MAGYAR SZÍNPAD 1906. május (9. évfolyam 119-149. sz.)
1906-05-30 / 148. szám
1906. máju s 29. 7 Budapesti színpadok. Budapest, május 30. A Magyat Királyi Operaház-bari ma, izerdán kerül ismét előadásra Puccini óriási sikerű dalmüve, a Pillangó-kisasszony, Yvonne de Treville csütörtökön a Rigoletto-ban, szombaton a Bohémélet-ben folytatja vendégszereplését Ezt az előadást éppenugy, mint A denever vasárnapi előadását az Operaház és a Nemzeti Szinház nyugdíjintézetei javára tartják meg. • A Nemzeti Szinház-ban Dumas: Georges herczegnő czimü színmüve ma, szerdán kerül ismét előadásra. Csütörtökön Cyrano de Bergerac, pénteken Ibsen Nórá-ja kerül előadásra, P. Márkus Emiliával a czimszerepben. Szombaton Az emigráns, vasárnap a Maty Ann szerepel a műsoron. 0 A Vígszínház szombaton, junius 2-án mulatja be A kaczagó menyecske czimü franczia bohózatot, melyet Szilágyi Vilmos rendez. A premierig kétszer szerepel: ma, szerdán és pénteken Keroul és Barré pompás bohózata: Az aranygyapjú, mig A muzma csütörtökön este és vasárnap délután kerül szinre. A szombati rendkívül mulatságos újdonság szinlapja a következő: A kaczagó menyecske. Bohózat három felvonásban. Irta: Soulié Maurice. Forditotta: Góth Sándor Személyek Bieguet ... ._ ~ — I eanne, a felesége .eseigneui, Jeanne atyja Heurtebise Paul de Marrans De Marransné asszony .. Heurtebisené asszony... Monsignor Fari Langeac Georges... ... Leuglumé Joseph Léontine Góth Varsányi 1. Hegedűs Vendrey Tanay Haraszthy H. Gazsi M. Szerémy Fenyvesi Győző Bárdi Varga A. A Magyar Szinház ma, szerdán, rendezi az Uj Messiás második népies, mérsékelt helyáru előadását. Az állandóan nagy közönséget vonzó daljátékot, a melynek nemes egyszerűségű költői cselekménye és dallamos, szép zenéje hosszú életet biztosit a Magyar Szinházban, már több előkelő vidéki szinház is fölvette műsorába. A héten az Uj Messiás még ötször kerül szinre, pünkösd vasárnapján délután pedig A drótostót- ot ujitják föl elsőrendű szereposztással. A Királyszinház újdonságának, a Madár Matyi előadásainak második hete is le zárodott. A revü ragyogó látványosságai és kaczagtató bohóságai rendkívüli vonzóerővel hatnak a közönség minden rétegére és a siker eljutott olyan körökbe is, a melyek a színházaktól rendes körülmények között távol állanak, ezúttal azonban, minthogy az ő világukból került ki a Madár Matyi vidám és elmés alakja, igen eredeti módon adtak kifejezést tetszésöknek. A szinház különben minden este a Madár Matyi-i játssza, az ösmert szereposztással, ma már tizenötödször. — Pákosi Szidi asszony színésziskolája, a mely az idén különösen gazdag tehetségekben, tanév végével egész sor vizsgaelöadáson fogja bemutatni növendékeit és pedig vasárnap és délutánján a Királyszinház színpadán mindenkor rendkívül mérsékelt helyárak mellett. Az első ilyen előadás vasárnap délután lesz s ez alkalommal a János vitéz-t játsszák. * A Népszínház előadásait most már nyolcz órakor kezdi meg; felváltva a Mádi zsidó és a Kisvátosi botrány kerül e héten szinre. Szombaton délután 3 órakor a Népszínház műszaki személyzete javára a Lili, Heivé operettje kerül szinre, a czimszerepben Bárdi Gabival, a báró szerepében pedig Kardos Andorral. A második felvonás nagy hangversenyének műsora a következő: 1. Népdalok. Énekli Komlóssy Emma Banda Marczi zenekarának kíséretével. 2. Nagy amerikai és szerpentin táncz. Lejti G. Kápolnai Irén, 3. Magdnjelenet. Előadja Hegedús Gyula. 4 Dalok tanczczal. ÉnekJi Petráss Sári. 5. Kuplék. Előadta Sziklay Kornél. 