MAGYAR SZÍNPAD 1906. május (9. évfolyam 119-149. sz.)

1906-05-20 / 138. szám

6 1906. május 17 . Budapesti színpadok. Budapest, május 21. A Magy. Kir. Operaház-ban Puccini igen nagy sikert ért Pillangó-kisasszony-a szombaton kerül negyedszer előadásra. A héten folytatja nagyérdekességü vendégszereplését Yvonne de Tteville, a ki kedden a Hamlet-ben, csütörtökön a Lakmé-ban és vasárnap a Bohémélet-ben lép fel. Szerdán a Manón kerül előadásra, az állam­rendőrség tisztviselőinek segitő-egyesülete javára. • A Nemzeti Szinház-ban szerdán kerül be­mutatóra George herczegnő, Dumas Sándor világhírű színmüve, a melyről mai számunk egy külön czikke bőven szól. Az érdekes újdonság csütörtökön 2-szor, jövő vasárnap este 3-szor kerül szinre. A hét érdekes műsorából fel­említjük, hogy holnap Bartók Lajos síremléke javára Thurán Anná-X, kedden és pénteken a szinház zajos sikerű újdonságát, Mary Ann-1, szombaton pedig az Embet tragédiájá-X adják mérsékelt helyárakkal. Jövő vasárnap délután Pry Pál kerül szinre. * i A Vígszínház jövő heti műsorában vasár­naptól vasárnapig bezárólag ötször szerepel a szinház legújabb nagy sikere, A muzma. Az újdonság felette érdekes cselekményének és a szereplők jeles alakításainak hamarosan hire terjedt és régen nyilatkozott meg az érdeklődés darab iránt olyannyira a közönség minden ré­tegéből, min Peter és Danceny uj színmüve iránt. Kertész Ella és Góth Sándor époly sikert értek el, mint a Baccaraí-ban; a derűs részle­tekben pedig Gazsi Mariska, Haraszthy Hermin, Hegedűs Gyula, Tapolczai Dezső, Szetémy, Ta­nay, Vendrei kaczagtatják meg a hallgatóságot. Az Aranygyapjú-X, Kéroul és Bairé vidám bohó­zatát játszszák. — Érdekes repriz lesz kedden, a mennyiben népies előadásul fél hely árakkal a Kis pajtás-X, Pierre Veber bájos vígjátékát ele­venítik fel. A czimszerepet Biró Irén, az aradi szinház naivája adja. Jacques szerepében He­gedűs Gyula lép fel. — Szombaton tartják meg a Fedák-cabaret estélyét, a melyet a gyermek­liga és a tulipán-kert javára rendeznek. • A Magyai Szinház péntekre, május 25-ére tűzte ki Goldfaden Ábrahám Uj Messiás czimü zsidó daljátékának első előadását. A Szulamit szerzője ebben a darabjában a zsidóknak a rómaiak ellen folytatott egyik küzdelmét irja le. Vezetőjük Simeon, a kit a nép babonás hittel Messiásnak tart, de mivel nem ő az igazi Messiás, küzdelme és az egész élete tragikus véget ér. Ä színpadi hatásokban gaz­dag daljáték zenéjét Donáih Lajos karnagy dolgozta át nagy zenekarra, s az énekrészeket is ő tanította be. Az Uj Messiás bemutatójáig minden este a Mimi herczegnő kerül szinre, május 27-én vasárnap délután pedig mérsékelt helyárakkal Ascher és Leon népszerű operettje A koldusgróf megy kilenczvenedszer. A Királyszinház-ban természetesen minden este a Madár Matyi kerül szinre. Heltai Jenő és Molnái Ferencz pompás, látványos darabja olyan rendkívül sikert aratott, hogy nemcsak az egész szezónt be fogja tölteni előadásaival, de valószínűleg még ősszel is fogják játszani. Jövő vasárnap délután a Gül-Baba kerül elő­adásra. * A Népszínház-ban szerdán este kerül ötvenedszer előadásra Guthi Soma nagysikerű és népszerű életképe: A mádi zsidó. Pénteken este kerül bemutatóra a Kisvárosi botrány czimü mulatságos franczia újdonság, a melyről egyik legközelebbi számunkban