MAGYAR SZÍNPAD 1906. március (9. évfolyam 60-90. sz.)

1906-03-30 / 89. szám

1906. márczius 30. 3 Budapesti színpadok. Budapest, márczius 30. A Magyar Királyi Operaház-bm holnap, szombaton, Kirkby Lunn, a londoni CoventGarden-szinház tagja vendégszerepel Sámson és Delilá-ban; vasárnap pedig gróf Zichy Géza : Roland mester-ét adják uj betanulással. • A Nemzeti Szinház-ban holnap Szemere György A siralomházban czimü egyfelvonásos drámájának lesz a bemutató előadása. Pethes. Mihályfi, Gabányi és Hajdú játszanak benne. • A Vigszinház-ban ma és vasárnap este is Az ördög czimborájd-t, Shaw Bemard négyfelvonásos darabját adják. Az idei szezón érdekes eseménye volt a szerda esti bemutató. Shaw darabja irodalmi értékénél fogva is legelsőrangú: de mint színpadi érdekesség is kiváló munka. A közönség nagy figyelemmel kisérte az érdekes drámát és sokat tapsolt ugy a „nagyjelenetek," mint a felvonások után. A Vígszínház legkiválóbb erői jutottak megint nagy szerepekhez e drámában, a melyet sikerre is vittek. Góth, Tapolczai, Hegedűs, Fenyvessy, Tanay, Balassa, Szeré mi; Kertész Ella, Kiss Irén a pompás előadás erősségei s bőven jutott is nekik a közönség elösmeréséből. A szép díszletek és korhű jelmezek is nagy hatással voltak. * A Magyar Szinház-ban A koldusgróf ma ismét mérsékelt helyárakkal kerül szinre és ezt adják a hét többi estéjén is. A czimszerepet mindig Fetenczy Károly, a többi főszerepet Boross Endre, B. Szabó József, Iványi Dezső, Kállay Jolán, Örley Flóra, Tallián Anna, Tóth Stefi, a gyermek szerepet Lakos Vilmácska játssza. • A Királyszinhdz-ban már a zenekari próbák folynak a legközelebbi újdonságból, a Dellinger Rudolf hires operettjéből: a Don Cézár-ból. A darab első fölvonása Madrid utczáinak farsang utolsó napján a csendes hét kezdetén, a másik egy tömlöczben, a harmadik Don Cézár kastélyában játszik — s alkalmat ád a színháznak, hogy szines korhű spanyol jelmezeket, s az Alhambra oroszlánudvarát bemutassa a közönségnek. A czimszerepet Fedák Sári fogja játszani, hatásos énekszerepek jutottak Kazal Birinek és Környei Bélának, a vig elemet pedig Szentgyörgyi Lenke, Sziklai, Németh, Körmendy és Erdei Berta képviselik a darabban, a mely a Gül-Baba sorozatos előadása ulán kerül szinre. — A Királyszinház karszemélyzetének jutalomjátéka április 19-én, csütörtökön délután lesz különös érdekes műsorral, [a melynek keretében Fedák Sári is közreműködik. — Martos és Huszka zenés színjátéka, a mely Fedák Sári részvételével ujabb érdekességet nyert, ma, pénteken már nyolczvanadszor kerül szinre, a melynek nézőtere állandóan zsúfolásig megtelik a népszerű darab előadásain. * A Népszínház egész heti műsorát Guti Somának zajos sikert aratott, énekes és tánczos életképe: A mádi zsidó tölti be, mely nagysikerű bemutatója óta egyre fokozottabb érdeklődés mellett kerül szinre. Zajos tetszés mellett játszik a darabban különösen Petrás Sári és Kovács Mihály és az életkép fényes kiállítása állandó helyet biztosit a mulatságos újdonságnak, jó hosszú ideig a műsoron. Pap Zoltán „tulipán nótáját" A mádi zsidó minden előadásán elénekli Raskó Géza s az aktuális vonatkozású dalt a közönség lelkes tapsa követi. Kovács Mihály, a ki a czimszerepet játssza a vidám meséjü, fényes kiállítású darabban, holnaptól kezdve uj számokkal gyarapítja harmadik felvonásbeli, kaczagtató kupiéinak a sorát. — Vasárnap délután az Egy görbe nap kerül színre. Egy szubrett vallomásaiból : - Bennünket színésznőket sohasem lehet meglepni egy szerelmi vallomással, - mindig el vagyunk rá készülve I „Az ördög czimborája." — A sajtó bírálatai. — Budapest, márczius 30 Budapesti Hírlap : „Az ördög czimborája" nagyon mélyenjáró és valószínűleg tartós sikert aratott. Könnyű volt fölismerni az iró kiváltságos lángelméét, a darab gyorsan változó, de mindig lázasan érdekkeltö jeleneteiben; a közönség látta, megértette és megtapsolta. Gótn Sándor sikere nagy és mély volt: emberi és színészi