MAGYAR SZÍNPAD 1906. április (9. évfolyam 91-118. sz.)

1906-04-01 / 91. szám

2 Budapesti színpadok. Budapest, április 1. A Magyar Királyi Operaház e heti válto­zatos és érdekes műsorát lapunk operaházi szinlapja alatt adjuk közzé. A Nemzeti Színház pénteken mutatja be Henri Bernstein-nak A jászol czimü drámáját, melyről mai számunk egy külön czikke bőveb­ben is szól. Az újdonságot szombaton és vasár­nap este megismélik. A hét többi estéjén a színház kipróbált, erős müsordarabjai állanak. • A Vígszínház jövőheti műsorában Az ördög czimbotája domináló helyet foglal el. Shaw Bemard színmüve meghozta azt a művészi és pénztári sikert, a melyet a szinház ettől a kiváló irodalmi alkotástól méltán várhatott. Az újdonság eddigi előadásait zsúfolt nézőtér előtt tartották meg és minden este a legnagyobb lelkesedéssel fogadják. A darab belső értéke mellett nagyon érdeklik a közönséget a jelleg­zetes külsőségek, a szép díszletek és festői jel­mezek is. Az ördög czimbordjá-i hétfőn, szer­dán, pénteken és a következő vasárnap és hét­főn is játsszák. A Baccarat csütörtökön és szombaton szerepel a műsoron, kedden pedig népies előadásul félhelyárakkal a Sherlock Hol­mes kalandjai-t adják. • A Magyar Szinház e héten ismét jubileumot ünnepel. Idei legnagyobb sikere A koldusgróf pénteken, április 6-án este jut el hetvenötödik előadásához s igy az idei szezonban a legtöbb sorozatos előadást egyfolytában ez a népszerű operett érte el Budapesten. A pénteki estére a szinház ismét meghívta a szerzőket, a közön­ségnek pedig újból emlékajándékot ad : a hét fényképből álló Koldusgróf-albumot, a melyet páholy vagy két földszinti, illetve három eme­leti jegy váltásakor ingyen kap meg a jubiláris előadás minden látogatója. Péntekig minden este és vasárnap délután is A koldusgróf-ot adják elsőrendű szereposztással. — A Magyar Szinház igazgatósága szombaton, április hó 7-ére tűzte ki Fényes Samu és Kálmán Imre A pereszlényi juss czimü három felvoná­sos énekes játékának a bemutató előadását. Az érdekes újdonság első és harmadik felvonása Pereszlény várában, a második felvonás a vár alatti táborban játszik. A fényes uj díszletek Spanraft Ágoston, a m.-^ir,.Operaház fofestő­jének műtermében, a'jefmezek a Magyar Szin­ház szabómühelyeibeír készültek. Az újdon­ságot Megyeri Dezső főrendező rendezte, az énekrészeket Donáth Lajos karnagy tanította be. A pereszlényi juss az idei bemutató-bérlet hatodik újdonsága. * A Királyszinház-nak e héten kiemelkedő, eseményszerű estéje a pénteki lesz, amikor János vitéz háromszázadszor kerül szinre, a dia­dalmas czimszerepben Fedák Sárival. Az est nagy ünneplések közt fog végbe menni. A hét többi estéjét is Fedák Sári vendégszereplése tölti be és pedig hétfőn, kedden, szerdán, csü­törtökön és szombaton a Gill-Baba Gábor diákjában, jövő vasárnap este ugyancsak a János vitéz-ben lép fel. Vasárnap délután a Helyreasszony kerül szinre Blaha Lujzával a czimszerepben. * A Népszínház egész heti műsorát estéről­estére Guti Somának énekes életképe, a Mádi zsidó, tölti be, a mely a szinház erősen vonzó kasszadarabjává nőtte ki magát és a melyet bemutatója óta egyre telt házak kaczagnak és tapsolnak végig. A Smolen