MAGYAR SZÍNPAD 1906. május (9. évfolyam 119-149. sz.)

1906-05-05 / 123. szám

2 1 906. m ájus 5. Budapesti színpadok. Budapest, május 5. A Magyar Királyi Operaház Yvonne de Tréville, a kiváló franczia koloratur-énekesnő, másodszor holnap, vasárnap A sevillai borbély­ban lép fel, a mikor is híres szerepét, Rozinát énekli Ma este Lohengnn kerül szinre • A Nemzeti Szinház-ban tegnap este került oemutatóra Georges Clemenceau: A boldogság fátyola czimü egyfelvonásosa és Dalnoki Nagy Lajos A pletyka czimü kétfelvonásos vígjátéka, mind a kettő igen nagy sikerrel. Ugy a franczia, mint a magyar újdonság — amaz mély szim­bólizmusával, emez kedves és szeretetreméltó derűjével — lekötötte a közönség figyelmét és a pompás előadás is nagyban hozzájárult az újdonságok sikeréhez. Holnap, vasárnap este a Mary Ann, délután A kaméliás hölgy kerül szinre A Vigszinház-ban ma, szombaton és hol­nap, vasárnap két-két előadás lesz. Ma dél­után rendkívüli mérsékelt helyárak mellett Kerekes Mihály Az ördögök czimü népszínművét mutatják be a szinésziskola növendékei vizs­gálati előadás keretében, este pedig Baccarat kerül szinre Vasárnap délután Az ötdög czim­boráját játsszák, este pedig a Vígszínház nagy­sikerű újdonságát: az Aranygyapjút ismétlik. • A Magyar Szinház jövő heti nagyérdekes­ségü újdonságának, a Mimi herczegnő czimü kitünö operettnek temérdek látnivalói közt a franczia revük egyik eredeti szinpadi tréfája, a párisi rongyszedők csapata szintén benne lesz. A puttonyos rongyszedő csapat fölszerelése teljesen az eredeti franczia nyomán készült hat tánczos lányra, a kik ezt a szeksztettet a darab harmadik képében fogják előadni. Ugyan­itt lesz a lábtánczosnők teljesen uj formájú íánczprodukcziója is. Holnap vasárnap este Sylvane és Monzy Ron kaczagtató bohózata, a Gyöngyélet1 tizenhatodszor kerül szinre. Dél­után A koldusgróf- ot adják elő. * A Kiralyszinház-ban a Madár Matyi jövő heti bemutatójáig a Gül-Baba van műsoron, a mely még a premier előtt megéri századik elő­adását s Gábor diákot Fedák Sári játsza. Hol­nap, vasárnap este a Bob herczeg kerül szinre, ugyancsak Fedák Sárival a czimszerepben. Dél­után Gül-Baba kerül előadásra, mérsékelt hely­árak mellett * A Népszinház-ban tegnap este igen nagy sikerrel mutatták be A császárné legyezője czimü operettet. Messager elsőrendű muzsikája valóságos eseménynyé avatta a premier-estét, mely elejétől végig hangos volt a tapstól és a sok ujrázástól. A szeretetreméltó, kedves szöveg is nagyon tetszett a közönségnek, mely szám­talanszor szólította a lámpák elé a szereplőket. A kitűnő előadásban vezetett Ledofsky Gizella, a ki gyönyörűen énekelte és nagy hatással ját­szotta szerepét, vele együtt nagy sikere volt Komlóssy Emmának is, de a többiek is mind kivették részüket a megérdemelt sikerből. Vasár­nap délután újból fellép vendégkép Blaha Lujza asszony a Népszinház-ban, ezúttal a I Tündérlak Magyat honban főszerepét játssza, mely mindig egyik legjobb szerepe volt a művésznőnek. Este megismétlik A császárné legyezőjé-t, Messager nagy sikerrel bemutatott uj operettjét. A Fővárosi Nyári Szinház-ban holnap, vasárnap a Nap és Hold czimü népszerű ope­rett kerül előadásra, melyet hétfőn megismétel­nek. Vasárnap délután Argyil és Tündér Ilona kerül szinre. A színész kétszer hal meg: először akkor, mikor otthagyja a színpadot. » Az idő az egyetlen hatalom, a mely — ránczba tudja szedni az az