MAGYAR SZÍNPAD 1906. március (9. évfolyam 60-90. sz.)

1906-03-29 / 88. szám

2 1906 márczius 29. Budapesti színpadok. Budapest, márczius 29. A Magyar Királyi Operaház-ban szombaton Kirkby Lunn, a londoni Covent-Gardenszinház tagja vendégszerepel Sámson és Delilában; ma a Filharmóniai Társaság özvegy- és árva segitőegyesülete javára Carmen kerül szinre, rendkívüli bérletszünet-ben ; jövő vasárnap pedig gróf Zichy Géza: Roland mester-ét adják uj betanulással. » A Nemzeti Szinház-ban pénteken Szigligeti Ede emlékezetére a Valeria czimü ötfölvonásos tragédiát elevenítik fel mérsékelt helyárak mellett. A darab első előadása 1873. deczember 17-én volt, utoljára pedig 1890-ben adták. A pénteki reprizen a czimszerepet K. Hegyesi Mari, a többi főszerepeket Fái Szeréna, Beregi, Ivánfi, Gabányi, Bakó, Horváth Zoltán és Molnár játsszák. — Szombaton Szemere György A siralomházban czimü egyfelvonásos drámájának lesz a bemutató előadása. Pethes, Mihályi, Gabányi és Hajdú játszanak benne. • A Vigszinház-ban tegnap mutatták be Az ördög bibliájd-t, Shaw Bemard négyfelvonásos darabját. Az idei szezón érdekes eseménye volt ez a bemutató. Shaw darabja irodalmi értékénél fogva is legelsőrangu: de mint színpadi érdekesség is kiváló munka. A közönség nagy figyelemmel kisérte az érdekes drámát és sokat tapsolt ugy a „nagyjelenetek," mint a felvonások után. A Vigszinhuz legkiválóbb erői jutottak megint nagy szerepekhez e drámában, a melyet sikerre is vittek. Góth, Tapolczai, Hegedűs, Fenyvessy, Tanay, Balassa, Szer érni; Kertész Ella, Kiss Irén a pompás előadás erősségei s bőven jutott is nekik a közönség elösmeréséből. A szép díszletek és korhű jelmezek is nagy hatással voltak. A nagysikerű drámát e héten még háromszor játszák: csütörtökön, pénteken és vasárnap este. A Magyar Szinház-ban A koldusgróf tegnapi népies előadása ismét zsúfolt nézőtér előtt folyt le. Ma, csütörkön, 65 ödször játsszák a darabot, pénteken pedig ismét mérsékelt helyáru népies előadásban kerül szinre. Vasárnap, április 1-én szintén A koldusgróf a délutáni előadás. * A Királyszinház legközelebbi újdonsága egy olyan operett lesz, melyet a budapesti közönség már régebben ösmer — magyar nyelven azonban ezúttal lesz alkalma először látnia. Dellinger-nek hires, melódikus operettje, a Don Czézár de Bazán az a darab, a mely annak idején a gyapju-utczai német színházban százötvennél több előadást ért meg, s most, hogy a romantika a színpadon ismét sikerrel érvényesül, külföldi főlelevenitésein is teljes sikert arat mindenfelé. A magyar premier különös érdekessége lesz, hogy a czimszerepet, ezt a hetyke, fiatal lovagot női szereplő, még pedig Fedák Sári fogja játszani, s a többi közreműködő is a Kiiályszinház együttesének szinejava lesz. A spanyol földön játszó újdonsághoz fényes díszletek és korhű jelmezeket készíttet a szinház s a bemutatót a jövő hónap első felére tervezik. Fedák Sári muló gyöngélkedéséből fölépülve, ismét játszik már a Királyszinház-ban. A népszerű művésznő minden este Gábor diákot játssza a Gül-Babá-ban. » A Népszínház egész heti műsorát Guti Somának zajos sikert aratott, énekes és tánczos életképe: A mádi zsidó tölti be, mely nagysikerű bemutatója óta egyre fokozottabb érdeklődés mellett kerül szinre. Zajos tetszés mellett játszik a darabban különösen Petrás Sári és Kovács Mihály és az életkép fényes kiállítása állandó helyet