elviszik őt a »Tánczós-Szinház« színpadára, a melynek igazgatója szerződtette Lencsit primadonnának, Matyit pedig díszítő­nek. Itt bemutatják nekik a színpad csodái!. Lencsi és a kis gróf megtartják eljegyzésüket és útra készülnek. Reggel akarnak megszökni és az igazgató éjjelre szállást ad nekik. F. kép. A szökés. Matyi nem bir elsza­kadni szerelmesétől és hogy egvütt maradhas­son fi szökevényekkel, bebúvik a nagy utazó­ládába, előbb azonban értesiti az öreg grófot, hogy a fia szökni készül. VI. kép. A láda titka. A ládát, amelyben Matyi rejtőzik, leejtik a kocsiról és két ember ezer akadály és veszedelem között — kiviszi a ládát a vasúthoz. VII. kép. Utánuk! A pályaudvaron a ládá­ból kiugrik Matyi és találkozik az öreg gfGffal. A vasút már elrobogott és igy a gróf Matyival együtt automobilon siet a legközelebbi állo­másra a szökevények elé. VIII. kép. A felcete pápaszem. Az automo billal meg is előzik Kelenföldön a szökevénye ket. Az öreg gróf fiát hazaviszi és Matyinak hálából odaajándékozza az automobilt és még harminczezer koronát. Matyi magára veszi a kis gróf automobil-kosztümjét és a fekete pápa­szemet és igy a kis gróf helyett Lencsi vele ü a gépkocsiba, hogy folytassák nászutjukat. IX. kép. Nászút automobilon. A gépkocsi röpiti Matyit s Lencsit Párison át Monte-Carloba X kép. Monte-Carlo. Monte-Carloban fel­fedi magát Matyi, a kit Lencsi igazán szeret és szívesen fogad el a kis gróf helyett. A harminczezer koronával bemennek a játék­bankba, hogy megalapítsák szerencséjüket. XI. kép. Újra otthon. Matyi és Lencsi minden pénzt elvesztenek, gyalog érkeznek haza Pestre, a Gellérthegy aljába De nem törődnek semmivel, mert szeretik egymást és újra övék lesz az utcza Matyi ismét ájulhatja újságait. A budapesti utczák f Ivonuhak. hog\ hódoljanak a boldog pár előtt. Pártoljuk i koii ipart * Xocznik-féle franczia mustárt, *ocznik-féle boreczetet, Mocznik-féle paradicsomot, Mocznik-féle eczetes ugorkát, «ért jobb és olcaóbb Mint • külföldi. Kapható minden fűszer és csemege­hereskedésben.

Next

/
Oldalképek
Tartalom