asszonyt. A kulisszák mögül. Budapest, május 5. Egy illetékes czáfolat. i — Somló Sándor igazgató nyilatkozata. — Tegnap reggel Az újság azt a meglepő és hihetetlen hirt közölte, hogy Somló Sándor, a Nemzeti Szinház igazgatója legközelebb meg­válik állásától. Hogy a távozásnak mi az oka, arról nem esik szó a hírben. A Nap czimü estilap utánnajárt a dolognak és megkérdézte eziránt a legilletékesebb faktort, magát Somló Sándort. Az igazgató igy nyilat­kozott a lap munkatársa előtt: A távozásomról szóló hirnek semmi alapja sincs. A színházhoz még négy esztendei szerződés köt és eszemágában sincs álláso­mat elhagyni. Nem hiszem, hogy ezzel a kérdéssel a belügyminisztériumban foglalkoz­nának. Annál kevésbé hiszem ezt, mert eddig nemcsak, hogy az igazgató változást illetőleg nem kaptam értesítést, de eddig még semmi­féle akta sem érkezett az uj belügyminiszter­től és még arra sem volt alkalmam, hogy neki hivatalosan bemutatkozzam. A hír tehát rosszhiszemű és nincs más czélja, minthogy munkámban megzavarjon. Ugyanilyen értelemben határozottan meg­czáfolja a hirt a Pester Lloyd is. De hiszen szükség sem volt a czáfolatra: a hir amúgy sem talalhatott hitelre. Mindenki tudja, hogy a Nemzeti Szinház, a mióta Somló Sándor kitűnő igazgatása alatt áll, milyen föllendülésnek örvend és mennyire értékes művészi működést fejt ki. A Nemzeti Szinház-nak nagy szüksége van I Somló Sándorra, a kinél nagyobb szeretettel, | hozzáértéssel és buzgalommal senki se vezet­hetné az ország első színpadát. És ezt nem­csak a budapesti közönség tudja és értékeli, de bizonyára elismerik mindazok is, a kik a Nemzeti Szinház sorsa fölött diszponálnak. Színházi pletykák. Budapest, május 5. A mozgó Zsazsa. — Fedák Sári és a kinematograf. — A közérdeklődés középpontjában, — akárki akármit mondjon — mégis csak az „isteni Zsazsa" áll. A színházi égboltozatnak ma ő az a ragyogó napja, a mely körül a többi bolyo­gócskák keringenek s a közönség mohó kíván­csisággal lesi ennek a megimádott bálványának minden mozdulatát. S ez nemsokára annyira módjában lesz, mint még soha! Most fogja csak igazán élvez­hetni a — mozgó Zsazsát. . . Ma a mozgófényképek korát éljük, a kine­matográf a legdivatosabb látványosság és a hírességeket a fehér függönyre vetitve láthatja a közönség, mégpedig foglalkozásuk, tevékeny­ségük közepette, sőt inlimus, családi körükben vagy otthonukban. Kossuth Ferencz, gróf Andrássy Gyula, Gotkij, Gapon és Sarah Bern­hardt ma mozgófénykép-szinházaknak legked­veltebb „műsorszámai" és a ki a fehér lepelre kerül, bizonyos, hogy olyan országos név vise­lője, vagy világhiresség, a ki iránt minden rendű és rangú ember érdeklődik. A Fedák Sári népszerűsége is elérkezett ahhoz a ponthoz, a mikor a — kinemato­graf következik. A budapesti mozgófényképesek elérkezettnek látták az időt, hogy mutatványaik „clou"-ja gyanánt bemutassák a mozgó Zsazsát. A közönség tódulni fog a mozgófényképes szín­házakba, (most már egy sereg „mozgó szín­pad" működik Budapesten) csak azért, hogy láthassa Zsazsát odahaza, a budai Győri-uti lakásán. Mert itt keresték fel a primadonnát a hé­ten a mozgófényképészek gépeikkel. A közön- ' ség láthatja Zsazsát a szinpadon, hallgathatja énekét, csodálhatja tánczát, tapsolhat neki, j ámde az csak a primadonna kiváltságos jó embereinek adatik meg, hogy öt odahaza is láthassák és megfigyelhessék. A kinematografgép lencséjét tehát a Györi­ut 