MAGYAR SZÍNPAD 1906. március (9. évfolyam 60-90. sz.)

1906-03-11 / 70. szám

,, Magyar S

zínpad" melléklet

e, (t

o. számi M. K1R. OPERAHÁZ. •VSMXUJMMSSSXfV* A »Bánk bán« szövege. Első felvonás. Terem a királyi palotában. A vendégek mulatnak és dalban dicsőitik a bort és a mámort. Petur kifejezést ad elégületlenségének. A békétlenek rábírják, hogy inkább énekeljen. Azután elmondja, mily méreggel látja, hogy a királyné csak a Merániakkal törődik, »mig mi hazánkban földönfutók vagyunk« és hogy gyorsfutárt küldött Bánk bánért. Ottó szerelmet vall Melindának, a ki válasz helyett kesereg, hogy miért is jött ide boldog fészkéből. Biberák ingerli Ottót, hogy csak el kell találnia a helyes kulcsot e női szívhez. Ottó bejelenti egy Gácsországból most érkezett gyorskövet üzenetét, hogy a magyarok ott háborút nyertek királyuk vezetése alatt. Táncz. Ottó ismétli heves szerelmi ajánlatait Melinda előtt. Melinda mit sem ad azonban e hízelgő mézes szavakra és gyűlölettel utasítja el a királyné öcscsét, Biberák, ki eddig hallgatódzott, gonosz lélekkel örvendve távozik, hogy értesítvén Bánkot, őt a királyné ellen felbőszítse. így akar Biberák a királynén bosszút állni. Ottó végül letérdel Melinda előtt és Bánk éppen e perczben lép be, de mintha kigyó marta volna, rögtön visszaugrik. Melinda megvetéssel mondja el Ottónak, hogy az igazi szerelmes nem térdepelve kunyorál, hanem mint egy Caesar, szabad tekintettel bátran beszél. így tett Bánk is. Biberák biztatja Ottót, hogy csak ne csüggedjen el. Hevítő és altató port ad át neki. Bánk jő és kétségbe van esve a felett, a mit látott. Biberák a királynéra sóz mindent, a ki felelős a foltért, mely Bánk becsületén ejtetett. Az egész udvar megjelenik és a királyné bucsut vesz vendégeitől. Melinda gúnyos beszéddel illeti a királynét az »édes mulatságért«. A királyné szigorúan megtiltja Melindának, hogy távozzék s egy hétig eltiltja az udvartól. Második felvonás. Terem a lcirályi palotában. Tiborcz keservesen panaszkodik Bánknak, milyen súlyos az országnak a sok idegen, kik miatt elszegényedtek a magyarok. Tiborcz hü alázattal ragaszkodik Bánkhoz, kinek egyszer életét is megmentette. Pénzt ad neki és vele küldi el Melindát tiszavidéki kastélyába, hova majd nemsokára követni fogja, hol nyugodt boldogságban élhetnek majd együtj. Gertrud jő és heves szemrehányásokkal fogadja Bánkot, a miért hirtelen visszajött Parancsolólag beszél Bánkkal, ki azonban egyenesen a királyné szemébe vágja bűneit, hogy csak a külföldieket pártfogolja s ki a királyi házból erkölcstelenségek tanyáját nyitotta. Ottó sebesen belép, Bánk kardot ránt reá és az gyáván elszalad. A királyné Bánkra mordul: »Hitvány, ne bántsd hazámat I« Bánk kardját most a királynéra fogja, leszúrja és elrohan. A békétlenek betörnek. Induló. Megérkezik a király is és Gertrudot •érébe fúlva látja, de se senkisem tudja, hogy ki követte el a merényletet. Endre holnapra szörnyű büntetést igér. Harmadik felvonás. Szabad vidék a Tisza mentén. Melinda és Tiborcz át akarnak kelni egy ladikon a túloldalra. Egy láthatatlan kar óva inti őket, hogy őrizkedjenek a vihartól. Melinda igen komor és szinte magán kivül van s türelmetlenségtől. Kis fiával együtt Tiborcz kíséretében csajkára ül. Változás. Gyászterem. A királyné ravatalon nyugszik. Szerzetesek kara gyászdalokat|énekel. A király és az egész udvar jelen vannak. Egy királyi tiszt jelenti, hogy az áruló nem él már, 6 Petur bánt megölte. A király nem hiszi, hogy Petur lett volna a gyilkos. A Békétlenekre gyanakszik, de a mint azokat előhozatja, kitudódik, hogy ők foglyok voltak, mig a királynét megölték s mire a nép lázadással kiszabaditá őket, a királynét már haló vérében találták. Ki lehet hát a gyilkos? Valaki — mondják — a ki Ottót is megölte, »mert húgát megejté buja •ágya vad dühében«. A király nem akarja hinni, de megjelenik maga Bánk, hogy tanúskodjék önmaga ellen. »Gyilkos Bánk« — szól a király *— »s én királyi hatalmat reád bizék, oh szépen E