értékének egészen uj vonásai tárultak föl ma hálás és elismerő közönsége előtt, Nagyon kedves, derűs és felsöbbséges volt Hegedűs Gyula Burgoyne tábornok szerepeben; valóságos áldás, ha ez az okos, természetes és bölcs raisonneur a színpadra lép. Fenyvessy a lelkészt kitűnő féifiassággal, erélylyel és mégis rregmerön és szimpatikusán ábrázolta. Feltűnt Tapolczai egy félkegyelmű fiu merész és zseniális kontúrjaival. Szinte ámulva látták ezt a megdöbbentő és pontos megfigyelésével, lelkiismeretes gondjával mégis tökéletes alakítást. Ennek a fiatal színésznek az ily nehéz és exponált körben még nagy hivatása lesz (Sebestyén Károly.) Pesti Hírlap : Hazájában szenzácziós volt a sikere. S kétségkívül érdekes darab Különösen reánk, magyarokra. Szinte azt lehetne mondani, hogy aktuális jelentőséggel bír Az amerikai szabadságharczot mutatja be ugyanis, s jó lesz, ha a magyar publikum megnézi. Az igazgatóság rendkívüli bőkezűséggel állította ki a darabot A három fő féifi-sze epet Góth, Fenyvesi és Hegeaüs játszották megszokoit művészetükkel igen jól. Pompás epizód figurákat m tattak be Tapolczai és Tanai. G. Kertész tlla sok nemes érzéssel és finom megfigyeléssel játszotta a fö nöi szerepet, a közönség lelkesen tapsolta. A darabot Mikes Lajos igen ügyesen fordította. (P• k.) Pesti Napló: Fenyvesi a lelkészt, Hegedűs a tábornokot játszotta. Amaz a szerepe értelmét, a költő szándékát s annak a jellemkialakulásnak a törvényét megértette és éreztette is. Nemesen szelid lelkész és megrázóan indulatos férii volt. A szelídsége bölcs erő, az indu'ata pezsgő ősenergia volt. Alakítása elsőrangú. Az intelligenczia érlelte színészet diadala volt. Hegedűs játéka csupa mesteri, fdsőséges irónia volt. Tanainak és Tapolczainak külsőségekben való remeklés jutott föladatokul. Csáky Irén a meggyölrött zabigyerek szerepét megkapó őszinteséggel játszotta. A drámát Mikes Lajos forditoita. Ez a fordítás komoly irodalmi munka. Mint a hogy a darab maga is az A közönség sokat tapsolt. Az előadás nagy hatást keltett. (Gerö Ödön.) Az Újság: A Vígszínház mai újdonsága, „Az ördög czimborája" egyi e a legérdekesebb melodrámáknak, melyeket valaha színpadra hoztak Feszült figyelemmel, perczenként fokozódó izgalommal, lelkendezve, remegve hallgatja a néző ezt a darabot. Ez a Bemard Shaw jeles ember. Darabja fényes munka, mely egyaránt jellemző a hatást mindenekfölött imádó amerikai közönségre. A darab kiállítása és rendezése mindenek fölött sikerült; egyes szir.padi képek, a végrendelet olvasása, a lelkész lakószobája, a város piacza, középen a vesztőhvlylyel, már magukban is elegendők arra, hogy a darabnak hosszú színpadi életet biztosítsanak. A közönség a müvet nagy tetsz ssel fogadta. (Keszler József.) Egyetértés: A Vígszínházé a dicsőség, hogy Shaw Bemard angol drámaírót a maga igaz mivoltában megismertette a magyar közönséggel. Shaw Bernard egyike a most élő legnagyobb angol íróknak. A közönség minden felvonás végén zajos módon juttatta kifejezésre elragadtatását. Tapsolt és ismételten hivta a színészeket. A ha madik fel.onás szatirikus jeleneteit nyílt szinen ugy megtapsolta, hogy tüntetésnek is beillett. A forditás valóban elsőrendű munka. Mikes Lajos torditotta, a ki minden árnyalatot hiven visszaadott s kisz nezeit ugy, hogy a darab az eredetinek hatását tette. Ritkán bocsátkozunk jóslatokba, de most merjük azt az állítást koczkáztatni, hogy ennek a darabnak hosszú élele lesz a magyar színpadon. (T. Sz.) Független M'gyartrszág: A cselekményben drámai erő van és a darab bővelkedik drámai előnyökben : hatásos jelenetekben, jellemzetes képtkben, a párbeszéd csattanós lendületeiben. A színház nagy gonddal és pazar áldozatkészséggel állította ki a darabot. A közönség mindjobban növekedő érdeklődéssel követte a darab menetet és tetszésének zajos nyilvánításaival dokumentálta a bemutató sikerét. Tar ozó rész illeti ebből Mikes Lajost, a forüi ót is, a kinek fordítása