MAGYAR SZÍNPAD 1906. május (9. évfolyam 119-149. sz.)

1906-05-27 / 145. szám

? Budapesti színpadok. Budapest, május 27. A Magyar Királyi Operaház e heti érdekes műsorát, melyben természetesen ismét szerepel a nagysikerű' Pillangó-kisasszony előadása, az Operaház szinlapja alatt találják olvasóink. • A Nemzeti Szinház legközelebb újdonságáról, a Zrínyi György házassága czimü történeti vígjátékról lapunk más helyén bővebben irunk. A hét változatos műsorát a színlap alatt közöljük. A Vígszínház szombaton, junius 2-án mutatja be A kaczagó menyecske czimü franczia bohózatot, melyről mai számunk egy külön czikke szól. A premierig háromszor szerepel: hétfőn, szerdán és pénteken Keroul és Barré pompás bohózata: Az aranygyapjú, mig A Muzma csütörtökön este és vasárnap délután kerül szinre. Kedden Biró Irén lép fel ismét, A kis pajtás népies, mérsékelt helyáru előadásán. Tegnap este, mint igazi társadalmi és művészeti esemény, zajlott le óriási sikerrel a Fedák Sári cabaret-estje, mely erkölcsileg és anyagilag is várakozáson felül sikerült. Az est folyamán a „theatre páré" közönsége az összes közreműködők élén lelkesen ünnepelte Fedák Sárit és Pálmay Ilkát. * A Király szinház-ban harmadik hete következik a Madár Matyi előadásainak. Tizenegy zsúfolt ház bizonyítja, hogy a budapesti közönség ezt a pazar látványosságot, mely elejétől végig a legnagyobb szórakozást nyújtja, máris megkedvelte. Minden este Sziklai Kornéllal és Medgyaszay Vilmával a főszerepekben kerül előadásra Madár Matyi, melynek hatalmas sikere miatt a szinház bizonyosan meg fogja hosszabbítani idei szezónját. Vasárnap délután a Rákosi Szidi-iskola növendékei tartják vizsgálati előadásukat, a mikor is a II. Rákóczi Ferencz fogsága kerül előadásra, jövő hétfőn délután pedig a János vitéz-t adják. • A Magyar Szinház-ban az Uj Messiás czimü Golffaden- daljáték előadásainak első hete következik. Az újdonság, a melyet a közönség és sajtó bemutatóján a legteljesebb elismeréssel fogadott, a, hét minden estéjén szinrekerül. Simeont mindenkor Hunyadi József, a szinház vendég-müvésze, Dinát Kállay Jolán, Paphust Ferenczy Károly játszsza. A pünkösdi ünnepeken négy előadás lesz. Vasárnap, junius 3-án, délután A drótostót kerül szinre Ujváry Károly, a budai színkör népszerű kómikusának vendégföllépésével, hétfőn, junius 4-én délután pedig A koldusgróf. Az ünnep estéin az Uj Messiás megy kétségtelenül a szezón végéig, kapuzárásig, fog nagy közönséget vonzani a Magyat Szinház-ba. • A Népszínház-ban a hét műsorán váltakozva szerepel a szinház újdonsága: a Kisvárosi botrány és Guthi Soma népszerű életképe: A mádi zsidó. Ordonneau és Gavault mulatságos és vidám bohozatáról, melyet kedves ének- és tánczszámok élénkítenek, elismeréssel emlékezett meg premiérje után a sajtó is és igy keddi, csütörtöki és szombati előadásai iránt bizonyára nagy érdeklődéssel lesz a közönség. Szombat délután a műszaki személyzet javára, hangversenynyel egybekötve, a Lili kerül előadásra. • A Fővárosi Nyári Szinház nagysikerű operett-újdonsága: A fekete tenorista ötször szerepel a hét műsorán. Szerdán Ocskay brigadéros, csütörtökön A trobadour kerül előadásra. * A Városligeti Nyári Szinház e hétre érdekes műsort