MAGYAR SZÍNPAD 1906. május (9. évfolyam 119-149. sz.)

1906-05-01 / 119. szám

KUcnczedlk évfolyam. Budapest, 1906. május 1. 119. szám Szöveges és képes MAGYAR SZÍNPAD Színházi Napilap. ÍM, Klr. Operaház, Nemzeti Szinház, Vigszinház, Magyar Szinház, Király szinház, Népszínház és Várszínház hivatalos színlap)* Előfizetési ár: negyedévre 5 korona — Egy hóra 2 korona. Laptulajdonos ós felelős szerkesztő: MÁRKUS JÓZSEF S2.rKesztós«g és Kiadóhivatal: Budapest, VI., Teréz-körut 3S

C Telefon-szám s 40-21. Budapest, kedd, 1906. május 1-én Gül-Baba. Énekes színjáték három fölvonásban, 4 képben. Irta: Martos Ferencz. Zenéjét szerzette: Hnszks Jenő. Rendező : Mérei Adolf. Karmester: Yincze Zsigmond, Személyek: Gül-Baba, a rózsák apja... ... Leila, leánya Kucsuk Ali, budai basa ... — Gábor, magyar lantos diák... Mujkó, muzsikus czigány ... Zulejka Fatime Zaida Gül-Baba Azraella feleségei Nahalim Badye Lagosz, görög leány Mujkóué Petykó, a mujkóék fia Zülfikár, főenuk ... A budai biró ... Müezzim Főzarándok 1-ső 1 2-lk I szpáhi 8-ik ) Ulémak, szpahik, zarándokok, szerecsen nők, •unukok, odaliszkok, rabnők. Történik a XVI. század végén, Gtll-Baba mecsetjében. Kesdste 8 órakor. Uahii után a Isw-Yerk kávéházba megyünk. Tannljnnk világnyelveket a Berlitz-iskolában. Erzsébetrbörnt 16. Fordítások. •mu MDSORI Szerda: Gül-Vaba. Szombat: Gfil-Baba. Csüt. A bolygó görög. Vasárnap d. u.: Gül-Baba Péntek: Güi-naba. Este: Bob herczeg. Bléf/is csak legjobb a F rat elli Heising er pörkölt kávéja. Németh Kazal B. Csiszér Fedák S. Sziklay Erdei B. Szegedi E. Fábián C. Dobsa M. Thurzó M. Lehner M. Hudák J. Csiszérni Lenkefi I. Rátkai Körmendy Jurisits Lugosi Tarnai Ligeti Palotai Bársony csak 39 kr. minden színben, Delén 29 kr. Harisnyák 20, 22, 28. Uri és női fehérnemüek minden árban. Szenes Miksa, Király-u. 5g. Legolcsóbb bevásárlási ferrásl BUTOÍ* siebet! árakén készpénzért vagv hitelre ls° Mlttloszlály fizetési teltételül StzS ttótt Sí 5 buknál leee.-1 ötáo m._ k Ifirlstztudö •egyséévé* fiizliliklu. BARTÓK FARKAS buforktrtskrii Vll^ Klrály-atsza II. (Goudu-palota D. udvar.) DJ diaialbtm 650 rajnai, irjtgyaék é* Bxetéa feltételekkel, 10 fiUír elSzetce beküldi»» elleni ben, portómenteeen. KIRÁLY SZÍNHÁZ. FED AJK 8 ARI. 1ZILZEB JOHANNA - « érea «I Utüeieek Mseapta, ' kOikadvan areikenéeae eltávolít mlndeaaeBt nttllekl' bit, aevesataira eieplOt, Bájtotokat, ai orr ál kii ••rtsaé(át • ai arcnak kéli karig eaéméfM, rónia ulat kOlcel•Sí. Ara 1 nifT tégely Z kai. 40 IUI., 1 Ml tégely 1 k. ZO I. a honivaló nappaa 1 dfk 10 HU. SíétMldieeé a vUig Bladaa liléké Mi. utéavélte! Valódi minótégben, úgyszintén kitünó haJnöveeztö-kenOc» és neu i» kaphatói Zllzif lireliiiál, Bilipssl, Yl., Klrélf-eteza 70. SZÍN Ss kapható minden gyógytárban és dregnában". Az arcz és kezek ápolására az orvosok mint kitűnő és teljesen ártalmatlan szert, a Carnilla-créme-t ajánlják, mely száraz és /mra^Uii^Jj^l^jp legkedveltebb ké^ arcztL JffS

