MAGYAR SZÍNPAD 1906. május (9. évfolyam 119-149. sz.)
1906-05-27 / 145. szám
1906. május 29. 3 két művésznő énekelt, mind a kettő igen nagy sikert aratott, de a Lakmé-bt\i csengetyü-áriát — egyik sem énekelte . . . (II. Az igazi magyar daljáték.) Ennek az apróságnak a főszereplője szintén Yvonne de Treville, a ki pénteken este — Louis Lombard franczia komponista és a mamája kíséretében — megjelent a Magyar Szinház-ban, hogy egy földszinti páholyból végighallgassa az Uj messiás premierjét. Mint az egész közönségnek, ugy neki is roppant tetszett Goldfaden gyönyörű muzsikája és lelkesen csatlakozott a tapsolókhoz, akik minden énekszámot megismételtettek és nagy élvezettel hallgatták a Magyar Szinház pompás szezónzáró újdonságát. Az utolsó kép előtt felkereste páholyában a művésznőt egy budapesti ismerőse és megkérdezte tőle, hogy tetszik neki az Uj messiás ? — Nekem nagyon tetszik a zene is, az előadás is — felelte Yvonne de Treville — és igazán nagyon örvendek, hogy végre megismerhettem egy igazi magyar daljátékot. . . Ez a vélemény a legszebb perspektíváját mutatja a Magyar Szinház újdonságának. Mert ez azt jelenti, hogy a bibliai tárgyú daljáték hangulata és zenéje iránt valósággal nemzeti érzésekből táplálkozó fogékonyságot tapasztalt az idegen művésznő a Magyar Szinház közönségénél. És ez teli házakat fog hozni az Uj messiás-nak. (III. Majmuna a ligetben.) A Majmuna nevet ma már fél Budapest ismeri. A Madár Matyi tündére, a ki a levegőbe emelkedik, a Királyszinház tiz zsúfolt házas előadása után népszerű lett azok körében is, a kik nem ismerték igazi alakjában, a városliget mutatványos bódéiból. Nem csoda, mert a személyesitője Medgyasszay Vilma, ez a bájos művésznő, a ki Sziklai Madár Matyija mellett a legnagyobb erőssége a Királyszinház nyári látványosságának. A hire persze leghamarább oda jutott el, a honnan a szerzők a színpadra hozták: a városliget „vurstli"-jába. Ott a mutatványosok busán konstatálták a mult héten: — Senkisem kíváncsi már a mi légberepülő tündéreinkre, mindenki a Királyszinház-ba megy Majmunát csodálni! A városligeti légi tündérek igazgatóinak tehát rosszul ment a soruk. Közülök a legélelmesebb ezért felkereste a minap Medgyasszay Vilmát és alázatosan azzal a kéréssel járult elébe, hogy jöjjön ki délutánonként az ő városligeti bódéjába és mint a légi tündérek királynője — lépjen fel az ő „müintézetében". Ennek a kérésnek persze nem tehetett eleget „Mimi", de megígérte, hogy másnap kimegy a ligetbe és végignézi az előadást. Ugy is történt és ez a vizit sok pénzt hozott az élelmes „légi tündér-igazgató"-nak. Ugyanis, a mikor Medgyaszay Vilma elfoglalta helyét a bódéban, a kikiáltó harsány hangon hirdette a „vurstli" népénél:: — Tessék besétálni 1 Szenzáczió, szenzáczió 1 Előadásunkat legmagasabb látogatásával tüntette ki Madár Matyi szerelme: Majmuna, a légi tündérek királynőjel Benn ül és ingyen megtekinthető I Tessék besétálni 1 ... A bódéra öt perez múlva kitették a táblát, hogy „minden jegy elkelt!" Tartarin. Színházi élet. Budapest, május 27. A nagybeteg Hegyi Aranka. — Látogatás a müvésznönéL — Már napokkal ezelőtt érkezett a hir, hogy Hegyi Aranka súlyos betegen fekszik. Némelyek szomorú megdöbbenéssel hallották ezt, mások el sem akarták hinni és rázták a fejüket: — Hogyan, a mi kedves, elragadó Szaffink volna ilyen