állított össze, mely előreláthatólag nagyban fogja vonzani a színházlátogató közönséget. A A kulisszák mögül. Budapest, május 27. i. „Zrínyi György házassága". — A Nemzeti Színház újdonsága. — A Nemzeti Szinház méltón fejezi be bemutatóinak sorát. Utolsó ujdonságul ebben a szezonban eredeti darabot hoz szinre: Sajó Sándor: Zrínyi György házassága czimü történeti vígjátékát. A kritikát már három esztendővel ezelőtt állta meg a darab. A Teleky-pályázaton negyven más darab előtt vitte el a száz aranyas dijat, a bírálók pedig a legnagyobb elragadtatás hangján nyilatkoztak róla. E héten a Nemzeti Szinház színpadán is megelevenedik Zrinyi György házasságának története. Sajó Sándor, a ki' különben tanár egy budai gymnáziumban, már azelőtt is tanújelét adta értékes irói hivatottságának és különösen gyönyörű költeményeivel aratott szép sikereket. A Zrinyi Gyöigy házasságá-ban játszó, könnyed, igazán idillikus történettel találkozunk. Semmi modernkedés nincs benne, de tele van a rég, ódon zamatosságal és gyönyörűen van verselve. Az újdonság a szinház java erőit foglalkoztatja. A premier-szinlapja igy fest: Zrinyi György házassága. Történeti vígjáték 3 felvonásban. Irta: Sajó Sándor. Személyek: Széchy Tamás Szacsvay Széchy Miklós Dezső Széchy Magdolna.. Török I. Széchy Zsuzsika Váradi A. Zrinyi Gyögy Odry Sibrik ... Nádav Batthányi Bakó Özv. Bánfiné — Vizváriné Mária Paulay E. Gásaházt Gabányi A. Tardy Rózsahegyi Hasszán Mihályfi Egresi _ Horváth Gombás Hajdú Póka — Abonyi Béllyei Szőke Szolga ... Narcicz Udvarlóleány Munkácsi M. A Zrinyi György házassága betetőzi majd az idei évad sikereit. Az újdonság főszerepét Odry Árpád, ez a fiatal művész játssza, a ki rövid idő alatt a legelsők sorába küzdötte fel magát. Zrinyi Györgyben megint olyan szerephez jutott, a mely ujabb alkalom férfias, igaz művészetének bizonyítására. Rózsahegyi Kálmánnak szintén hálás feladata lesz; ő játssza Tardyt, az elmés lantost. A női főszerepet Török Irmára osztották; poétikus alakítása a Széchy Magdolna. Stílszerű lesz a darab kiállítása. Korhű díszletek és jelmezek készültek hozzá és a közönség az évad alkonyán is szívesen fogja élvezni Sajó Sándor költői müvét és azt a mintaszerű előadást, a melyben szinrekerül. Figaro. ii. „A kaczagó menyecske " — A Vígszínház újdonsága. — A Vígszínház-ban ugy tanulnak, mintha január körül járna az idő és olyan darabot tanulnak, a melylyel tulajdonképen a farsangot kellene megnyitni. Olyan franczia bohózat lesz a szezón utolsó újdonsága, a minőt az évad teljében is csak ritkán adtak. Ha A Muzma kaczagtató jeleneteit át-átszövik a mélabús, sőt erősen drámai részletek. A kaczagó menyecské-ben nyoma sincs a komolykodásnak; csupa derű, csupa jókedv, csupa merészség, de a merészség nem fajul el trágársággá és Soulié Maurice a legvidámabb módon tárgya! darabjában olyan témát, a melyről egyébként csak suttogva lehetne beszélgetni. A kaczagó menyecske, a kiről a darab szól, nem kaczag ám mindenféle apróságon. Nem kell azt hinni, hogy amolyan ostoba liba, ki mindennek nevet. Oh, nem. Ellenkezőleg. Bánkódik azon, hogy épen olyankor kell kaczagnia, a mikor tulajdonképen elfogódott és kissé félénk lehetne. De talán épen félelmében nevet