Tóni-éhoz hasonló sikere van a darabban a czimszereplőnek, Kovács-nak, a ki kifogyhatatlan jóizü komiku­mának a produkálásában : hasonlóan zajos a sikere Petráss Sárinak, a darab női főszereplő­jének, a ki estéről-estére zajos tapsok közt játssza végig szerepét. A pompás előadás és a darab káprázatosan szép kiállítása hosszú életet biztosítanak a Guti- darabnak a szinház műsorában. Csütörtök délután ifjúsági előadásul az Egy görbe nap-ot, vasárnap délután pedig a Szökött katoná-1 adják. A kulisszák mögül. Budapest, április 1. I. „A jászol." — A Nemzeti Szinház pénteki újdonsága. — A Bernstein Henri nevét hamarosan meg­tanulta közönségünk. Pár hónap alatt harmadik darabját ismerjük meg. Després Suzanne társu­latának előadásában ismertük meg egyik régebbi darabját, a Detour-t, majd a Vígszínház hozta szinre a Baccarat-1, e héten pedig a Nemzeti Szinház is bemutatja a zseniális franczia dráma­író egyik müvét, a Beicail-1, a melyet Ábrányi Emil: A jászol czimmel fordított magyarra. Bernstein-1 annak idején Antoine vezette be, a ki színházában e'őadta a fiatal iró Le Marché czimü darabját. És ezzel mindenkorra meg volt alapítva Bernstein hírneve. Ezt a darabot követte a Joujou, a Rafale, végül a Betcail, a mely egyikét aratta a legnagyobb franczia sikereknek. Rövidesen teljesen meg­szerette a magyar közönség Bernstein Henrit és már tudja, hogy minden darabját meg kell nézni, csakúgy, mint annak idején azokat, a melyeknek Sardou, Augier és Dumas a szerzője. Az újdonság premier-szinlapja a kö­vetkező : A jászol. Dráma 3 felvonásban. Irta: Bernstein Henri. Fordította: Ábrányi Emil. Személyek: Leaudry Mihályfi Eveline - Hegyesi M. Roza Nagy I. Georges Izsák M. Jaques ... Odry Angele Pethes Basquet Gyenes Lizore Leon Náday B Izabella Paulay E. Amorettiné ... Gerő L. Lormayné Szacsvayné Sareignacné Meszlényi A. Fontenailles Horváth Z. Otis báró Molnár Belgrain Gabányi Á. Louli Vízvári M. Genevieve Váradi A. Julie Vizváriné Inas Narczisz A mint ebből a szinlapból látni, a Nemzeti Szinház elsőrangú előadásban mutatja be az újdonságot, a melyre a szinház művészei, a kik az előadásban résztvesznek, ritka lelkese­déssel készülnek. A dráma izgató cselekménye, a gyönyörű dialógus, a melyet már a Baccarat-ban is volt alkalmunk megcsodálni, ezúttal is meg fogja tenni hatását. PJerrot. II. „A pereszlényi juss." — A Magyar Szinház e hiti újdonsága. — A Magyar Szinház hosszú idő után megint premiert ad. Szinrehozza Fényes Samu, leg­újabb müvét, A pereszlényi juss-1. A hét végére tűzték ki a premiert. Addig természetesen nap-nap után A koldusgróf jut előadásra. A pompás operett alig kilencz hét alatt sorozatos előadásokban éri meg harmadik jnbileumát. S ha most A pereszlényi juss kerül bemutatóra, ez még korántsem jelenti azt, hogy A koldusgróf ot leveszik a műsorról, koránt­sem. Ezzel a darabbal még nagy tervei vannak a színháznak. Később újra felveszik a reper­toirra, teljesen uj szereposztásban és még igen sokszor találkozunk majd vele népies és dél­utáni előadásokban. A koldusgróf tartós sikerét arra használták fel a Magyar Szinház-ban, hogy készüljenek A pereszlényi juss-ra. Az idén ez a második Fényes- darab, a mely ezen a színpadon