MAGYAR SZÍNPAD 1906. május (9. évfolyam 119-149. sz.)
1906-05-14 / 132. szám
117 1906. május 1 2. MAGYAR SZÍNHÁZ. A »Mimi herczegnő« szövege. Első félvonás. A „Csalj meg édes "-klub egy előkelő tagja: Samamunta japáni herczeg, a ki rengeteg vagyonával és ázsiai temperamentumával egyaránt imponál a társaságnak, meghívja a klub tagjait egy kelti estélyre, melynek keretében nagy varieté-előadást is fog rendezni. A klubban ugyanakkor megjelenik az ifjú és gazdag Polikratesz báró, a ki a klub tagjai közé való felvételét kéri. A klub választmánya megvizsgáztatja a bárót, a kinek feleleteiből kisül, hogy a nőket általában nem ismeri, a szerelemben még teljesen járatlan. Tehát nem lehet a klub tagja, ha csak mulasztását gyors határidőre nem pótolja. A báró hajlandó erre. Nosza gyorsan eléje teszik a herczeg estélyére hivatalos nyolczvan hölgy névsorát, válasszon közülük egyet. A báró azt mondja ő nem lesz udvariatlan, nem akar a hölgyek közül egyet sem megsérteni, inkább mind a nyolczvan meghódítására vállalkozik. A határidő nyolczvan nap. Samamuntát figyelmeztetik, hogy a nyolczvan hölgy közt van az ő kedvese, a bájos Mimi is, majd 500,000 koronás fogadást ajánl a bárónak, a ki azt el is fogadja. Második felvonás. Samamunta herczeg estélyén találkozik először Polikratesz báró a szép Mimivel és találkozásuk a japán herczegre veszedelmesnek mutatkozik, mert nemcsak a bárónak tetszik meg Mimi, de erre is mély hatást gyakorol az érdekes báró. Harmadik felvonás. Polikratesz báró, a ki fogadása hetvenkilenczedik állomásán huszonöt nap alatt győzelmesen végig robogott, a nyolczvanadiknál igen sok akadályra lel. Az akadályokat az érdekelt herczeg állítja útjába a bárónak, a ki ezúttal a szép Mimi budoárjában van, ám a japáni herczeg minden furfangja hasztalan, végre is a szerelem győz s a fogadásban a sárga herczeg lesz a vesztes. Szinház után egy fél órára nézzük meg a Projectograf előadást. Gambrinus mellett. Erzsébet-körut 27. KIRÁLY SZÍNHÁZ. Riitnrii«4uar Smjátkészltményüebédlődiván, garnitúrák DUlOrUOYdr.j, matraczok tiszta ős jó kivitelért keze«varcz Lipó i-u. 37. (Arj Ä. ffiSSÄ&k. Schwarcz Lipót és testvére kérpltoameatornél, Budap.at, Hár.fa-u. 37. (Árjegyzék 60 SÍI.) TJHLHFON 118-59. HAZAI TELEFON 88-59. HIRDETÉSI RÉSZVÉNYTÁRSASÁG m BUDAPESTS IX.ÜÜUŐI-UT41. MODERN ALAPON BERENDEZETT HlRDETÉSIIRODA HIRDETÉSEK FELVÉTELE AZ ÖSSZES BEL- ÉS KÜLFÖLDI LAPOK, FOLYÓIRATOK, NAPTÁRA RÉSZÉRE KÖLTSÉGVETÉSEK ÉS TERVEZETEK DÍJTALANUL PONTOS KISZOLCÁLÁS. ELŐNYÖS ÁRAK. -=DBBBQBDEUSBSiagaiaaa PÁRTOLJUK HONFITÁ RS AINKAT. PARFÜMERIE „SERAIL" Fiedler Rezső és Társa BUDAPEST, VI., K1KÁLY-ÜTCZA 92. Készít mindenfajta parfumt, brillantint, toilette-vizet, hajfestőszert, amerikai toiletteszereket, magnesia - rizgportablettek, vérzést elállító rudacskák stb. Raktár Amerikából importált Bay- Rumból, mindennemű Védjegy. fodrászait czikkekbőt. A «János vitéz» szövege. Első felvonás. A faluvégén búcsúznak a leányok a hadba induló huszárokról. A három jzinü lobogóra a piros pántlikát Iluska, a falu legszebb virágszála, köti rá. Szegény Iluskát nalálra kinozza gonosz mostohája; a kis árváaak egyedüli öröme, minden boldogsága Kukoricza Jancsinak, a derék bojtárlegénynek szerelme. De ennek az idyllnek is vége szakad. A gonosz mostoha pénzért felbéreli a falu csőszét, hogy hajtsa a tilosba Jancsi nyáját és mikor ez megtörténik: Jancsinak menekülnie kell a nép dühe és a reá váró büntetés elől. Bucsut vesz Iluskájától, felcsap huszárnak és megy világot látni, de megigéri szerelmesének, hogy soh' sem feledkezik el róla és száz