biztosit a mulatságos újdonságnak, jó hosszú ideig a műsoron. Jövő vasárnap délután pedig az Egy görbe nap kerül szinre. Egy bohózatiró albumából: — Száz bűnbánó asszony közt kilenczvenkilencz rendesen tul van az ötvenen. Színházi pletykák. Budapest, márczius 29. Egy Házasság". — Dóry Margit esküvője. — A regényírók és a lirai poéták ösmernek csak olyan szerelmet, mint a milyen a Dóty Margité. A regényírók és a lirai póéták dicshimnuszokat zengenek azokról, a kik minden poklokon keresztül is követik a hőst, a ki elbukik, majd fölkél ismét, azután törtet előre, hogy újra elbukjék, újra felkeljen ... és igy törtetve, csetelve-botolva jusson el életének nagy czéljához. Mert hiszen az kétségtelen, hogy minden életnek van egy nagy czélja s minden ember afelé törekszik, a inig e sártekét járja. Az életünk czélját elérjük, vagy nem érjükel; a szerint, hogy miként adatott meg nekünk. De a törtetés, a vágyakozás, a törekvés nem marad el egyikünknél sem! . . . E poétikus előbeszéd után pedig hadd mondjam el egyszerűen, magyarosan; hogy Dóry Margitéknál — lakodalomra készülnek, csendben, titokban. Van-e, a ki Dóry Margitot ne .ösmerné ? Abból az időből, a mikor az Opera balletjében tánczolt, vagy abból az időből, a mikor a Nemzeti Szinház-nak, a Magyar Szinház-nak, vagy a Királyszinház-nak volt tagja. Abból az időből, a mikor a Stefánia-uton robogott állandóan szép fogata és a lóversenytéren aratta a legszebb sikereit; vagy abból az időből, a mikor félre vonult mindentől és csak önmagának élt csöndesen, nagyon csöndesen Ez az utóbbi idő volt a mostani (állapotnak az előszele. Dóry Margit szerelmes lett. Komolyan. Igazán. Nagyon megszeretett valakit. És lemondott a fogatokról. Es lemondott a lóversenyről, a szenzácziós toalettekről, lemondott mindenről-mindenről . . . Még a színpadról is. Pedig milyen nehéz a színpadról lemondania annak, a ki már annyit sütkérezett a rivalda verőfényében. De hát Amor mindenkit meggyőz és mindenkit legyőz. íme, Dóry Margit lemond mindenről, — csak a vőlegényéről nem mond le. Pedig mennyi mindennel kell megküzdenie! Es ő küzdött és küzd és — a jövő héten lakodalom lesz a Dóryék portáján. Igy csiripelik azok a szinházi verebek, a kik mindent tudnak. Az ő lelkük rajta! . .. -Y.— Színházi élet. Budapest, márczius 29. Budapesti színigazgatók. II. Vidor Pál. Budapest hat színházigazgatója között kétségkívül egyike a legrokonszenvesebbeknek, a Népszínház igazgatója: Vidor Pál. Pardon: Vidor tata! Nekünk sincs jogunk őt másképen nevezni, mint a hogyan nagyszámú tisztelői, legfőképen az a lelkes müvészcsapat hívja, a melyet pár esztendő óta ő vezet. Ezt a bizalmas megszólítást a hosszú évek során át páratlan jóságával szerezte meg magának ez a derék művészember. Nálánál jószivübb, melegebben érző kollégát nem igen találni a színészetben. A tagjai csudákat beszélhetnének erről. Különösen pedig a kóristák, a kiknek szenvedéseit talán senki sem tudja jobban megérteni, mint maga Vidor tata. Hiszen valamikor régen, küzdelmes pályája legelején ő maga is tele tüdővel fújta a kórust és kivette részét mindabból a nyomorból, a mely a névtelen hősök életével együtt jár. Erre a régen mult időkre visszaszokott emlékezni s ha csak módjában van, mindent elkövet, hogy a derék kóristákat felderítse, jókedvre hangolja. Nem egyszer történik meg, hogy próba előtt igy szól hozzájuk: — Gyerekek, friss