MAGYAR SZÍNPAD 1906. április (9. évfolyam 91-118. sz.)

1906-04-16 / 104. szám

1906. április 10. 3 századik előadását. A Gül-Baba századik elő­adásán lép fel ebben a szezónban a prima­donna utoljára és ez estén vesz bucsut a Királyszinház közönségétől. Azután következik a — nyári sláger. Ha eláruljuk, hogy kik irták azt az újdonságot, a melytől a szinház méltán remél egy igen nagy, az egész szezónt kitöltő sikert, a közönség is bizonyára osztozni fog ama véleményünkben, hogy a szinház reménye cseppet sem csalóka. A „nagy" újdonság szerzői: Heltai Jenő és Molnár Ferencz, az uj magyar irodalom kétség­telenül legnagyobb tehetségű, legnépszerűbb alakjai. Olyan darabot irtak a Királyszinház szá­mára, a mely még a műfajában is uj: magában foglalja ugyanis az összes színpadi műfajokat és azért mégis egységes. És a mi a legérdeke­sebb : ez a revü-szerű, látványos, énekes és tán­czos darab teljesen pesti darab. Heltai es Mol­nár Budapestet és eleven, előttünk élő típusait vitték benne színpadra. A legpazarabb kiállítás — valósággal tündéri díszletek, jelmezek, gépe­zetek és százféle meglepetés, színházi szenzáczió — készül ehhez a darabhoz, melynek Matyi meg a tündér lesz a czime. Főszerepét Sziklai Kornél kreálja, a kinek partnere Medgyaszay Vilma lesz. Addig azonban, mig sorra kerül, Don Cézár-é a szó. És e kitűnő spanyol hidalgónak még nagyon sok szava lesz a Királyszinház közönségéhez. (VI. Népszínház.) A mádi zsidó holnap este megéri már első jubileumát, a huszonötödik előadást és most is el lehet róla mondani, hogy ott van, a hol volt — a premiéren. Tele házak előtt kerül minden este előadásra a Guthi Soma nagysikerű, vidám darabja és ilyenformán a Népszínház húsvét után való programmját alighanem betölti egy­maga A mádi zsidó. A szinház egyelőre nem is készül más újdonságra, ha esetleg sorát ejtik még ebben a szezónban egy újdonságnak, az egy finom franczia operett lesz: Messager munkája, melyet Le? Dragons de l'imperatrice czimmel Párisban nagy sikerrel játszottak. Magyar czime: A császár­né legyezője lesz. A szinház egész művész­személyzetét foglalkoztatni fogja ez az újdonság, különösen hálás feladatokkal az énekeseket és az énekesnőket. , A külföldi újdonságnak bemutatója legjobb esetben is a nyári időszakra esik, mert A mádi zsidó, eddigi vonzóerejéből következtetve, má­sodszor, harmadszor, sőt talán még negyedszer is fog jubilálni. -Y.— Színházi pletykák. Budapest, április 16 Húsvéti apróságok. i. A fájdalomdíj. A Don Cézár legutóbbi előadása közben Beöthy László felkereste öltözőjében a nagy­sikerű operett czimszereplőjét: Fedák Sárit. A direktor nem jött üres kézzel: egy nagy ibolya­bokrétát hozott magával. • — íme, kedves Zsazsa, fogadd ezt szerény húsvéti ajándékul I — szólt és átnyújtotta a csokrot. A mikor Zsazsa átvette a virágot, az igaz­gató hirtelen benyúlt a zsebébe, kivett egy tíz­koronás papírpénzt és azt is átnyújtotta az ámuló művésznőnek. — Ezt pedig fogadd el — fájdalomdíjul! — Fájdalomdíjul? Miért? — Mert a minap, akaratom ellenére, rá­léptem hü kutyád, a Bubetl — farkára. Ez a tíz korona neki szól. Te vagy az úrnője, hát neked adom át. Fordítsd valamilyen jótékony­czélra . .. . . . Zsazsa a Buberl fájdalomdijáért más­nap vásárolt egy kosár piros húsvéti tojást és elküldötte azt egy budapesti árvaház kis lakói­nak, A kosárhoz egy czédula volt mellékelve, ezzel a felírással: „Buberl húsvéti ajándéka /" 11 Az utóirat. Hegedűs Gyulát, a Vígszínház művészét, nemrég felkérték, hogy működjék közre egy alkalmi hangversenyen. A művész — tekintettel arra, hogy a kon­czert kissé politikai színezetű volt — irt egy verset, mely a közelmúlt politikai állapotaira czélozva, igy kezdődik: „Nincs béke, nincs tavasz ..." Ámde a hangverseny napjára kisütött a tavaszi napsugár is és meglett a politikai béke is. Uj vers Írásához már nem volt ideje, elmondta tehát — persze nagy hatással — a régi viszo­nyok hatása alatt irt költeményét és a vers végén a következőképen szólott, most már prózában, a hangverseny diszes közönségéhez: — Hölgyeim és uraim, egy utóirat is van! Ezeket a szomorú strófákat még a szomorú időkben irtam. Minthogy azóta szebb napok viradtak a magyarra, kérem önöket: kegyes­kedjenek versem tartalmát és hangulatát — transzponálva értelmezni. .. Tartailn. Színházi élet Budapest, április 16 Húsvéti czikk. A „Magyar Színpad" számára irta: Küry Klára. A mikor a színésznő czikket ir, roppant mód érzi a maga fontosságát. Tüntetnie kell azzal az