MAGYAR SZÍNPAD 1906. március (9. évfolyam 60-90. sz.)

1906-03-05 / 64. szám

2 1906. márczius 3. Budapesti színpadok. Budapest, márczius 5. A Magyar Királyi Operaház e heti érdekes és változatos műsorát lapunk operaházi szinlapja alatt találják olvasóink. • A Nemzeti Szinház-nak pénteken érdekes bemutatója lesz: Az ösztön czimü szinmü kerül bemutatóra, melyről mai lapunk egy külön czikkében bővebben is szólunk. A zajos sikert igérő újdonságot szombat és vasárnapon megismétlik. Hétfőn Az aranyember (mérsékelt helyárak) kedden A hol unatkoznak, szerdán este A menyem kerül szinre. Délutáni előadás e héten kettő lesz és pedig szerdán a Nemzeti Szinnáz Nyugdíjintézete javára a Kaméliás hölgy-t\, jövő vasárnap pedig Julius Cesar-1 adják » A Vígszínház pénteken mutatja be Kadelburg Gusztávnak: A nap hőse czimü bohózatát, mely legnagyobb sikere volt az idei berlini szezónnak. Az újdonságot, melyről mai lapunkban külön is szólunk, szombaton másodszor és jövő vasárnap harmacszor adják. A hét többi estéjét az idei szezón legnagyobb sikerű darabjai töltik be Jövő vasárnap délután Dorrit kisasszony-1 adják. * A Magyar Szinház- ban már hetedik hete uralkodik korlátlanul a műsoron a szenzácziós sikert aratott A koldusgróf, mely most már ötvenedik előadását fogja megérni. A szenzácziós operettnek ez a jelentős jubileuma e hónap 16-ra esik A koldusgróf, melynek czimszerepét Ferenczi Károly a legzajosabb siker mellett játsza estéről-estére, egyre telt házak előtt kerül szinre. Jővö vasárnap délután a Bohémszerelmet adják. A Királyszinház egész heti műsorát két este (kedd és szombat) kivételével, a mikor Blaha Lujza játsza az ő zajos sikerű Helyreasszony-ó. t, a szinház legújabb, nagy tetszést aratott operettje, A cserelányok töltik be. Az uj operett kaczagtató szövegkönyve és jókedvű zenéje a legnagyobb népszerűségre tarthat igényt s ehez képest nagy közönséget is vonz. Jövő vasárnap délután Gül-Babát adják. * Népszínház-ban e héten is a szenzácziós sikerű Leányka előadásai töltik be estéről-estére a műsort, Fedák Sárival a czimszerepben. A Verő daljáték a zsúfolt házak szakadatlan jegyében, most már harmadik jubileuma, vagyis 75-ik előadása felé közeledik. Csütörtök délután A peleskei nótárius, jövő vasárnap délután a Sárga csikó-i adják. — Felhívás A Magy. Kit. Operaház Nyugdíjintézete javára folyó évi február 9-én megtartott álarczos operabálra szóló, postán szétküldött 10 koronás belépőjegyek közül néhány a bálon felhasználtatott a nélkül, hogy e jegyek ára mostanáig is befolyt volna. A Nyugdíjintézet kormányzó bizottsága felkéri az illetőket, hogy a jegyek árát a jótékonyczél érdekében a nyugdíjintézet pénztárába mielőbb befizetni szíveskedjenek. A kulisszák mögül. Budapest, márczius 5. I. „Az ösztön" és „A jelentéktelen asszony." — A Nemzeti Szinház legközelebbi újdonságai. — A Nemzeti Szinház színpadát ezidőszerint egyszerre két uj darab próbái foglalják le. Czimük: Az ösztön és A jelentéktelen asszony. A bemutatás sorrendjében Az ösztön lesz az első, mely már e héten, pénteken, kerül bemutatóra. Az ösztön szerzőjének, Henry Kistemaeckers, neve egyelőre teljesen uj és idegen a magyar közönség előtt. De hamar meg fogja tanulni és meg fogja szeretni, a minthogy megszerették hazájában, a hol épen a L'instinct-te 1 aratta első igazán nagy sikerét. Kistemaeckers, ugy mint