bővebben irunk. Az újdonságot szombaton és vasárnap megismétlik. * A Fővárosi Nyári Szinház-ban csütörtökön kerül bemutatóra A fekete tenorista czimü lát­ványos operett, melynek főszerepeit Haller Irma és Újvári játsszák. Hétfőn és kedden az Arany­lakodalom van műsoron. A Városligeti Nyári Szinház személyzete most A süketnéma regényes franczia színműre készül, a melyet Bonilly után Oldal János irt. A süketnéma czimszerepét keld Irén, a jeles ifjú drámai művésznő játssza, a ki ezt meg­előzőleg a Kaméliás hölgy-ben lép fel. A kulisszák mögül. Budapest, május 21. i. „Georges herczegnő." — A Nemzeti Szinház újdonságáról. — A Nemzeti Szinház műsora ismét gazda­gabb lesz egy Dumas-darabbal. Bemutatóra kerül a nagy franczia iró egyik legérdekesebb darabja, Georges herczegné, a melyet Bálint Dezső ültetett magyarra. Egy fiatalasszony tragédiáját irja meg a darabban Dumas, azzal a ragyogó elmésséggel, a melyet egyéb müveiben már annyiszor meg­csudáltunk. A szinház nagy buzgalommal készül az újdonságra. Maga Somló igazgató rendezi a Georges herczegné-X, a mely különben ebben a fényes szereposztásban várja a premiert: Georges herczegnő. Dráma 3 felvonásban. Irta: Dumas Sándor, Forditotta: Bálint Dezső. Személyek: Birac herczeg Császár Terremonde herczeg Szacsvay Gálánson Gál Cervieres Pálfi A báró Horváth Z. De Fondette Odry Victor RózsahegyiI Severine P. Márkus E. Sylvanie Lenkei H. Gerigny márkiné Helvey L. A báróné T. Vizvári M. Valentine Lánczy \.% Bertha . Gerő L. Rosalie Keczeri I. Inas Nárcisz A női főszerep egyike a leghálásabb női szerepeknek és Márkus Emilia brilliáns művé­szettel játssza meg. Georges herczegné szerepét tulajdonképen Duse Eleonora, a nagy olasz tragika tette világhírűvé. Eljátszotta nemcsak Itáliában, hanem óriási sikerrel vendégszerepelt benne Párisban is. Igen hálás szerep jutott Lenkey Hedvignek is; ő adja Birac herczegné szerepét, Sylvaniet. A férfiak közül pedig Csá­szár és Odry vetélkedhetnek egymással a siker­ért, melyet Dumas egy Budapesten eddig isme­retlen darabjánál valóban nem nehéz meg­jósolni. II. „Uj Messiás " — A Magyar Szinház pénteki újdonsága. — A színházak nézőterei még korántsem mu­tatják a szezónvég képét. A szezón pulzusa csakúgy ver mint januárban, egymásután kerül­nek ki a tartogatott újdonságok. A Magyar Színház e héten mutatja be az évad legutolsó és talán legérdekesebb újdon­ságát az Uj Messiás czimü zsidó daljátékát A szerzője Goldfaden, a kinek a szinház fenn­állása óta legnagyobb sikerét köszönheti, hiszen a Szulamit közel kétszáz előadást ért meg, nem is szólva az érdekes daljáték ó-budai előadásai­ról, a hol tudvalevőleg szintén közel száz­ötvenszer került szinre. Goldfaden-nek ez a darabja körülbelül háromszázötven előadást ért a magyar fővárosban. Goldfaden mély poézisének egy ujabb megnyilatkozása az Uj Messiás, a mely tele van szebbnél-szebb zsidó-motivumokkal. A szövege pedig a Szulamit-énál is érdekesebb, izgatóbb. A romaiak idejében játszik a meséje. A zsidókat elnyomják a hatalmas romaiak. A szerencsétlen nép várja az uj messiást, a ki felszabadítja őket a szolgaságból. Azajeában vélik feltatálni a felmentőt; ez harczba szólítja őket, de a romaiak leverik őket, amire kény­telenek belátni, hogy az uj Messiás, a hiva­tott szabadító nem az, a kit gondoltak. A