MAGYAR SZÍNPAD 1906. április (9. évfolyam 91-118. sz.)

1906-04-05 / 95. szám

5 1906 . április. I . Budapesti színpadok. Budapest, április 5. A Magyar Királyi Operaház-ban Kitkby Lunn bucsufellépése szombaton lesz a Sám­son és Delila czimü dalműben. — Slezák Leo kamaraénekes vasárnap a Hugonották Raoul szerepében ismét fellép. Az előadásra a bérlőK által igénybe nem vett és még rendelkezésre álló jegyek a jegypénztárnál és a jegyirodákban válthatók felemelt helyárakon. A Nemzeti Színház holnap, pénteken mu­tatja be Henri Bernstein-nak A jászol czimü drámáját. Az újdonságot szombaton és vasárnap este megismétlik. A pénteki nagyérdekességü újdonság premier-szinlapja a következő: A jászol. Dráma 3 felvonásban. Irta : Bernstein Henri Fordította : Ábrányi Emil. Személyek: Landry ... Eveline Roza Georges Jaques ... Angele Bosquet... Liévre Leon Izabella ... Amorettiné... Lormayné Favignacné Fontenailles Otis báró ... Belgrain... Louli Genevieve lulie Inas Mihályfi Hegyesi M. ... Nagy I. Izsák M. .. Odry Pethes ... Gyenes Náday B. ... Paulay E. Gerő L. ... Szacsvayné Meszlényi A. Horváth Z. Molnár ... Gabányi Á. Vízvári M. ... Váradi A. Vizváriné ... Narczisz A Vígszínház e heti műsorában Az ördög czimbotája domináló helyet foglal el. Shaw Bemard színmüve meghozta azt a művészi és pénztári sikert, a melyet a színház ettől a kiváló irodalmi alkotástól méltán várhatott. Az újdonság eddigi előadásait zsúfolt nézőtér előtt tartották meg és mindenkor a legnagyobb lelkesedéssel fogadják. Az ördög czimborájá-i még pénteken és a következő vasárnap és hét­főn is játsszák. A Baccarat még szombaton szerepel a műsoron. Benrnstein Henri nagy­sikerű színmüve a jövő héten éri meg a huszon­ötödik előadás jubileumát. Szombaton délután vizsgaelőadás lesz a Vigszinház-ban. A szinész­egyesület iskolájának növendédei előadják Philippi Félix: A régi nóta czimü háromfelvo­násos színmüvét, a melyet dr. Hegedűs Istvánné fordított. » A Magyar Színház holnap, pénteken'A kol­dusgróf harmadik jubileumával, a 75-dik elő­adással megszakítja népszerű kassza-darabjának sorozatos előadásait. Ez estén, mint emliteltük, a közönség emlékajándékul megkapja a Kol­dusgróf-aloumot, a melyben a főszereplők hét fényképe található. Másnap, szombaton mutatja be a szinház Fényes Samunak A pereszlényi juss czimü uj darabját. Nagy érdeklődéssel vár­ják zenei körökben Kálmán Imre muzsikáját is, a mely a jeles fiatal zeneköltőnek első színpadi munkája. A pereszlényi juss vasárnap este má­sodszor t kerül szinre, vasárnap délután mér­sékelt helyárakkal .>4 koldusgróf-ot játsszák. Az újdonság szinlapja a következő: A pereszlémi juss. Énekes játék. Irta: Fényes Samu. Zenéjét szerzette: Kálmán Imre. II. Rákóczy Ferencz Pereszlényi Máté ... Sebő, Íródeákja ... Pereszlényi Judit Estók várnagy ... . Bertokné, Judit frájja Ali Sxuha fiskális Kusza ... .1 Német tiszt Személyek: B. Szabó Ráthonyi Iványi Kállay J. Megyeri Örley FI. Boross Giréth Sághy Marossy zsúfolt házat látott daljátéknak előreláthatólag legzsúfoltabb háza lesz s a melyre a szereplők és a szerzők számára nagy óvácziók készülnek. János vitéz-i a jubiláris estén a szerző: Kacsóh Pongrácz dirigálja és természetesen Fedák Sári fogja játszani, Iluska Medgyasszay Vilma, Bagó Környei Béla s franczia királyleány Kazal Biri lesz. A Don Cézár-nak, Dellinger operettjének a bemutatóját végleg a jövő hét keddjére tűzte ki a