Maeterlinck, belga származású, a ki franczia nyelven irja meg müveit. Még egészen fiatal ember; mindössze harmincz esztendős, de már is ott szerepel a franczia színpadi irók legjelesebbjei: Rostand, Brieux, Lavedan és Bernstein között. Ebben a darabjában teljes értékében ismerjük meg Kistemaeckers fényes kvalitásait Az emberi ösztönről irta meg ezt a müvét, a mely mindig csak jóra inti az embert, a mely utat tör magának a legnehezebb helyzetekben is, s a melynek szavát végül követjük is. Az ösztön hőse egy tudós orvos, a kit az ösztöne arra bir, hogy megmentse a haláltól a felesége kedvesét. Az újdonságot Ábrányi Emil, a kiváló poéta, ragyogó nyelvezettel ültette át magyarra. A főszerepek egytől-egyig nehéz, de hálás feladatot rónak Mihályfi- ra, Odry-ra, Pethes-re, Márkus; Emmára és Vízvári Mariskára. A másik újdonság, a melyre a Nemzeti Szinház készül Wilde Oszkár: A jelentéktelen asszony "czimü drámája. Wilde Oszkárt szintén Somló Sándor vezette be a magyar színpadra, a midőn pár évvel ezelőtt szinrehozta a Lady Windermeere legyezője czimü müvét. A tragikus sorsú angol szerző darabjai közül ez volt az első, a melynek az egész kontinensen nálunk volt az első premierje. Azóta a berlini vendégszinészek bemutatták egy másik müvét, a Salome-1 is. Wilde Oszkár neve sokáig száműzve volt Angliában. A könyveit elkobozták, darabjai pedig lekerültek az angol színpadok repertoirjáról. Halála után aztán, miután európaszerte újra szóhoz juthatott, kiengesztelődött iránta a szigorú angol társadalom is. Bűnét megbocsájtották és ezután csak a zsenit látták benne, a ki iránt oly kegyetlenek voltak. A jelentéktelen asszony kétségkívül legtökéletesebb müve az angol poétának; két évvel ezelőtt felvette műsorába a berlini Neues Theater is, a melynek szenzácziós sikert hozott. A Nemzeti Szinház elsőrangú szereposztásban mutatja be ezt az érdekes drámát, a melynek egyik külön érdekessége az lesz, hogy női főszerepében /ászai Mari lép fel. Figaro II. „A Nap hőse." — A „Vígszínház" e heti újdonsága. A szinlapon ismét megjelenik a Kadelburg neve és mindenki tisztában van azzal, hogy lesz min kaczagni a Vígszínház-ban. Az Arany kakas és Az arany patkó szerzője aranyos humorral gondolja ki a maga meséit és aranyos jókedvvel festi a maga alakjait. Nem csoda, hogy ez idő szerint az uj bohózat irók közt ő az, kinek darabjait legtöbb helyen és legsűrűbben játsszák. Berlinnek egy uj és szép színházát az ő darabjával létesítették, a Familientag vetette meg a Lustspielhaus alapját, amely Arany patkó czimmel aztán bevonult a a Vígszínházba is és mindenki tudja, milyen fényes eredménynyel. A berlini Lustspielhaus-ban Kadelburg uj darabja, a Weg zur Hölle, szakasztottan ugy ütött be, mint előzőleg a Familientag. A mostani szezón eleje óta estérő'-estére a Kadelburg uj darabját adják és képzelhető, hogy a Vígszínház nem „engedte ki" az Arany patkó szerzőjének uj darabját. A magyar czim körül nagy tárgyalások és tanácskozások folytak: „A pokol utja", „A pokol tornácza", „A szép Lola" és egyéb ilyenek jötttek kombináczióba, a mig végre megegyeztek abban a czim ben, a mely e sorok elején olvasható: A Nap hőse. A Nap szó öreg betűvel írandó, mert Hugó ur, a ki körül a cselekmény forog, nemcsak a nap hőse, hanem a Naphoz czimzett szállodában történtek hőseként is szerepel. Mert szállodának is van dolga a