MAGYAR SZÍNPAD 1906. május (9. évfolyam 119-149. sz.)

1906-05-24 / 142. szám

1906. május 29. 3 Színházi élet. Budapest, május 25. Ibsen Henrik. (1828-1906.) A nagy norvég drámaíró, a modern kor legnagyobb gondolkodója és költője: Ibsen Henrik nincs többé. Hogy ki volt Ibsen, mit veszített benne a világirodalom és a müveit világ minden szín­pada: azt e lap olvasó-közönségének, a mely müveiből ismeri, nem kell magyaráznunk. Ibsen halála alkalmából itt adjuk Linek Lajos zseniálisan jellemző Ibsen-rajzát, melyet lapunk számára készített. * Ibsen Henrik nagy barátja volt Magyarországnak is és régi vágya teljesült, mikor néhány modern iró meghívá­sára 1891-ben meglátogatta Budapestet. Itt persze meleg ünneplésben volt része. Április 19-én érkezett meg Budapestre s másnap szinre­került Nórá-ja a Nemzeti Szinház-ban. Az előadást az inten­dánsi páholyból nézte végig és meleg köszönetet mon­dott Márkus Emiliának és Újházi Edének remek alakí­tásáért. Másnap a Nemzeti Muzeumot látogatta meg, a hol régi ismerőse, Pulszky Ferencz fogadta Majd a kép­viselőházba ment át és itt megismerkedett legkiválóbb politikusainkkal. Délután Bu­dát nézte meg és innen elment arra a fényes estére, a melyet tiszteletére rendeztek. A lako­mán elsőnek gróf Apponyi Albert mondott rá pohár­köszöntőt, Ibsen meghatva -Tajj mondotta válaszában, hogy a Magyarországon töltölt napok „élete regéi maradnak". Másnap megtekintette a város nevezetes­ségeit s meglátogatta kiváló művészeinket és íróinkat, köztük Jókai-i is, a ki akkor éppen beteg volt. Ez a két hatalmas szellemű ember, bár egymásétól tökéletesen eltérő irányt követ, azonnal megértette egymást és pár perez múlva már szórós barátságot kötött. A búcsúzás alkal­mával a két költő többször megölelte egymást (pedig Ibsen olyan mogorva ember volt, hogy még a fiát sem ölelte meg soha) s mind a ketten el voltak ragadtatva egymástól. Mikor Ibsen hazaért a szállóba, a társaságában levő irók megkérdezték tőle, hogy mi a véleménye Jókai­ról? Ibsen nagyot sóhajtott s igy szólt: — Ah, ha én még egyszer olyan fiatal lehetnék, mint Jókai 1 r Pedig Jókai az irodalomtörténet szerint öregebb volt Ibsen-nél. Végignézte Ibsen a Népszinház-ban A piros bugyelláris előadását is s Blaháné dalai rend­kívül felvillanyozták. Az előadás után irók és művészek társaságában vacsorázott s reggel elutazott, rendkívüli szeretettel búcsúzva el Magyarországtól. * Ezen a vacsorán esett meg egy kedves kis epizód, a mely azt mutatja, hogy a nagy, reális gondolkodó, a ki az élet rejtelmeit oly éles szemmel vizsgálta, alapjában, mint ember, szinte gyermekesen naiv volt. A vacsoránál Ibsen — mint általában mindig — roppant hallgatag, valósággal mogorva volt. Alig szólt egy-két szót, magába mélyedve, nagyokat hallgatott és csak néha ütötte fel a fejét, hogy egy-egy kérdésre választ adjon. Egyszerre csak felélénkült, mosolyogni kez­dett és nagy érdeklődéssel fordult a társaság egyik tagja felé, a ki Olaszországról beszélt éppen és a Vezúvot emiitette. — Ah a Vezúv I — kiáltott fel olyan élénk­séggel, hogy szinte meglepte a társaságot — egy régi, kedves ideám fűződik ehhez az öreg füstölgő hegyhez I A társaság a legnagyobb figyelemmel for­dult Ibsen felé. — Igen, igen — folytatta — a Vezuvra vezető vasút ideája 1 Tudják, hogy lehetne vasúton feljutni a Vezúv kráteréhez? Sínpárt kéne építeni fel a kráterig, ott mehetne fel a vasút és hogy mehessen felfelé a kráter felé: — egy igen nagy léggömböt kéne erősíteni az első kocsi elé és ez a léggömb vinné fel a vasutat a Vezuvra ... Felvonásközben. Budapest, május 25. A jegyszedő-asszony. Ditrói Mór, a Vígszínház igazgatója, a minap éppen délutáni uzsonnáját fogyasztotta a kávéházban, a mikor hozzálépett egy idegen ur és bemutatkozott neki. Elmondta kicsoda, micsoda és hogy már nagyon régi tisztelője. — Már harmincz esztendő óta ismerem a direktor urat és nagyon jókat tapsoltam a játé­kának. — Oh kérem, kérem ... De hát — har­mincz esztendő 1 Hiszen ön még egészen fiatal­embernek