Királyszinház. A szereposztásnak bizonyára különönös érdekessége, hogy Don Cézárt, a kinek az alakját mindenkor tenoristák szemé­lyesítették, ezúttal nőszereplő: Fedák Sári fogja játsszani. A komikusok közül Sziklai-nak és Németh-nek aktuális strófái is lesznek. A Király­szinház Don Cézár-1, a melynek bemutatójára már váltható jegy, Mérei Adolf fordításában hozza szinre. * A Népszinház-ban a mult hónap közepén mutatták be Guthi Soma életképét, A mádi zsidó-1 s a premier óta minden este zsúfolásig megtelt a nézőtér. A pompás énekesjáték fő­szereplői Kovács Mihály, Petráss Sári, Kápolnai Irén, Szirmai és Raskó valamennyi előadáson részesei a közönség szeretetének s lelkes elis­merését juttatja a publikum a darab ragyogó kiállításának. A hét minden estéjén A mádi zsidó-1 játsszák a Népszínház-ban. A Kiiályszinház-ban holnap, pénteken este lesz Bakonyi és Kacsóh fános vitéz-ének három­századik előadása. A közönség rendkívüli érdek­lődéssel várja a pénteki estét, a mely a sok A kulisszák mögül. Budapest, április 5 „A jászol". — A Nemzeti Szinház szombati újdonsága. — Mindössze pár hete annak, hogy Bernstein Henrit, az uj, modern franczia irodalomnak ezt a fiatal óriását megismerte a budapesti közön­ség. Despiés Suzanne, a franczia művésznő mutatta be nekünk a Detour czimü müvét, kevéssel azután a Vigszinhdz a Baccarat-1 hozta szinre s e héten egy harmadik darabját, A jászol-t játssza el a Nemzeti Szinház gárdája. A párisi Gymnase-ban került előadásra a Bercail és ott igen nagy sikert aratott. Ez a siker alapította meg Bernstein Henri hírnevét. A drámát Ábrányi Emil A jászol czimmel for­dította magyarra. A jászol a családi tűzhelyet szimbolizálja Evelineben, a bűnös asszonyban a dráma végén felébred az ösztön, a mely visszavezeti őt a régen látott édes otthonba. A Bercail nem oly szenzácziós mint a Baccarat, viszont az irodalmi értéke talán még nagyobb annál. Egy rajongó asszony tragédiáját irta meg ebben a darabban a zseniális franczia iró. Eveline kicsinyli a maga józaneszü és tiszte­letre méltó urát, mert nincsen benne esztétikai érzék és nem ismeri a szép kultuszát. Ezt a rajongó természetét kihasználja egy fiatal párisi regényíró, a ki annyira kiélesiti az ellentéteket az asszony és férje között, hogy a nő egy heves jelenet után otthagyja tűzhelyét, urát és egy éves gyermekét és követi az irót. Furcsa világba kerül móst a hütelen asszony. Rémes környezetbe jut, a melynek tagjai félbemaradt talentumok, szinészeK és irók, szóval egy egész csúf bohémbanda. És ekkor kiábrándul a rettenetes léhaságból. Szenved és szenvedését még növeli, hogy a közben hat esztendőssé vált fiacskáját nem láthatja. Ez a gyermeke után való sóvárgás oly nagy benne, hogy egy a karácsonyt megelőző éjjel a volt cselédje támogatásával bemegy a fia hálószobájába, a ki nem ismeri az anyját, mert elhitették vele, hogy meghalt. A férj meglepi s a mikor Eveline távozni készül, Leandry arra kéri, hogy marad­jon itthon. Megbocsát a bűneiért és bevallja neki, hogy a mióta elváltak egymástól, soha más asszonyt nem szeretett. Izgatóan komponálta meg ezt a témát Bernstein és különösen a párisi erkölcstelen világ rajza mesteri. A nyelvezete a darabnak érdekes, rendkívül sok franczia báj van benne és Ábrányi Emil igazán irodalmi feladatot végzett a fordítással, a melyben az eredeti szöveg szépségei csudalatos hűséggel vannak visszaadva. A Nemzeti Szinház gyönyörű