6. Angol táncz. Lejti Szilágyi Ida. 7. Enek- és tánczkettös. Bemutatják Haller Irma és Ujváry Károly. 8 Dalok. Énekli Ledovszky Gizella. 9 Kuplék. Előadja Baumann Károly. 10. Farkas Pali zenekarának zenehangversenye. Ez előadás jegyeit esti előadási árak mellett már árusítja a Népszínház-utczai pénztár és a Bárd-féle jegyiroda minden elővételi dij nélkül. A Fővárosi Nyári Szinház-ban ma, szerdán Herczeg Ferencz Ocskay brigadéros czimü történeti szinmüve kerül szinre. Pénteken, szombaton és vasárnap A fekete tenorista kerül szinre. A szinkör legközelebbi újdonsága Donizetti: Linda czimü operája lesz.. 0 A Városligeti Nyári Szinház-ban holnap kerül előadásra a Fenegyerekek czimü vig énekes életkép. A Szirmai Imre által magyar szinre alkalmazott vidám darab betölti a hét esti műsorát. Dumas és a „Georges herczegnő". — A Nemzeti Szinház mai előadásához. — Budapest, május 30. A Nemzeti Színház most, az évad vége felé, Dumas: Georges herczegnő-jének bemutatásával áldozott a nag)' franczia drámaíró emlékének. A darabot, mely ma este ismét előadásra kerül, sokan ismerhetik, akár idegen művésznők vendégjátékaiból, akár könyvből. Tudvalevőleg a könyv 187l-es kiadása elé Dumas hosszú és érdekes előszót irt, melyben polemizál kritikusaival és kötekedik a közönséggel. Felhoz sok olyat is, a minek az igazságáról még az ő fényes dialektikája sem bir meggyőzni. De annyi bizonyos, hogy a modern dráma legfőbb problémáiról többet mond ez az előszó, mint kötetekre menő dramaturgiák. Egyebek közt elmondja, hogy a drámai szerző kezdje a munkáját a legvégén. Azaz, legelőször is kezdje a megoldáson és mig ezzel nincs tökéletesen tisztában, addig ne irjon le egyetlen betűt sem. Minden egyeben változtathat a szerző, csak éppen a megoldáson nem. Ezt a matematikai pontossággal számítsa ki és ragaszkodjék hozzá. Ismerünk dramaturgokat, a kik a Dumas paradox, de helyes tételének éppen az ellenkezőjét vallják. A tragikus megoldás helyett — a közönség megnyugtatása végett — azt követelik a drámaírótól, hogy békítse ki az egymásnak rontó főszereplőket, vagy megfordítva, kimondhatják a halálos ítéletet azok fejére, kiket a szerző feloldoz. Dumas minden erejével tiltakozik az efféle jogtalan beavatkozások ellen. Semmi áron sem akarta darabjának végét megváltoztatni. Nem fogadta el azt a javaslatot, hogy hősnője, Georges herczegnő, halálba kergesse hűtlen férjét . . . hisz ezt a nőt ő ugy festette meg, hogy képtelen az ily bosszúállásra. A Georges herczegnő is, csak ugy, mint a mester több más darabja, bizonysága annak, hogy Dumas most is aktuális. Nem avult el, mint Augier és nem lett színházi iparossá, mint az öreg Sardou. A valaha együtt emlegetett drámaírói trifóliumból egyedül Dumas küzdött meg diadalmasan a lefolyt évtizedek mindennemű áramlataival. Igaz, volt idő, mikor őt is ócsárolták, rámondták, hogy szükkörü, hogy társadalmi filozófiája hiányos és nem eléggé radikális, sőt a Madame d'Aubran elveit, a társadalmi morál ez evangéliumát is kicsinyelték. Ám, ez csak muló áramlat volt. Azóta sokan rájöttek, hogy Dumas világosan és tisztán látta, a mit az utána következő drámaírók legtöbbje a problémák nehéz ködébe burkolt. Az utóbb elszaporodott feminista drámák hősnői a hűtlen férjjel szemben mindazt megengedhetőnek tartják, a mivel a hűtlen feleséget a férj sújthatja. Dumas hősnője eldobja a bosszúállás kínálkozó eszközeit és éppen ezzel téríti meg a férjét, ki hozzá méltatlan nő hálójába került. Dumas ki akarta tüntetni a