szinre jut. Az első, a népszerű Csöppség volt, a mely­nek sokáig jártak az élvezésére. A pereszlényi juss bemutató szinlapja igy fest: 1906 . április. I. A pereszlényi juss. Énekes játék. Irta: Fényes Samu. Zenéjét seereettoi Kálmán Imre. Személyek: II. Rákóczy Ferencz B. Szabó Pereszlényi Máté Ráthonyi Sebő, íródeákja Iványi Pereszlényi Judit ... Kállay J. Estók várnagy Megyeri Bertokné, Judit frájja Örley FI. Ali Boross Sxuha fiskális Giréth Kusza ... Sághy Német tiszt Marossy Egy fiu-leány históriáját irta meg benne elragadó kedvességgel Fényes Samu. Egy vár­kisasszonyról szól a történet, akit azért szere­peltetnek mint fiút a családjabeliek, mert a nagy örökséghez csak férfinak lehet jussa. Ez a leány gyámoltalan egy kissé f unak, de annál kardo­sabb leánynak. Kállay Jolán, a szinház uj pri­madonnája játszsza, a női főszerepet és ez lesz az ő tulajdonképeni bemutaikozása. Partnere Ráthonyi Ákos lesz. Ő játszsza Pereszlényi Mátét, a család másik ágának tagját, a ki szin­tén jussot formál az örökségre. Hozzá is jut, még pedig olyanformán, hogy elnyeri a rokona kezét és szivét is. Ehhez a megkapóan kedves darabhoz Kálmán Imre ez a fiatal, erős talentumu zenész komponált muzsikát. A színpadon ezúttal elő­ször szerepel majd a Kálmán neve. Egyéb ze­nei müvekkel azonban már korábban is nagy sikerei voltak. Igya Filharmónikusok is bemu­tatták egy szimfóniáját. A pereszlényi juss-1, a mely a Rákóczy­korszakban játszik teljesen stílszerű kiállításban, pazar fényűzéssel mutatja be a Magyar Szinház. Figaro. Színházi pletykák. Budapest, április 1. Vasárnapi apróságok. (I. Akasztás közben.) Az Ördög czimborája, Shaw Bernhard szen­zácziós drámája, az óriási sikerek minden ismérve közt kerül szinre esténkint a Vigszin­ház- ban. Az óriási sikerek ismérvei, a pénz­tár fölé tett tábla, a zsúfolt ház, az ünnepi hangulat a nézőtéren és — a féktelen jókedv a kulisszák mögött. Ez a féktelen jókedv szülte ezt a kis históriát is. A minapi előadáson történt, abban a jele­netben, a mikor Góth Sándort akasztják. A színpadi aktust a kulisszák mögül többen néz­ték. Ott volt Győző Lajos is, a ki tudvalevőleg nem sokat foglalkoztatott tagja a Vígszínház­nak. Ő is nézte-nézte az akasztást és egyszere csak felsóhajtott mélabúsan: — Csak akaszszanak fel egynehányat kö­zülök, legalább az ember szóhoz juthat majd végre . . . (II. A gerle.) A Magyar Szinház speczialitásai a „show girl"-ek, azok a szépséges szép leányok, a kik a vidám darabok, kedves operettek látványos­ságát szolgáltatják. Angliában, Londonban min­den operett-szinháznak félszász ilyen „girl Ä-je, szép leánya van, a Magyar Szinház is kimu­tathat egy tuczatot. A színházi tájszólás a „show girl"-eket hamarosan elkeresztelte „girli"-knek, most pedig egész uj nevet kaptak a színpadi portás jóvoltából. Tegnap este történt, hogy egy úriember jelent meg a színpadi bejárónál. A portás út­ját állota: — Hová tetszik sietni? — kérdezte eré­lyesen. — Egy művésznőhöz megyek 1 — felelte az úrfi. — Kihez, kérem? — Y. kisasszonyhoz. — Ugy ? . . . Y. kisasszonyhoz ? . . . Hát kérem oda nem lehet menni, mert az nem művésznő, hanem csak — gerlei . . . Tattarin. A

Next

/
Oldalképek
Tartalom