ft

t ápoló szere aCarzilla^ "Hel eréme, a mely a legkitűnőbb eredménynyel használtatik pörsenések, májfoltok, bőratkák, stb. ellen. Pár napi használat után a legkicserepedettebb, hámló vörös bőr is üde, rózsaszínűvé válik. A Carnllla-cröme kiválóságát legjobban bizonyítja, hogy ma már a hölgyeit milliói használják. I tégely Carnllla-oréma ára I ker. - I drb Carnlllaszaypan I ker. — I drb Carnllla-hsigypsr I ker. Egyedüli készítője: Petrovics Miklós» droguista Budapest, IV., Bécsi-ntoza 2. szám. Országo

s Magyar Képzőművészeti Társulat Tavaszi ^iálliíás • városligeti mücsarnokbar 1906. április 1-től — 1906. május 15-ig — Nyitva délelőtt 9-től délután 6-ig. — Csütörtökön este 11-ig zeneestély. Buffet. Belépődíj 1 korona. Vasár- és ünnepnapo\ kon d. u. 1 órától 40 fillér. z BBcnaH

iggaiflg

qpirqHBBEi BXBIBBISEHBBEIBEIBBBEIB A »Gül-Baba« szövege. Első felvonás. Gábor lantos diák, hűséges kísérőjével: Mujko czigánynyal, kötélhágcsón át belopózik a Gül-Baba mecsetjének udvarárai hogy a szentéletü agg szép leányával: Leiláva, találkozhassék és bevallhassa neki, hogy titkon régen imádja. Gül-Baba hires és szent rózac tőinek egyikét megfosztja díszétől: letép egy vérvörös rózsát, hogy azzal Lédának kedveskedjen. A rózsatő másik rózsáját Mujkó tépi le. Gábort a czigánynyal együtt elfogják és Ali budai basa — a ki az imént kérte feleségül Leilát — tudtára adja a rózsatolvajoknak, hogy bünükórt halállal lakolnak. Ki volt hirdetve, hogy, a ki Gül-Baba rózsáiból, melyek Allahnak oly kedvesek, csak egyet is letép: a halál 6a. Gábor diák kivégeztetése előtt csak azt a> egy kegyet kéri, hogy alkonyatig ott időzhessen Gül-Baba hires rózsakertjében, Leila közelében. Mujko hegedűjének hangjai mellett vonul ba Gábor diák a rózsák kertjébe. Második félvonás. Gül-Baba háremhölgyei, Zülfikár, a főeunuch, de maga Gül-Baba is ugy megszeretik a deli magyar diákot, hogy mire leszáll az alkony: mind kegyelmet könyö- rögnek számára Ali basától. De Ali, a ki sejti, hogy Leila szereti a diákot, csak ugy hajlandó kegyelmet adni, ha Leila hozzámegy feleségül. A szerelmes leány Gábor életéért erre az áldozatra is hajlandó, de a diák nem fogadja est el és tőrével rá akar rontani a basára. Mösl már nincs számára kegyelem. Elhurczolják a börtönbe és Leila kétségbeesetten vallja meg Gül-Babának, hogy szereti Gábort és a halálát nem éli tul. Gül-Baba ekkor — vérző szívvel — a legnagyobb áldozatra határozza el magát: saját kezeivel elpusztítja a szent rózsákat, hogy félrevezethesse a basát, mintha a rózsákat Allah pusztította volna el azért, mert nem kedves néki a halálbüntetés, melylyel a rózsatolva jókat sújtani akarják. Harmadik felvonás. Leila a budai tömlöcsben felkeresi szeréimesét, hogy kiszabadítsa. Bár terve nem sikerül: Gábor mégis megszabadul. Ali basa Gül-Baba rózsakertjének elpusztulását Allah njjmutatásának hiszi és kegyelmet gyakorol. Gül-Baba terve sikerül, áldását adja az ifjú szerelmesekre. Imádott rózsáiért vérző szive csak akkor nyugszik meg, a mikor Gábor és Leila megjósolják néki a jövendőt, mely Gül-Baba szemei előtt megelevenedik: a rózsák atyjának sírjára, még késő századok múlva is, rózsákkal járnak áldozni a boldog szerelmesek. Szinház után egy fél órára nézzük meg a Projectograf előadást. Gambrinus mellett. Erzsébet-körut 27. Zálogczédulát, SÄJSftÄli Kertész, Budapest. Klrály-utoza 85. tzást. 'HM VENDÉGLŐ c na* # (a Nemzeti Szinház bérházában.

) • Esténkint Sovánka Nándor ós Tóni r;.« ki a népszinházi versenyen I-sö díjjal lett kitüntetve bsDgvtfstnysa. -