Magyar Szinház ebben a kitűnő szerep­1 osztásban mutatja be az újdonságot: Uj Messiás. Zsidó daljáték, 3 felvonásban, 4 képben. Zenéjét szer­zette Goldfaden. Magyar szinre alkalmazta es verseit irta: Makai Emil. Személyek: Rufusz Giréth Serafina, felesége ... — ... _ Tallián A. Eleázár Csige Dina, leánya ... ... Kállay Arajea ... B. Szabó Paphusz ... _. _ Ferenczy Alvezér Marossy Testőr Dori Cipóra Iványiné Első asszony Becskyné Második asszony Szabóné A bibliai egyszerűségű, megható, szép prózát és a gyönyörű verseket még Makai Emil irta meg. A korán elhalt poétának, az Uj Messiás átdolgozása volt egyik legutolsó munkája. A czimszerepet B. Szabó József, a szinház széphangu baritonistája énekli és elsőrangú ének­partihoz jutott Kállay Jolán is, mig a humort Ferenczy Károly képviseli Paphusz szerepében. A Magyar Szinház igazgatósága méltán fűzi az újdonsághoz a legnagyobb remény­ségeket. A darab iránt máris általános érdek­lődés nyilvánul, az igazgatósághoz egymásután érkeznek levelek, a melyek írói az Uj Messiás cselekménye és zenéje felől kérdezősködnek. Valószínű, hogy a szenzácziósnak ígérkező dal­játék után, ugy mint a Szulamit idejében, való­ságos zarándoklás indul meg a Wesselényi­utczai színházba. Figaro. Színházi pletykák. Budapest, május 21. I. „Madár Matyi." A Madár Matyi harmadik előadása után Beöthy László csomagolt és elutazott Londonba, a hol három hétig fog tartózkodni. Könnyű szívvel mehetett és nyugodtan hagy­hatta itt a Királyszinház-at: a szezón hátralévő része — sőt: a meghosszabbított nyári szezón el van látva. A Madár Matyi még a vérmes várakozásokat is fölülmulta, olyan hatalmas si­kert aratott. Az első három előadással eldőlt a csata, melyet a Királyszinház nyert meg. Leg­főbb diadalmi jelvénye: a teli kassza. .. . De meg is érdemli ezt a nagy sikert a szinház: emberfölötti munkát végzett mindenki. Az igazgatótól kezdve az utolsó kulisszatolo­gatóig. És mindenütt előljárt a direktor. Még a premier estéjén is dolgozott: valósággal játszott és dirigált Á második felvonás „Vurstli-képé­ben — mélyen szemére húzott kalappal — ott tolongott a színpadi tömeg soraiban és mikor a hangos jelenetekre került a sor, jobbra-balra lelkesítette a „népet és katonaságot": — Ordítani, gyerekek, ordítani 1 Az utolsó nagy és pompás felvonulásnál, az utczák fel­vonulásánál pedig egyszerre csak — mintha a földből bujt volna elő 1 — ott termett a direktor a zenekarban, a Marthon karmester oldalán. Ott guggolva dirigálta intésekkel, csettintésekkel a felvonuló leányokat. De meg is lesz az ő nagy munkájának a kivánt eredménye. És be fog teljesedni a Mérei Adolf tréfás jóslása. A Királyszinház kitűnő rendezője ugyanis ezzel a találós kérdéssel fogott el a premiéren egy újságírót: — Tudod mi a külömbség gróf Apponyi Albert és Beöthy László között? — Nem tudom! — Apponyi rendeletére ebben az évben lesz egy madár-nap, Beöthy rendeletére pedig — kétszáz Madár-est. .. II. Egy „r" betü. A Népszínház-ban az elmúlt hétről elma­radt a kis nyolczesztendős olasz Fregolina: Tina Parri fellépése. A vendégjáték elmaradásának az oka volta­képen egy „r" betü volt. Tina Parri-1 Budapesten az ismert hang­versenyrendező: Dunkl Norbert „managelte." ő kötött vele szerződést és ő bérelte ki számára

Next

/
Oldalképek
Tartalom