MAGYAR SZÍNPAD 1906. június (9. évfolyam 150-178. sz.)

1906-06-13 / 162. szám

NEMZETI SZÍNHÁZ. -mary Ann« SZuvc&e. Elsó felvonás. Történik egy londoni bo«r­ding house előcsarnokában, a hol Mary Ann egyszerű mindenes cseléd. Ugyanabban a ház­ban lakik egy Lancelot nevű német zeneszerző, egy igazi arisztokratiku gondolkodású német báró, i kinek művészetéért a szegény cseléd rajong Lancelot természetesen tudomást sem vesz a leányról; egy este azonban, midőn a bá ó egyik barátjával poharazik, mámorában megfeledkezik magáról és a piszkos, szurtos leányt szánalomból magához vonja és weg­en ikolja, a mi l. „y boldogságot okoz a leány­nak. Lar celot a mint meglátja a cseléd durva kezét, kijelenti, hogy majd keztyüt reez neki < s ezentúl mindig abban kell előtte megjelennie. Megismerkedünk Lancelot Péter nevű barátjá­val is, egy tea-ágenssel, a ki titokban zene­szerzései is foglalkozik. Egyik szerzeménye épen most leghíresebb „gássenhauer'-je Lon­donnak. Második felvonás. Ugyanott, Lancetot aae­bájában. Lancelot és M-ry Ann között a visaeny ias ankint tovább fejlődik. Mary Ann a Lance­iot által vásárolt keztyüt húzza fel, a mikor csak belép a szobájába Lancelot sehogysem tudja elhelyezni kompoziczióit, olyan nélkülö­zésükkel küzd, hogy kénytelen Londonból mene kölni. Elhatározza, hogy a leányt is elviszi magával, természetesen cselédnek. Harmadik felvonás. Ugyanott. Készülődnek az utazásra és megbeszélik, hogyan távozzanak feltűnés nélkül, hogy a leány semmi gyanúba ne keveredjék Egyszerre azt a hirt hozzák Lancelotuak hogy Mary Ann nem szolgálhatja ki többé, mert milliókat örökölt egy amerikai rokonától. Most már szó sem lehet arról, hogy magával vigye, bár a leány hallani sem akar a szakításról. Lancelot önérzete nem engedi, hogy milliomost vegyen el és távozik, Mary Ann pedig zokogva borul a kanárijára. IV. felvonás. Mary Ann nyaralójában, őt évvel később. A legelőkelőbb társaság van együtt. Epen jótékony bazárt rendez a társa­ság, a közreműködésre megnyerték a legnép­szerűbb zeneszerző Lancelot-1 is. Ez megjelenik a nélkül, hogy sejtené, hová hívtak meg. Lan­celotban most fejlődik igazi szerelme, s miután most már egyformák, megkéri a kezét. Mary azt válaszolja, hogy lehetetlen; magára hagyja a kétségbeesett Lancelot-t, de pár perez múlva cselédnek öltözve és a keztyürel a kezén visszatér és azt mondja, hagy igy már lehet­séges a házasság. szentszék engedélyét is kinyerje. A szentszék 1 az engedélyt az utolsó pillanatban megtagadta és a vaLásos Maransné ilyformán nem engedi meg, hogy fia elvegye Jeannet. Természetsze­rűleg Jeanne atyja sem veheti el Maransné asszonyt. Bréguet-t eközben annyira bosszant­ják, hogy visizavonul szobájába és] nem akar részt venni a lakomában. Heurtebisené asszony vállalkozik arra, hogy kihozza a szobájából. Érte megy. H szen Bréguet cseppet sem vesze­delmes. Meglehetősen sokáig marad benn a szobában. És a mikor kijönnek, nagyon hall­gatag Bréguet is, Heurtebisené is. Valami tör­tént közöttük, annyi bizonyos. Jeanne nézi, nézi őket és uj érzés szállja meg lelkét. — Csak nem vagyok féltékeny ? — kiált fel a menyecske. III. felvonás. Jeanne is volt Rómában. Nagy utánjárásra eléri, hogy kimondjak a vá­lást a férje hibájából. De ez nem teszi bol­doggá. Szüntelenül Bróguetra gondol és rosszul esik neki, a mikor azt hallja, hogy a volt ura korhelykedik. Szokott találkozni Bréguet-vel, a ki gépkocsi-gyáros és Jeanne számára is készit egy automobilt, de nem udvarol az asszonynak. Ismét megjelenik Langeac, hogy ostromot in­tézzen Jeanne ellen. De jelentik, hogy Brégue­óhajt beszélni Jeannenal és az asszonyka kit siet a volt urához. Jön Jeanne atyja és a tár­saság többi tagjai is megjelennek, de a mig arról beszélnek, hogy most már Paul elveheti Jeannet, a menyecske alaposan kibékül Bré­guet-val. Paul elkeseredve távozik, de Maransné asszony mégis a Leseigneur felesége lesz. VÍGSZÍNHÁZ. »A