csapolás van a Muhrban I És ilyenkor a sör mellé mindegyiküknek kijut egy-egy adag kis pörkölt is. Hosszú télikabátjában, szemére húzott nagy czilinderével és csónakhoz hasonlító óriási galoschnijaiban naphosszat ott látni Vidor tatát a Népszínház körül fel s alá sétálni. Korán reggel elfoglalja a helyét és a próba és előadás idejét leszámítva, ott a sarkon tölti el az egész napot. Fagyasztó hideg, zuhogó zápor mind nem akadályozzák benne. Ott tartja hivatalát is. A kinek valami kérése van hozzá, a szinház körül a nap bármely órájában biztosan ráakad. Még az előlegutalványokat is ott szokta kiutalványozni a színészeinek. Ha valamelyik szerződésnélküli „szinész bajba jut, csak Vidor tatát keresi fel. Ő aztán talál módot a segítségre. Kollektát csinál, elsőnek ő maga ir alá valamilyen összeget s aztán rá kerül a sor mindenkire. Azelőtt gyakrabban találkozott vele a közönség, a mely mindig megragadta az alkalmat, hogy megcsudálja az ő zamatos művészetét, valahányszor fellépett. Most, hogy a direktori gondokkal van elfoglalva, persze csak ritkán hirdeti nevét a színlap. De ha olykor, mint legutóbb a Leányká-ban mégis eljátszik egyegy szerepet, mindig olyan alakítást produkál, hogy méltán illetik ezzel a szemrehányással: — Bizony, sűrűbben kellene az ilyen nagy művésznek játszania ! F. Vidéki színpadok. Budapest, márczius 29. A pécsi színházban a napokban mutatták be A Nap hőse czimü bohózatot. Zsúfolt ház kaczagta végig a mulattató darabot, mely mintaszerű, pompás előadásban Került szinre. A főszerepet Bónis Lajos, Hahnel Aranka, Nagy D., Fehér Gy., Bánházy, Nagy V. és Hevesi játszottak. * Kecskemét- en szombaton ünnepi estéje volt a szinházi közönségnek: a város irópolgármesterének, Kada Eleknek, Helyreasszon-Át mutatta be a társulat. Az ünnnepelt szerző tisztelőitől ezüst pálmaágat, emlékplaquettet és babérkoszorút kapott. A kassai Nemzeti Szinház-ban hétfőn volt bemutató-előadása a Baccarat-nak. Igen tetszett Fáy Flóra, Komjáthy János és dr, Rácz Ede játéka. Szentgyörgyi István. Budapest, márczius 29. Megírtuk, hogy a belügyminiszter Szentgyötgyi Istvánt, a kolozsvári Nemzeti Szinház örökös tagjává nevezte ki. Szentgyörgyi István neve a budapesti közönség előtt is jól ismert név, a mennyiben 1900. év téli szezónjában több estén át nagy sikerrel játszott a Népszínház-ban. Az összes élő magyar színészek között, majdnem egyedüli, a ki a szó teljes értelmében magyar színésznek nevezhető. Magyar a szive, magyar a gondolkodása, magyar a művészete. Természetes, egyszerű szinészember ő, a ki az úgynevezett paraszti typusoknak mesteri ábrázolója és éppen ezért mesterkéletlen, egyszerű voltánál — a hatásvadászat teljes negligálásával mindig meghatja közönségét és azokat, kik az ő valóban eredeti művészetében és zamatos magyarságában gyönyörködhetnek. Különösen népszínmű alkotásai egyenesen utolérhetetlenek és nagyok. Legjelesebb alkotásai A csikós, A peleskei nótárius és Peták káplár, de oly utolérhetetlenül talán egyetlen egy szerepében sem emelkedik ki, mint Zsiga czigány szerepében és a Toloncz Mravcsák Jankójában. Nem játszik ő ezekben a szerepekben, hanem felolvad bennük és örvendve-örvend, szenvedve-szenved velők, a hogy érzései diktálják. Az érzéseket nála igazabban és természetesebben tolmácsolni csak kevés magyar szinész tudja, sőt bátran versenyre kelhet a verismus külföldi apostolaival is, a kik