cselekmény bonyadalmai közepette, de a ki ismeri Kadelburgot, ugy is tudja, hogy merész dolgokat is ugy ir meg, hogy akárki megnézheti és nem kell tőle télteni a leányokat sem. Hugó urat, a ki mindenféle bohózati ka- ! landon esik keresztül, Tanay Frigyes játssza, a i ki hosszabb pihenő után ismét nagyszerű szerephez jut. A nála megszokott nagy ambiczióval készül uj alakítására. Párja Varsányi Irén lesz, a ki egy spanyol tánczosnőt ábrázol és kinek régen volt jobo alkalma arra, hogy tűzről pattant, temperamentumos alakítást nyújtson. És vidám, hálás szerephez jutnak a többiek is, a kinek névsorát feltünteti ez a szinlap: A Nap hőse. Vígjáték három felvonásban. Irta: Kadelbug Gusztáv. Forditotta: Timár Szaniszló. Személyek: Cornero Lola - Varsányi I. Bendler Hugó - — Tanay Tilly, a felesége Hegedüsné Dornwald Emil, az apósa Vendrey Agáta, ennek neje Kiss 1. Gernau Artúr Papp Bayer 1 Balassa József Győző Marlen Rónaszékyné Franelli, tánczos Sarkady Durianó, imprezárió Tapolczai Barakov gróf Szerémy Ulrik Bárdi Márta Tárnoki G. A szerző nevén kivül a szereplők együttesen és külön-külön is biztositékát adják a nagy sikernek, a melyet a Vígszínház méltán vár az uj darabtól. Péchy Kálmán főrendező vezeti az előkészületeket. Togo. Színházi pletykák Budapest, márczius 5. I. A fehér ló Bakonyi Károly, a Kun László szerzője, néhány hónappal ezelőtt — tehát az uj történeti színjáték bemutatója előtt — felkereste Újházi Edét a lakásán, hogy felolvassa neki uj darabját. A mester tudniillik amilyen nagy művész, olyan kitűnő kritikus és a Kun László szerzője, aki egyébként is nagy tisztelője Ujházi-nak, hallani akarta jóelőre az ő őszinte véleményét a darabról. Az első felvonás nagyon tetszett a mesternek. A második felvonást is egyre fokozódó érdeklődéssel hallgatta és többször félbeszakította a felolvasó szerzőt, hogy egy-egy szép és hatásos jelenet után elismerését fejezze ki neki. A második felvonás végén azonban összeránczolta a mester a homlokát: — Mondja csak barátom, azt a fehér lovat a pogány áldozathoz tényleg behozzák a színpadra ? — Be. — Hm, hm. Ezt nem szeretem. Élő állat a színpadon: rossz kabala I A lovat el kéne hagyni! Ebben a pillanatban megszólalt az előszoba csengetyüje. Egy hordár egy hatalmas festményt hozott Ujházi-nak. A mester egy jeles festő barátjának ajándékát. Újházi nagy örömmel kezdi kibontani a festményt és amint leszedi róla a papjrost, előtűnik a kép: egy pompás, gyönyörű — fehér ló. Újházi bámulva nézett Bakonyi-ra, Bakonyi ámulva nézett Ujházi-xa! — Édes barátom — kiáltott fel aztán a mester — most már okvetlen hagyja benn a darabban a fehér lovat! A véletlen jobb kabalista, mint mi vagyunk I II. Mimi imádója. A Cserelányok egy uj operett-primadonnával örvendeztette meg a budapesti közönséget: Medgyasszay Vilmával. A Királyszinház bájos ifjú művésznője szerdán este, az Ordonneau-Clérice operett nagysikerű bemutatóján divatos lett, beszélnek róla, és imádóinak tábora félelmetesen nő. De meg is fogyatkozott egy taggal ez a tábor. „Mimi" elveszitelte legelső, legkitartóbb imádóját és éppen a Cserelányok miatt. Az illető úriember a János vitéz premierjén bolondult belé Medgyaszay Viimába, aki akkor lépett fel először a Királyszinház-ban, az Iluska szerepében. Szende falusi ártatlanságot játszott és az imádó ugylátszik az Iluska képével aludt )