elsőrangúan kit nő munka. (S. E) Budapesti Napló: Góth Nemcsak alakításával, de a rendezésben is hatalmasat mivelt. Mellelte néhány jelenetben G. Kertész Ella volt utolsó nagy sikereihez méltó. Aztán Kiss Irén és Hegedűs kiválóak. És a többiek is ekkent játszottak. A külső siker nem sablonos és néhol veszedelmesen zajos volt Kapott rengeteg tapsot szinte minden egyes szereplő Mikes Lajos jól forditotta a darabot. (Dybj X. operett-szerzőhöz valaki igy szól társaságban: - Kérem, üljön a zongorához és játszék a legújabb operettjéből valami — régi, jó keringőt. »» Egy zenekritikus ötleteiből: — Nem tudok édesebb zenét férfifül számára, mint egy női sziv dobogását. A Színházi pletykák. Budapest, márczius 30. Friss ibolyát tessék! — Művésznők az utcza sarkon. — A mikor a budai hegyek felől tavaszi szelek kezdenek fújdogálni; a mikor messze délről megérkezik szép sorjába a fecske, a daru, meg a gólya; a mikor a füzfa-poéták tuczatszámra ontják a szerelmes verseket; a mikor a városliget fái rügyezni kezdenek és Feld papa beküldi első komünikéit az újságokhoz: — ilyenkor itt a tavasz. Itt a pesti tavasz, a mely nem olyan szép, nem olyan verőfényes, mint a vidéki, de azért tavasz mégis! A mi ablakunkat nem árnyékolja be a zsalugáter; a mi szobánkban nem virit a muskátli; a mi kertünkben nem bimbódzik a rózsaág: mert nekünk nincs is kertünk. Legfeljebb néhány oleander fánk van a törzskávéházunk jóvoltából! . . . De azért meghozza illatos virágait a pesti tavasz is. Ott virítanak minden utcza sarkon és a déli korzó gavallérjai ott szednek egy-egy bokrétára valót a szivük bálványának. A Kossuth Lajos-utcza sarkán külvárosi asszonynép árulja az ibolyát, a rezedát és a tulipánt s a tavaszi légben meg-meg rezeg a hangjuk: — Szép ibolyát tessék I . . . — Szép rezedát, tulipánt, rózsát, rozmaringot tessék! . Ezek a mozgó virágos-boltok a szürke fővárosi utcza oázisai 1 . . . Az idei tavasz egy kis meglepetést hoz azoknak, akik szívesen keresték föl eddig is ezeket a virágos-kertecskéket. A Kossuth Lajosutczán, a Váczi-utczában, az Andrássy-uton és a Népszínház előtt nem külvárosi asszonynép árusítja ezeqtul a virágot. Emitt Vidor Pálné kínálja majd az ibolyát, amott Petráss Sári, Ledofszky Gizella, Komlóssy Emma, Harmath Ilona, Kápolnai Irén, Abelofszky Margit, Balázs Olga, Brádi Margit és Zöldi Vilma kínálják majd a szép rezedát, rozmaringot, rózsát és gyöngyvirágot. A kedves idea Vidor Pálnétól ered. Ő kérte a várostól az engedélyt arra, hogy a Népszínház művésznői az utczákon virágot árulhassanak jótékony czélra és a bölcs tanács meg is adta már erre az engedélyt. Április első vasárnapján fognak először virágot árulni a Népszínház szépei — jótékonyczélra. Bizonyosan sok nyomort fognak enyhíteni, de sok könnyet fognak felszántani általa 1 .. . Benfentes. Felvonásközben. Budapest, márczius 30. A gazda. A kiről ez a kis történet szól, Faludi Ignácz, vagy a mint bizalmasai nevezni szokták, Náczi bácsi, a Vígszínház derék gazdája. Náczi bácsi, a kit a szinház tagjainak szeretete környez, egyike a legeredetibb embereknek. Irodalomhoz, művészethez nem sokat tud természetesen; de egy jó szinházi gazodnál nem is ez a fő. Annál jobban ért ő a gazdálkodáshoz, a mi a tulajdonképeni feladata is. S mert a szinház direkeziójához rokoni kötelékek is fűzik, csak természetes, hogy nagyon takarékoskodik. Ebből aztán valóságos spouot üz Náci bácsi. Pedig hát a Vígszínház-nál erre semmi szükség. De: azért neki mégis fáj, ha valamely újdonságot nagy fényűzéssel állítanak ki. Ilyenkor — persze mindig hiába — igyekszik a bátyját, Faludi Gábor igazgatót, kapaczitálni, hogy az uj darab kiállításánál ne fejtsen ki akkora fényűzést. Igy történt legutóbb is. Az ördög czimboráját, a mely az amerikai szabadságharcz idejében játszik, sok ezer korona költséggel hozták szinre. A tegnapelőtti premier után az igazgató megkérdezte az öcscsét: — No, hogy tetszik a darab? Ifi-.ÉdfrH .utalta