igyekezettel, hogy semmit se mondjon. És ilyenkor azt hiheti magáról, hogy diplomata. Pedig csak őszinték vagyunk ily alkalmakkor. Hisz istenem, olyan ritkán tud az ember olyas­valamit, ami az emberek nagyobb gyülekezetét érdekelhetné. Így. vagy ugy: — ezúttal csakugyan ke­resem a semmitmondást. Ha az ember sokat és nagyon benne van a forgatagban, jól esik, ha szerez magának pár ünnepnapot és nem csinál semmit. És jól esik neki az is, ha kicsit talány azok szemében, a kik netán érdeklődnek iránta. Húsvét táján az az érzésem, hogy a szín­pad csakugyan viszája a való életnek. Maga az ünnep: a feltámadás gyönyörű dicsőítése, — de a színháznak a húsvét már a szezon alko­nyatát példázza. A tavasz felcsókolja az emberek kíváncsiságát a komoly, valódi erdők után. És a föstött erdőkből kifelé sietnek mindenek. Szép élete lesz az idén a locsolás kedves divatjának. Két héttel ezelőtt még azt hittem, hogy a világ minden locsolójában nem lesz elegendő viz, hogy lemossa rólunk a bécsi szégyent. Ma derű, boldogság van minden tájékon és édes, magyar diadal. Ha ezt megértük erre a húsvétra, a nagy összeomlás küszöbén éppen, női ösz­tönömmel megérzem, hogy jövő húsvétra meg­terem a magyar kommandó. íme, irtam a politikáról, a mihez nem értek. Mert a mihez értek: a színházról nem irok most ezért a nagy világért. Ez tudniillik — az én politikám. Színpadi forgácsok. Bizonyos igaz, hogy a szinészvilág felfondi­tott világ. A rnikon húsvét táján a vidéki színé­szek kényszerűségből felsereglenek Pestre, vala­mennyi jómódú pesti színész már menekülni szeretne — vidékre . . . , * Egy szigorú apa megígértette a könnyelmű fiával, a ki sok pénzt költött a ballerlnákra, hogy soha többé színházba, színház nézőterére be nem teszi a lábát. A flu nagyon beesületes volt és mindenáron meg akarta tartani, a mit apjának Ígért. Hát el­szegődött — színházi portásnak . . . s A ki mindig és , állandóan elmondja más elől a mondókáját, vagy neveletlen, vagy —­színházi sugó.. Felvonásközben. Budapest, április 16 dfusvéti strófák. <3 harangok, messze szállnak cHrisvét hetén reggel visszatérnek nagyszombaton angyalsereggel. (Símig ók cRómát megjárják. (Gsend van a világon, cbléma még a kis madár is cRmgó rózsaágon. cHire sincsen, hamva sincsen •Sió iának, zenének Sok szinihölgy édes aj kan STem csendül az ének. Ss nem perdül tüzes lánczra cformás, Jürge lába , cßár reméljük a legjobbat 3 nem megy cRómába I 3 Jta meg e/m, e93 oH r& vei da ISisszajön az édes . Gesz megint a régi bájos. cKarcsu, szép negédes. Sgy-héi nagyhét, hónap multá. Mär nyoma se látszik cfarsang végén, bőg! elmultán. /ij húsvétkor a művésznő cffTinden este látszik. Angeld Vidéki színpadok. Budapest, április 16. Az aradi színházban a héten nagy sikerrel vendégszerepelt három estén P. Márkus Emilia, a Nemzeti Szinház művésznője A Vén lányok­ban, az Egyenlőség- ben és A párbaj-ban lépett fel. Legközelebb Nagyváradon fog vendég­szerepelni a kiváló művésznő, a ki — hir sze­rint — betanulja a Baccarat női főszerepét és nagyobb vidéki szinpadokon el fogja játszani a Bernstein-dráma hősnőjének szerepét. Újházi Ede a jövő héten két estén fog vendégszerepelni Szendrey színtársulatánál, Ara­don. A Lebonnatd apó- ban és A titok- ban fog fellépni. = Nincs szeplő, pattanás, májfolt azon hölgy irczán, a ki a Balassa-féle valódi angol ugorkatejet, ára 2 kor és szappan, ára 1 kor., használja Kapható Balassa gyógytárában Budapest-Ensébetfalva és min­den gyógyszertárban és droguériában. Külföldi színpadok. Budapest, április 16. A londoni Queens-Hall-ban érdekes elő­adást rendezett a minap a „Choral Society." Saint-Saéns Sámson és Delilá-\ki előadták, mint oratoriumot, még pedig azért, mert a dalmüvet, bibliai tárgya miatt, Angolországban színpadi előadásban nem szabad bemutatni. Henry Brearly és Rosa Olitzka énekelték a pódiumon a két főszerepet, igen nagy hatás mellett. A párisi Opera Comique-ban a minap volt a premierje Camille Erlanget Aphrodite czimü operájának, melynek szövegét, Pierre Louys hires regénye után, De Gramont irta. Az uj dal­műnek nem volt sikere, a párisi sajtó csak a ragyogó kiállítást dicséri, a melylyel Carré igaz­gató az újdonságot feldiszitette. • Kainz Józsefnek, a ki a Burgszinház-ná\ elfoglalt pozicziójával egy idő óta nincs meg­elégedve, Reinhardt berlini színigazgató ujabban horribilis nagy fizetést és ezenkívül is minden­féle kedvezményeket ajánlott fel Kainz még nem válaszolt e szerződési ajánlatra

Next

/
Oldalképek
Tartalom