különbséget a feleség és a szerető, az érzéki mámor és az igazi szerelem közt. Ezért festette nemesnek és nagylelkűnek Georges herczegnőt, Severinet. M. A kulisszák mögül. Budapest, május 30. „A kaczagó menyecske." — A Vigszinhdz szombati újdonsága. — A fiatal leányok, a kik az idén oly sokat járhattak a Vigszinház-ba, szombaton kénytelenek lesznek otthon maradni. A kaczagó menyecské-t majd csak akkor nézhetik meg, ha maguk is menyecske-sorba kerülnek. Nem lesz csoda, ha a Soulié Maurice darabja akkor is műsoron lesz, ha azok a kis lányok is asszonyi rangban lesznek, a kik most még csak ifjúsági előadásokra járhatnak. Mert igazán vidám ez a bohózat és amellett oly nivós, mint valami tizenhárompróbás jellemvigjáték. De merész, nagyon merész, a mi benne történik. A kisasszony-feleség egy igen érdekes variáczióját hozza színpadra a szerző. Az asszony szereti a férjet, a férj szereti az asszonyt, de nagyon plátói ez a szerelem, mert a menyecske kaczagása gyámoltalanná teszi a férjecskét. „Jeanne qui rit", a kaczagó menyecske, mint minden asszony, egyáltalán nem magát okolja, hanem a férjébe leli a hibát és ebben megerősíti a környezete is, kiváltképen az atyja, a ki különben is szeretné, ha a felesége elválna és máshoz menne nőül. Ezt az apát Hegedűs Gyula játssza, a ki A csodagyermek-ben adott Crochenak nagyszerű pendantját mutathatja be ebben az elsőrendű szerepben. A szerencsétlen férjet Góth Sándornak kell személyesítenie és ha kissé nevetséges is két felvonáson át, mégis nagy ambiczióval készül alakítására, mivel művészete szerntetreméltóságának egész tárházát kiaknázhatja ebben a pompás szerepben. A párja pedig Varsányi Irén lesz, a kihez foghatóan csak nagyon kevesen tudják elmondani és eljátszani azokat a bájos gonoszságokat, a melyeket a franczia szerzők oly utolérhetetlen ötletességgel tudnak kigondolni. Hozzájuk csatlakozik Tanay Frigyes, a ki ezúttal ismét telivér „Tanay-szerepet" játszik, amolyan férfi-naivát, a kinek minden szavát és mozdulatát meg fogják kaczagni. A kómikum fegyverével küzd majd a sikerért Haraszthy Hermin is, a ki csak az imént A Muzmá-ban megmutatta, hogy mily erős benne a vis comica. Eredeli a Heurtebisené asszony alakja, a kit Gazsi Mariska fog személyesíteni. Ez a menyecske addig ingerli a férjecskét, a mig rajtaveszt. Nagyon elmés az ingerlés és nagyon hatásos a rajtaveszés. Ezeknek a részleteknek a merészségét már a nyári szezón teszi megbocsáthatóvá, no meg az a vidámság, a melylyel a cselekmény keretébe beleilleszkednek és az a kaczagás, a melyet a nézőtéren kelteni fognak. Nagyszerű figura a Szerémy püspöké és a Fenyvesi zuávja is. A darabot Góth Sándor forditotta, a ki legutóbb Az aranygyapjú fordításával is megmutatta, mennyire mestere a színpadi nyelvnek. Paul. Színházi pletykák. Budapest, május 30. Az elveszett tündér. — Márkus Emília és a szerző. — Martos Ferencz, a Bob herczeg, az Aranyvirág, a Gül-Baba és a Simonyi óbester ismertnevü szerzője — mint minden poétaember — nem valami pedáns férfiú és nem nagyon vigyáz a holmijára. Sőt ugylátszik, legnagyobb kincseit: szellemi termékeit, sem őrzi valami féltő gondossággal. Igy történhetett meg vele annak idején az a kalamitás, hogy Kecskeméten járván — télvíz idején — szánkázás közben elveszítette az Atanyvirág czimü operettjének teljesen kész szövegkönyvét. Csak egy példányban volt meg a kézirat és igy képzelhető, mennyire kétségbeesett a szerző és komponistája: Huszka Jenő, a mikor megtudták, hogy a darab — a mely-