kaczagó menyecske« szövege. I. felvonás. Jeanne szerelmi regényeket olvas, azokban keresi azokat az érzéseket, a melyeket a férjéréi nem bir megtalálni. Lan­geac alkalmasnak tartja az időt, hogy ostro­molja a szép asszonyt, de Vréguetné asszony visszaveri a támadást. Segítségül jön Marans Paul, a ki nagyon szereti Jeannet és a ki nőül is akarná venni, ha majd elvált az urától. Jeanne ugyanis komolyan foglalkozik a válás gondolatával. Ebben megerősíti az atyja, a ki Paul anyját szeretné elvern i, Maransné asz­szony pedig csak akkor adja oda neki a kezét és vagyonát, ha Paul elveszi Jeannet. Bréguet, a kinek rovására mennek ezek a tárgyalások, nem mer ellenkezni. Érzi, hogy ő is hibás, bár nem egészen, meri hiszen az asszonynak is van ebben része, őnagysága ugyanis mindig kaczag, ha a férje gyöngéden közeledik hozzá, ez a kaczagás pedig megfősz já Bréguet-t minden önbizalmától és megfutamítja. Annál rosszabbul esik ez Bréguetnek, mert azt hiszik róla, hogy egyáltalán minden növel szemben ily gyámoltalan és különösen Heurtebisené asszony ingerkedik vele e miatt. II. felvonás. Kimondták a válást. A nász-;j lakoma mintájára válási lakomát rendeznek, ü Bréguet meghatva búcsúzik a feleségétől, de meg kell Ígérnie, hogy részt vesz a lakomá­ban. Paul ur, az utód pedig már jelentkezik. ( Közbelép azonban Fari püspök, a ki Maransné asszonynyal Rómában járt, hogy a váláshoz a unokájával, a kis Karinszky Bogumil gróffal, kinek ép ma van J>-ik születésnapja. Grófi unokájára büszke Stephenson nagyapó; estére nagy illuminácziót is készíttet a grófnak. Az illumináczió elkészítésére megérkezik a villanyos­szerelő, a ki nem más, mint Karinszky Bogumil gróf, az egykori «koldusgróf». A szegény vil­lanyosszerelő munkája közben találkozik a kii Bogumil gróffal, a kinek bájos fecsegéséből mogtudja, hogy az ő fia. Az apa szivére szorítja gyermekét és Malóna a feleség, az nnya, feledve a multat, szerelemmel borul gyer­meke apjának, imádott férjének keblére. «A koldusgróf» szövege. I. felvonás. Karinsky Bogumil gróf eltéko­olva óriási vagyonát, Amerikába jött, hogs itolsó néhány ezer forintjával ott próbáljon zerencsét. Ám dolgozni nem tud s tékozló ermószete az uj világ metropolisában, New­íorkban se tagadja meg magát, két kézzel zórja pénzét, mely az utolsó garasig elfogyott. Jtolsó napját éli a gróf, most elhatározta, hogy meghal, főbe lövi magát. De a halálos :t előtt is mulatni akar. Egy jótékony jelm«« jstélyre megy, helyzetéhez méltóan, koldn« jelmezben. Az estélyen megismerkedik Stephen ion rendőrtanácsos szép lányával, Malóná'al, i kit teljesen meghódít s a kibe belé szeret. \ mulatságnak vége, a mulató társaság elosz­ik és Karinsky gróf az utcza padán készül a végzetes pisztolylövésre, miközben Malónáról íbrándozva elalszik. Egy haza igyekvő nagyobb társaság alvó koldusnak nézi a grófot s a föl­dön fekvő kalapjába nagy csomó bankó ós arany pénzt dob. A gróf fölébred, megtalálja e pénzt, melynek láttára fölébred benne az igazi 7ivőr s pillanat alatt elfelejti, hogy ő halni kő izült. A new-yorki szemfüles, czéhbeli kol­dusok azonban, mint hogy tanúi voltak az imént történteknek, a féle betolakodó koldusnak néz­vén a grófot, nyakon csipik s kényszeritik, hogy szervezett társaságukba lépjen, mire rövid habozás után, részben kényszer helyzetének -észben Jeszie, a szép koldusleány csábító izavának engedve, a gróf fölcsap koldusnak. II. felvonás. Másfél év telt el a nevezetei íj szaka óta és Karinsky grófot, ki a nagyban izött koldulásból meggazdagodott, saját palota­iában látjuk viszont mint boldog férjet, felesége a szép Malóna oldalán. A gróf már hónapot óta szakított koldus társaival s azok elöl buj kál, haza készül Európába, hogy örökre elte aesse koldus mestersége emlékeit. Koldus társa i köztük a grófba halálosan szerelmes Jessie, ölfedezik uj életében a grófot. Jessie bosszúra készül a gróf ellen s e czélból