1. szám felé fordították és Fedák Sári inti­mus, otthoni életébe bepillantást nyerhet a jövő héttől kezdve a közönség. Persze csak a fehér függönyön. Több felvételt csináltak a mozgófényképé­szek a Zsazsa lakásán. Először is lemozgófény­képezték a lakása kertjében, a mint a szerepét tanulja. A művésznő pompás pongyolát viselt a felvételnél. Azután lefényképezték, a mint indul a színházba. Magára ölti gyönyörű csipke­felöltőjét (azt már nem árulja el a kinemato­gramm, hogy ez a pompás felöltő ezerötszáz forintba került 1), búcsúzik komornájától, Júliától és franczia társalkodónője kíséretében beül a ház előtt várakozó automobiljába. A gépkocsi elrobog. A harmadik képen Zsazsa hazaérkezik a próbáról. Az automobil megáll, Julia üdvözli úrnőjét, a ki körül ott ugrál a hűséges dakszli: Buberl. Szóval: Zsazsa bevonul a népszerűség leg­felsőbb régióiba. Műsorszám lesz belőle a mozgó színházak fehér függönyén és a közön­ség itt is tapsolni fog kedvenczének. - Y.­Szinházi élet. •udapeit, május 5. Dekorált színészek. Bariét kisasszony, a Comedie doyenne-je, a ki csak nemrégen, mint az első franczia szí­nésznő, a becsületrend keresztjit kapta kitünte­tésül. A kollégái és kolléganői, irigység nélkül, igazán rendkívüli modon ünnepeltén — Minő változása az időknek I — jegyzi meg a Gaulois. — Néhány évtizeddel ezelőtt még nem igen lehetett elképzelni, hogy szinész rendjelhez jusson. Got volt az első, a ki meg­törte a jeget. De mennyi fáradságba került ez 1 A miniszter pártolta ugyan a kitüntetést, de a rendjel-kanczellár kézzel-lábbal tiltakozott ellene és arra utalt, hogy I. Napoleon még Talmá-t, a ki pedig barátja és tanítója volt, sem akarta dekorálni. A miniszternek azonban végül mégis sikerült a kitüntetést kierőszakolni, a mennyi­ben bebizonyította, hogy Németországban, Ausztriában, sőt Angliában régi szokás színé­szeket rendjelekkel kitüntetni. A második császárság ideje alatt Samson részére kérték a becsületrend keresztjét. Samson nemcsak kitűnő szinész volt, hanem páratlan tanára is a művészeknek és a művésznőknek, a ki Rachel-t, Brohan Augustat, Delaunay-t, Bressan-t, Arnould-Plessy-1 és másokat képezett ki. „Mérvadó körökben" mégis azt hangoz­tatták : — Színészt nem lehet dekorálni! Miután Napoleon nem tudott mit csinálni, tanácsot kért nagybátyjától, Napoleon herczeg­től. A herczeg Augier Emilt hivatta. — Kedves Augier — mondta — ön tudja, hogy sokan azt kérik a császártól, hogy deko­rálja Sámson-1; viszont sokan ellenzik. Mi az ön véleménye erről? — Én a magam részéről — felelte Augier nevetve — nem tartom oly lehetetlen dolognak. Kérdés azonban, hogy a közvélemény is a csá­szár pártján lesz-e? Sámson után, a ki igazán megérdemli a keresztet, bizonyára jönrek majd mások, a ki kevésbé, vagy egyáltalán nem mél­tók rá. Egyetlen egy utat tudok csak a meg­oldásra. — Nos? — Dekretumot hozni, a mely igy hangzik: Első paragrafus: Minden szinész kap rendjelet. Második paragrafus: Színészeken kivül más nem juthat rendjelhez. Ez volna szerintem az egyetlen dolog, a mely mindenkit kielégítene. Sámson-1 nem is dekorálták ; a mig a szin­padon működött, legalább nem. 1863-ban.mon­dott bucsut a deszkáknak és egy esztendővel később végre megkapta a várva-várt ordót. De nem mint szinész — szavát kellett adnia, hogy nem játszik többé — hanem mint konzervató­riumi tanító. Igy hárították el az akadályokat.

Next

/
Oldalképek
Tartalom