előadásban mutatja be a szép drámát. A női főszerepet K. Hegyesi Mari játssza, a ki meglepőet produkál a modern analizis-játékban. Különösen fényes az az utolsó felvonásban, a mikor teljes erejével kerekedik felül benne az anya. Odry Árpád játssza a csábító regényírót, a ki tele van szép elméletekkel, alapjában azonban teljesen léha ember. Mihályfi a misztikus férj szerepében nagyon rokonszenves alakítást nyújt és legszebb sikereinek egyikét fogja ezúttal aratni. Gyönyörű lesz az újdonság kiállítása. Külö­nösen érdekes lesz a második felvonás szalonja, a melyet egészen specziális stílusban rendeztek be. Van benne sok előkelőség, de azért meg­találni benne a bohém rendetlenséget is. Figaro. Szinházi pletykák. Budapest, április 5 A Limonádé. — Egy uj színpadi csillag. — Nem sajtóhiba az, hogy soraink fölé czi­mül nagy L- lel irtuk azt, hogy Limonádé, mert ez a hüsitő ital ezúttal személyt jelent, még­pedig egy nagyon szemrevaló személyt, egy szép asszonyt, a kinek formáiban most estén­ként gyönyörködhetik a Népszinház-ban A mádi zsidó közönsége. A szinlap szűkszavúan csak annyit árul el, hogy a Guthi Soma darabjának második fel­vonásában, az amerikai barban Horváth Melánie személyesiti a Limonádét Hatalmas pohárral a kezében és hosszú szalmaszálakkal ékesítve jeliképezi a fiatal hölgy a limonádét és járja a tánczot társnőivel: a Csokoládéval, a Sörrel és Teával egyetemben. Mi azonban többet is tudunk, mint a szin­lap és velünk született indiszkréczióknál fogva nem hallgathatjuk el, hogy a Limonádé sze­mélyesitőjének érdekes kis története van, azaz, hogy érdekes története van annak, miképen került Horváth Melanie a színpadra. A Limonádé személyesitője ugyanis egy — ismert fővárosi úriasszony. Különösképen ismert a főváros budai részein, mert a budai társaság­nak ismertnevü tagja, mivel ő egy budai ügy­védnek a felesége. Á szép asszony ezenkívül még azzal is dicsekedhetik, hogy négy szép kis gyerek mamája. Hogyan került tehát a budai ügyvédné, a négy kis gyerek mamája a színpadra ? A történet eleje a Népszínház tavalyi budai szezónjának idejére nyúlik vissza. Az ügyvéd felesége abban az időben, mikor a Népszínház gárdája a budai s?inkörben játszott, határozta el, hogy enged régi és ugylátszik olthatatlan vágyának és a színpadra lép. Akkoriban ismer­kedett meg a Népszínház vezetőivel, a kiknek elárulta, hogy milyen merész lépésre készül a családi tűzhely mellől, a férje és négy kis aprósága mellől a színpadra kiván lépni. Vágya most teljesedésbe ment. A Népszín­ház szerződtette tagjai sorába és először most lépett fel A mádi zsidó ban, a Limonádé „sze­repében," egy nem nagyon jelentékeny szerep­ben, a mely azonban a legnagyobb mértékben trikós szerep ... Hogy a szerepét a szó szoros értelmében jól tölti be: arról a Népszínház közönsége most estéről-estére nagy kedvteléssel szerezhet tudomást. Mime. Felvonásközben. Budapest, április 5 A réz és az arany. — A Vígszínházból. — A Vígszínház-ban az elmúlt vasárnap dél­után Kadelburg vidám bohózata: A Nap hőse szerepváltozással került szinre. A női főszereplő: Varsányi Irén ugyanis hirtelen megbetegedett és szerepét — a spanyol sanzonettet — komlóssy Ilonka vette át, a szin­ház ifjú, szorgalmas művésznője, a kinek ez a „beugrás" már csak azért is kapóra jött, mert — gazsiemelés előtt áll. Ilyenkor pedig min­denképen jó hasznos szolgálatokat tenni a

Next

/
Oldalképek
Tartalom