szövetkezik Malóna régi, de elutasított imádójával, a hír­lapíró : Jimmyvel, a kivel egy new-yorki lap­ban megíratja „a koldusgróf" históriáját. r grófnál nagy estély van és Jimmy a czikket ai 3gész társaság előtt felolvassa. Az ujságczikl ügyelőre nem közli ugyan a »koldusgróf« nevét, le Malona éles szeme a sápadt arczu gróf arczárói leolvassa a valót, kitalálja, hogy a koldusgróf az ö férje, a kit pillanatnyi fölhevü­lésében, keserűségében és a szégyentől mene­külni akarva, eltaszít, elűz magától. III. felvonás. Stephenson rendőrtanácsos j nyaralójában időzik leányával, Malónával ós • KIRÁLY SZÍNHÁZ. •*" ««1«««! txxxx^xxxxxxxxxxíxxxx.' luimmj-j • -jisjj55«««» A »Madár Matyi« szövege. I. kép. A rejtelmes barlang. A gellérthegyi sziklaodu előtt megismerkedünk Lenesivei, a ki a városligetben mint „Majmuna, a lég tün­dére" szokott fellépni és hü szerelmesével: Madár Matyival, a pesti csibészszel, a ki a mióta az ujságárulást betiltották, ligeti hintás­nak csapott fel. A kis gróf Keszi László arra automobolozik a nevelőjével, a gép elromlik és a kis gróf megismerkedik Lencsivel, a kit igazi tündérnek hisz. Lencsinek tetszik a kis grófi csemete, kaczérkodik vele és légyottot ad neki másnapra a városligetben. II. kép. Majmuna, a lég tündére. A város­ligeti „vurstli"-ban a kis gróf még jobban belebolondul az ő tündérébe. Majmuna meg­igtri neki, hogy magával viszi az ő tündér­birodalmába. Matyi kiszimatolja, hogy három betörő éjjel a gróf Kesziék kastélyába be akar törni és ezért Lencsivel együtt elhatározza, hogy odamegy és a betörést meghiusítja. III. kép. Éjjel a parkban. A három betö­rőt munkájukban csakugyan megzavarják Lencsi és Matyi, A kis gróf füttyszóval segítségül hivja az ő jóságos tündérét, mire sok száz rendőr jelenik meg és üldözőbe veszik a betö­rőket. Ezalatt a kis gróf és Lencsi elhatározzák, hogy megszöknek és a grófocska — Matyi tanácsára — a már kifúrt Wertheim-szekrény tartalmát magához veszi. IV. kép. A paradicsomkert. Matyi és Lencsi, hogy bemutassák a kis grófnak az igért tündér­birodalmat, elviszik őt a »Tánczós-Szinház« színpadára, a melynek igazgatója szerződtette Lencsit primadonnának, Matyit pedig diszitő­nek. Itt bemutatják nekik a színpad csodált. Lencsi és a kis gróf megtartják eljegyzésüket és útra készülnek. Reggel akarnak megszökni és az igazgató éjjelre szállást ad nekik. V. kép. A szökés. Matyi nem bir elsza­kadni szerelmesétől és hogy egvütt maradhas­son a szökevényekkel, bebúvik a nagy utazó­ládába, előbb azonban értesiti az öreg grófot, hogy a fia szökni készül. VI. kép. A láda titka. A ládát, amelyben Matyi rejtőzik, leejtik a kocsiról és két ember ezer akadály és veszedelem között — kiviszi a ládát a vasúthoz. VII. kép. Utánuk! A pályaudvaron a ládá­ból kiugrik Matyi és találkozik az öreg glÓTal. A vasút már elrobogott és igy a gróf Matyival együtt automobilon siet a legközelebbi állo­másra a szökevények elé. VIII. kép. A fekete pápaszem. Az automo­billal meg is előzik Kelenföldön a szökevénye­ket. Az öreg gróf fiát hazaviszi és Matyinak hálából odaajándékozza az automobilt és még harminczezer koronát. Matyi magára veszi a kis gróf automobil-kosztümjét és a fekete pápa­szemet és igy a kis gróf helyett Lencsi vele ül a gépkocsiba, hogy folytassák nászutjukat. IX. kép. Nászút automobilon. A gépkocsi röpiti Matyit s Lencsit Párison át Monte-Carloba. X kép. Monte-Carlo. Monte-Carloban fel­fedi magát Matyi, a kit Lencsi igazán szeret és szívesen fogad el a kis gróf helyett. A harminczezer koronával bemennek a játék­bankba, hogy megalapítsák szerencséjüket XI. kép. Újra otthon. Matyi és Lencsi minden pénzt elvesztenek, gyalog érkezne! haza Pestre, a Gellérthegy aljáb i. De nem törődnek semmivel, mert szeretik egymást é.­ujra övék lesz az utcza. Matyi ismét árulhatja újságait. A budapesti utczák felvonulnak. hog\ hódoljanak a boldog pár előtt

Next

/
Oldalképek
Tartalom