azon, a mikor az uj férje közeledik hozzá. A szegény 1906. május 27. férj pedig nem birja elviselni ezt a kaczagást; a menyecske derültsége leveszi lábáról a szegény Bréguet urat, a ki minden más nővel szemben hódító tud lenni, de ostoba és gyámoltalan, a mikor a tulajdon feleségével van szemben, mert hát ő nagysága kaczag. És most három felvonáson át láthatjuk, mint gúnyolódik mindenki a szegény férjen, a kinek nagyon rossz hire keletkezik, a ki azonban végre is diadalmasan czáfolja meg a pletykákat és győzelmesen szünteti meg a menyecske kaczagásat, de ugy, hogy a helyett boldog mosoly száll Jeanne ajkára. Az újdonság szinlapja a következő: A kaczagó menyecske. Bohózat háiom felvonásban. Irta: Soulié Maurice. Fordította: Góth Sándor. [Személyek: Bréguet Góth Jeanne, a felesége Varsányi I. Leseigneui, Jeanne alyja Hegedűs Heurtebise Vendrey Paul de Marrans... Tanay De Marransné asszony Haraszthy H. Heurtebisené asszony Gazsi M. Monsignor Fari Szerémy Langeac Georges Fenyvesi Leuglumé Győző Joseph Bárdi Léontine Varga A. A szerepek száma nem valami túlságos sok

r de csupa elsőrendű alakításra nyújt módot mindegyik szerep. A merész sujet-nek megfelelően merész a cselekmény bonyodalma és merészek a helyzetek, a melyek a darabban váltakoznak, de a jó kedv pillanatra sem apad ki. Szóval: lesz min nevetni a városban. Togo. Szinház! pletykák. Budapest, május 27. Vasárnapi apróságok. (I. A csengetyü-ária.) Hadd fecsegjünk el mi is egyet a Fedákkabaret úgynevezett „titkai"-ból. Ha indiszkréczióval vádolnának', legyen mentségünk, hogy a Zsazsa estélye ez epizód daczára is óriási sikert aratott a Vígszínház- ban és hogy maga Fedák Sári mondotta el nekünk. Az eset két hősnője: Yvonne de Treville, az Operaház kitűnő vendége és Sándor Erzsi, az Operaház nem kevésbbé kitűnő tagja. A bonyodalom szálai a Zsazsa fehér kezeiben futnak össze. Fedák Sári tudvalevően sok mindenhez ért, de azt a leglelkesebb imádói sem állithatják róla, hogy operai szakértő. Elvégre ő ugy el volt foglalva mindig a maga művészi munkájával, hogy nem ért rá megismerkedni a komoly dalmüirodalom összes termékeivel. Ezért esett meg az egész eset. A mikor Zsazsa felkérte Yvonne de Tteville-f, hogy működjék közre az estélyén és a művésznő szives készséggel beleegyezett, Zsazsa megkérdezte, mit akar énekelni. — Eléneklem a csengetyű-áriát! — felelte a franczia művésznő. — Szeriózus szám az? — kérdi Zsazsa. — Igen. — Akkor talán hagyjuk. Inkább valami népszerűbbet. Treville szívesen beleegyezett. A mikor pedig Sándor Erzsit kérte fel Zsazsa, a magyar művésznő arra a kérdésre, hogy mit fog énekelni, azt felelte: — Eléneklem a nagy áriát a Lakmé-b6\\ — Jó lesz, nagyon jó lesz! — egyezett bele Fedák Sári. Beleegyezett pedig azért, mert nem tudta, hogy a Lakmé nagy áriája nem más, mint az úgynevezett — csengetyü-ária. Lett ebből bonyodalom. A mikor Yvonne de Treville meg tudta, hogy Sándor Erzsi mit fog énekelni, megaprehendált. És joggal. — Hogyan ? — mondotta — Fedák Sári nem akarta, hogy én énekeljem azt az áriát, abba pedig, hogy Sándor Erzsi énekelje, beleegyezett? Nem énekelek akkor semmit! Lőn erre nagy szaladgálás, izgatott automobilozás. A vége pedig az lett, hogy mind a