látszik, nem is lehet több harmincz évesnél. — Nagyon hízeleg. Közel vagyok a negy­venhez. — Nos? Hát mikor tapsol nekem volta­képen ? — Még Szabadkán, a mikor ön a Thália igazgatója volt. . . Nagyon szegény fiu voltam akkor, jegyre nem is telt. De egy hatosom mégis csak akadt, a mivel megvesztegettem a jegyszedő-asszonyt, hogy bebocsásson a nézőtérre. Dittói arcza erre hirtelen elborult: — És bebocsájtotta ? — De be ám 1 — szólt örvendve az idegen. — No, adta jegyszedőasszonya, csak kerül­jön a szemem elél Tartarin. Vidéki színpadok. Budapest, május 25. A régi kolozsvári színháztól búcsúzó mű­vészek sorában a héten Örley Flóra, a Magyal Szinház tagja vendégszerepel, a kinek fellépését Megyeri Dezső, Jászai Mari, Hegedűs Ferencz és Fedák Sári föllépései követik. Szombaton mutatja be /anovics igazgató Major J. Gyula: Széchy Mária czimü operáját, * A nagyváradi színházban tegnap este kezdte meg négy estére terjedő vendégszerep­lését Újházi Ede. A Pont-Biquet család-ban lépett fel, igen nagy sikerrel. A többi három estén A titok, Crampton mester és a Lebonnard apó kerül előadásra. J = Nincs szeplő, pattanás, májfolt azon hölgy «rczán, a ki a Botos sa-féle valódi angol ugorkatejet. tra 2 kor és szappan, ára 1 kor., használja Kapható Balassa gyógytárában Budapest-Erzsébetfalva és min­ien gyógyszertárban és droguériában. Külföldi színpadok. Budapest, május 25. Antoine-1, a párisi Odéon-szinház uj igaz­gatóját, máris meginterjúvolta egy újságíró jövendő terveiről Antoine elmondotta, hogy sürün fogja adatni Moliére, Racine és Corneille müveit. Az első újdonsága: Leroux A biró háza czimü színmüve és Gustave Geffroy Mouret abbé vétke czimü darabja lesznek. Az utóbbihoz Bruneau irt kisérő zenét Előadja Shakespeate Julius Caesar-ját és Lear király-Át is, mind­kettőt uj franczia fordításban. * A római Theatio Valle-ben nagy sikerrel mutatták be a minap Clarice Tartufari Szala­mander czimü színmüvét. « A bécsi Theater an der Wien megszerezte Goldmark Károly Téli tege czimü uj operájának előadási jogát. * A franczia alkalmi színműírók pegazusa gyorslábú állat. D. Fabrice és V. France Gapon czimmel négy képből álló színmüvet irtak, melynek hőse az orosz pap-forradalmár. Az uj darab egy párisi boulevard-szinházban kerül legközelebb bemutatóra. * Strauss Richárd Salome- ja mindenfelé igen nagy sikerrel kerül előadásra. Gráczban holnap és szombaton kerül ismét előadásra, Prágában pedig tegnap ünnepelték Strauss Richárdot, a ki a Salome második előadását dirigálta. A prágai közönség harminezszor szólította a lámpák elé a komponistát. Boroszlóban a jövő héten har­minczadszor adják elő a Salome-1, a mely a héten nürnbergi premierjén is óriási sikert ara­tott. Contied, a new-yorki Metropolitan Opeta­House igazgatója Berlinbe érkezett, hogy meg­szerezze a Salome előadási jogát és megnyerje Stiauss Richárdot arra, hogy dalmüvét maga dirigálja a jövő szezonban New-Yorkban. = Naschitz-féle nyilvános felsőbb leányiskola internátusa és gyermekinternátus. Budapapest, Andrássy­uti villasor 127/c. — Bennlakók felvétetnek a nagy szin­időre is. — Nyilvános felsőbb leányiskola, nyilvános elemi fiu- s leányiskola és kisdedóvó Budapest, Andrássy­ut 33. sz. = Színeszeink és művészeink ruhaszöveteike; öemler J. elsőrangú posztókereskedésében (Bécsi-utcza) szerezik be. = Biró M Mátyás fogászati műterme Budapest, VI., Nagymezö-utcza 28. sz. alatt van. = Én Állandóan a Czettler-féle manumoilin kéz­finomitót használom, mert ez a legjobb! Kapható Töröknél. = Az ózondus, pormentes levegő, a telkek a házak mesés olcsósága folytán Amerikai-uton emel­kedik az újonnan létesült Baross-telepen. (Lásd: Újonnan épült házak.) F ALAPÍTTATOTT 1000 kei. a legjobb kivitelben, úgymint: arany, platina, aluminium és kautsukban; arany koron^; hidmunto, szájpadias ogak és fogsorok ~• • '"n 0'"!"TI' ...... „A...,.,, Bíró M. MatvaS fogámtl matgrma «»«• •». •t-j-*—m irmti i i i nnia •mmih

Next

/
  • Elrendezés
  • Igazítás
  • Forgatás
Oldalképek
Tartalom