halálból is vissza jön érette, kis menyasszonyáért. Második felvonás. A franczia király udvaj rában nagy a szomorúság: a török megnyerte a csatát, veszendőbe a francziák királyának koronája, országa. Ekkor megérkezik hős huszáraival János vitéz — a ki sok hőstettéért nyerte jzt a nevet — és a szép franczia királyleány kérésére vállalkozik az ország megmentésére. Harczba indul és elkergeti, leveri a tatárt. A franczia király hálából felajánlja neki országa felét és leánya kezét. De János vitéz — általános álmélkodásra — visszautasítja a királylány kezét: Uuskájára gondol, hozzá vágyik vissza a szive, lelke. Furulyaszó hallatszik: porlepte, szomorú huszár érkezik. Bagó, a trombitás, a ki meghozza a dermesztő hirt Jancsi falujából, hogy Buska nincs többé. A gonosz, mostoha rossz bánásmódja halálba kergette. El hoz egy rózsát Jancsinak, azt a rózsát, a melyik Iluska sírján nőtt. Jancsi — megtört szívvel, kinzó fájdalommal lelkében — bucsut vess a franczia király udvarától és elindul Bagóval, hogy a halálban felkeressék szivük közös szerelmét: Iluskét. Harmadik felvonás. Jancsi és Bagó vándorutjukban elérkeznek az fiiét tavához. A gonosz mostoha, mint rut boszorkány, megkísérli Jancsit elcsalni a tó környékéről, de Jancsi a tündérek énekéből megtudja, hogy hol van és hogy itt feltalálhatja elveszett Iiuskáját. Ai Iluska sírján nőtt rózsaszálat bedobja az filét tavába, a tóból virágok, rózsák nőnek és előtűnik a tündérek birodalma, a hol Iluska t tündérkirálynő. A két szerelmes boldogan talál agymásra és Jancsit rábírja Iluska, maradjon meg Tündérországban a tündérek királyának, Jancsi beleegyezik, de mikor a távozó Bagó szomorú nótája feles ndül a furulyán, nem bir magával és utár a rohan, haza: szép Magyarországba. Iluska sem maradhat, hasztalan kérlelik a tündérek, Jancsija utánasiet és együtt, egymást átölelve, örök szerelemben egyesülve, érkeznek haza, estének idején, a faluvégre, Iluska jól ismert kis házába. Bagó pedig, siratva a maga elvesztett boldogságát, lepihen a patak partjára. Dal a rózsáról. Egy rózsaszál — szebben beszél. Mint a legszerelmesebb levél. Nem tud az irni, a ki küldte, És a ki küldte, már nem él. Fekszik a csendes temetőben, Szemét lezárta a halál, Az ő porából nőtt e rózsa, E rózsa — rózsa — rózsaszál! II. Az ő porából nőtt e rózsa, Életer kelt a néma rög, Meghalt a lány, de él hűsége S égő szerelme, mely örök. Az átragyog a bús koporsón, A sirgödörből is kiszáll. Az ő emléke ez a rózsa, E rózsa — rózsa — rózsaszáli III. E rózsaszált elküldte néked, Benne az ő szerelme cg, Igy tud a hű, igaz szerelmes A síró s tul szeretni még Fekszik a csöndes temetőben, Szemét lezárta a halál, De él szerelme, ez a rózsa, E rózsa — rózsa — rózsaszál: Pásztordal. L En vagyok a bojtárgyerek, Napszám után éldegélek. Napsütött viz az italom. Kopasz föld a derekalom. II. Fáj a szivem, majd megszakad, Szeretnélek, de nem szabad. Nem szabad, mert semmim sincsen, Tiz forint bér minden kincsem! III. Udvarodon három csirke, Kettő kakas, egyik jércze, Megeszem a zúzát, máját, Csókolom a babám száját. Szinház után egy fél órára nézzük meg a Projectograf előadást. Gambrinus mellett. Erzsébet-körut 27. arany, kancink siijpadlás nélkül ia a gy :*r«% eltávolítása ADBCI fogattam illkli kéaifllnek » Bla ben. A bén ujk iállítáaon (1908.) arany érennel kitüntet* 'vapaat, VI., And*á«ay-«f. IS. I. A VILÁGHÍRŰ PUR&O A LEGJOBB HASHAJTÓ j • C Vigyázzon egfczscgfrc t$ ezért esak a D p . Bagei^élB PtJRGO-t Vására, seif ólakig eredeti (tobozokban kapható. A szabad pasSIákka árait, egészntapitsnk ereígesea Vissza!