beteg? Nem, ez lehetetlen. Pedig, sajnos, csakugyan igy van. Szegény Hegyi Aranka beteg, nagyon beteg. Tegnapelőtt éjjel már az a riasztó hir terjedt el, hogy a művésznő állapota válságosra fordult. Orvosai az egész éjszakát ott töltötték az ágya mellett és táviratilag szólították a fővárosba a két leányát, Lilit és Irént. A közönség, a mely anynyiszor élvezte ragyogó művészetét, bizonyára mély részvéttel értesült a szomorú hirről, a mely százszorta fájóbban hatott ránk, a kik a színpadon kivül is ismertük, szerettük őt. A hir hallatára, pénteken már kora reggel siettem a művésznő kerepesi-uti lakására. Két cseléd fogadott, arezukon a gond és aggodalom kifejezésével. Tudták, miért jövök s ezért be sem várva, a mig kérdést teszek, igy szólt az egyikük: — Valamivel jobban van . . . Aztán mentek bejelenteni Hegyi Aranka egyik rokonának, a ki hetek óta önfeláldozóan ápolja a nagy beteget. Egyedül maradtam a szobában. A falakon csupa arczkép: Hegyi Aranka százféle szerepben. Aztán egy sereg babérkoszorú és számtalan széles selyemszalag, a melyek mindegyike egy-egy zajos sikerre emlékeztet. Megilletődve gondolom el, hogy a magyar színészetnek egyik nagy büszkesége ezalatt utolsó napjait, talán utolsó óráit éli a szomszéd szobában. És eszembe jut az én legutolsó látogatásom nála. Néhány hónappal ezelőtt Szirmai Imrével látogattam el a beteghez. Akkor még volt remény arra, hogy a tudomány segítségével sikerül őt megmenteni. Csak ő maga nem bizott benne. — Soha, soha sem fogok meggyógyulni többé. — mondta. És beteg, de egykor villogó szemébe könynyek gyűltek. Egy fájdalmas sóhaj tört fel belőle és habos kendőjével letörli a könnyeit. — Lássátok, még sírnom sem szabad. Az orvosom figyelmeztetett rá, hogy a sirás a szemem világába kerül. Elpanaszolta, a mi a szivét nyomja. Hogy a mióta beteg, senki sincs, a ki törődnék vele. Mindenki elfelejtette; kivéve régi jó barátnőjét, Rákosi Szidi asszonyt, a ki egyetlen nap sem mulasztaná el, hogy meglátogassa. Elhagyatottságában arra gondolt, hogy bevezetteti és az éjjeli szekrénykéjére állíttatja a telefont Azóta azzal űzte el magányos óráit, hogy telefonon eldiskurálgatott egyik-másik ismerősével. Halk léptek hallatszanak. Belép a szobába Hegyi Irma, a beteg művésznő rokona. Megdöbbentő dolgokat árul el. — Szegény Aranka, — úgymond — nagy szegénységben él. A házban alig van néhány garas. Két negyedévi házbérrel tartozott. Tegnap aztán egyik előkelő kaszinónk néhány tagja kifizette. Hallom, valami gyűjtést is rendeznek neki. Az ékszerek és egyéb értéktárgyai már mind a zálogba vándoroltak. Mit tegyünk? A mig játszhatott, sok pénzt keresett. De túlságosan jó volt a szive és boldog volt, ha másokon segíthetett. — S mit mondanak az orvosok ? Egy néma, de sokat mondó, lesújtó kézmozdulat és egy pár eltitkolt könny a válasz. — Ha megéri az elsejét, bevisszük a Surányiféle szanatóriumba. Tegnap este, még mielőtt elvesztette volna eszméletét, megfogta a kezemet, gyöngéden magához vont és elhaló hangon rebegte: „Ha csak egyszer, egyetlen egyszer játszhatnék még..." Hogy szerette és szereti még most is azokat a deszkákat 1 Csöngetnek. Rákosi Szidi jött meg, kezében pár szál illatos rózsával. Lassan kinyitja a hálószoba ajtaját: mennyezetes ágyában, behunyt szemmel fekszik a nagy beteg. Sápadt arczán visszatükröződik a rettenetes szenvedés ... A rózsákat lassan leteszi az ágyra, hogy fel ne ébressze álmából a beteget és újra beteszi az ajtót. — Vajha meggyógyulna!. . . -r.— Vidéki színpadok. Budapest, május 27. Blaha Lujza vasárnap reggel Fiúméba érkezett, a hol a Fenice-szinkör-btn Andoiffy színtársulatánál három estén fog vendégszerepelni Első fellépése a Helyre-asszony czimszerepében lesz. A kolozsvári színházban tegnap este szép sikerrel mutatták be, a szerző jelenlétében, Major J. Gyula Széchy viária czimü operáját. = Nincs szeplő, pattanás, májfolt azon hölgy siczán, a ki a fiűías w-féie valódi angol ugorkatejet, ára 2 kor és szappan, ára 1 kor., használja Kapható Balassa gyógytárában Budapest-Erzsibet}alva és • ináén gyógyszertárban és dreguériában. Külföldi szinpadok, Budapest, május 27. A müncheni udvari operaházban a héten volt a premierje Saint-Saens Sámson és Delila czimü dalmüvének. A bemutató igen nagy sikerrel járt * Strauss Richard, a Salome szerzője, most egy uj operán dolgozik, melyet legelőször a gráczi városi szinház fog bemutatni. Stiauss ezenkívül most nyolczszólamu kardalokat komponál Klopstock költeményeire. • A párisi Vaudeville-szinház csütörtökön szép sikerrel mutatta be Camille Qudinot Chaine anglaise czimü háromfelvonásos vígjátékát. • Révy Aurélia, a Budapesten is ismert operaénekesnő, a Népszínház egykori tagja, most Berlinben szerepel, a hol a Neues Theater-ben az Orfeusz az alvilágban előadásain Euridike szerepét énekli. * A bécsi Theater an der Wien első újdonsága a jövő szezónban A macsacsi kiséitet czimü operett lesz, melynek szövegét Rideamus, zenéjét Strauss Oszkár irta. * i A notvég nemzeti szinház társulata, Björn Björnson igazgató vezetése alatt, legközelebb Berlinben fog vendégszerepelni. Peer Gynt első három felvonását, az Erőnkön felül első részét és a Norá-i adják elő a norvég művészek. = Naschitz-féle nyilvános felsőbb leányiskola internátusa és gyermekinternátus. Budapapest, Andrássyuti villasor 127/c. — Bennlakók felvétetnek a nagy szinidöre is. — Nyilvános felsőbb leányiskola, nyilvános elemi fiu- s leányiskola és kisdedóvó Budapest, Andrássyut 33. sz. = Színeszeink és művészeink ruhaszöveteiket üemler f. elsőrangú posztókereskedésében (Bécsi-utcza) szerezik be, = Biró M Mátyás fogászati műterme Budapest, VI., Nagymezó-utcza 28. sz. alatt van. = Én állandóan a Czettler-féle manumoilin kéxfinomitót használom, mert ez a legjobb! Kapható Töröknél. = Az ézondus, pormentes levegő, a telkek a házak mesés olcsósága folytán Amerikai-uton emelkedik az újonnan létesült Baross-telepen. (Lásd: Újonnan épült házak.) Hirdetések. Dr. RENNER 7IZGYÓGYINTEZETE SUD A FEST, TEL, Taleró-atasa 4. u. (Telefon 665.) As intézet a legkényesebb igényeknek me*MeiAoa teljesen ujtialskitva, a modern vis- és elektroawsgyógy aód 1 gujabb készülékeivel lett felszerelve. Tókeictes hydrotherapla, elektromos féi rffrdók síénaavaa fflrdOk, forró légflrdCk, vibraa.lóa maaeage stb. Kívánatra prospektus. F ALAPÍTTATOTT i-haa. töronál^íídmunka^zájpaclff a legjobb kivitelben, úgymint: arany, platina, aluminium és kautsukban; arany 0$J£tl& ófS^ffOJJSOlPOlC nélkül f°S 30r0 k' ne m ' ól 4116 f°g soro k átalakítása, plombirozás, foghúzás,^érzéktelemtve. Vidékiek részére egész fogsor készítése 6 óra alatt. Biró M« Mát yás fog*««ti »«ttrm t VI., Nagymeag-tttoa a»8. •a.