akoroltad«. Most elmondja Bánk, mint smylött már az ország s mint keBett nekie bosszút AMsni azon, s ki mindezt okozá és tülecsébenek gyilkosa volt. A király fogságba akarja vitetni Bánkot, de 6 ellenkezik, mert »Árpád és Bánk vére közt biró csak országunk lehet«. Endre meg akar vivni vele és már kardot huz, mikor Tiborcz jő és utána hozzák Melinda koporsóját. Midőn ugyanis átkelőben voltak a Tiszán, Melinda átkarolta egyetlen gyermekét s vele a bősz habokba rohant . . . Bánk csak annyit szólhat a királyhoz : »im Gertrud és Ottó müvei« Azután kedélye megtörik egészen, mert »nincs a világon vesztes csak 0«. A király nem gondol többé megbüntetésére, fájdalma ugvis megrövidíti életét O már most is élő halott. Karének.

1 Isten porának adj örök nyugalmat S lelkét fogadd el a megboldogultait Színház után egy fél órára nézzük meg a Projectográf előadást. Gambrinus mellett. Erzsébet-körut 27.' KIRÁLY SZÍNHÁZ. • XZtSJJJIXÍiMMtX Színház után egy fél órára nézzük meg a Projectográf előadást. Gambrinus mellett. Erzsébet-körut 27. PORGO A »Gül-Baba« szövege. Első felvonás. Gábor lantos diák, hűséges kísérőjével: Mujko czigánynyal, kötélhágcsón át belopózik a Gül-Baba mecsetjének udvarára] hogy a szentéletü agg szép leányával: Leiláva, találkozhassék és bevallhassa neki, hogy titkon régen imádja. Gül-Baba hires és szent rózsatőinek egyikét megfosztja diszétől: letép egy vérvörös rózsát, hogy azzal Leilának kedveskedjen. A rózsatő másik rózsáját Mujkó tépi le. Gábort a czigánynyal együtt elfogják és Ah budai basa — a ki az imént kérte feleségül Leilát — tudtára adja a rózsatolvajoknak, hogy bünükért halállal lakolnak. Ki volt hirdetve, hogy, a ki Gül-Baba rózsáiból, melyek Allahnak oly kedvesek, csak egyet is letép: a halál fia. Gábor diák kivégeztetése előtt csak azt u egy kegyet kéri, hogy alkonyatig ott időzhessen Gül-Baba hires rózsakertjében, Leila közelében. Mujko hegedűjének hangjai mellett vonul be Gábor diák a rózsák kertjébe. Második felvonás. Gül-Baba háremhölgyeí, Zülfikár, a főeunuch, de maga Gül-Baba is ugy megszeretik a deli magyar diákot, hogy mire leszáll az alkony: mind kegyelmet könyörögnek számára Ali basától. De Ali, a ki sejti, hogy Leila szereti a diákot, csak ugy hajlandó kegyelmet adni, ha Leila hozzámegy feleségül. A szerelmes leány Gábor életéért erre az áldozatra is hajlandó, de a diák nem fogadja ezt el és tőrével rá akar rontani a basára. Most már nincs számára kegyelem. Elhurczolják a börtönbe és Leila kétségbeesetten vallja meg Gül-Babának, hogy szereti Gábort és a halálát nem éli tul. Gül-Baba ekkor — vérző szivve! — a legnagyobb áldozatra határozza el magát saját kezeivel elpusztítja a szent rózsákat, hogy félrevezethesse a basát, mintha a rózsákat Allah pusztította volna el azért, mert nem kedves néki a halálbüntetés, melylyel a rózsatolva jókat sújtani akarják. Harmadik felvonás. Leila a budai tömlöc*ben felkeresi szeréimesét, hogy kiszabadítsa. Bár terve nem sikerül: Gábor mégis megszabadul. Ali basa Gül-Baba rózsakertjének el p sztulását Allah ujj mutatásának hiszi és ke gyeimet gyakorol. Gül-Baba terve sikerül, áldását adja az ifjú szerelmesekre. Imádott rózsáiért vérző szive csak akkor nyugszik meg, a mikor Gábor és Leila megjósolják néki a jövec döt, mely Gül-Baba szemei előtt megelevenedik a rózsák atyjának sírjára, még késő századok múlva is, rózsákkal járnak áldozni a boldog szerelmesek. A »Cserelányok« szövege. Első felvonás. Jackson Jonathan és Jackson Tom — a Jackson és társa czég két főnöke — eljönnek a Rózsabimbóhoz czimzett m&rseillei leánynevelő-intézetbe, hogy leányaikat: Arabellet és Virginiet magukkal vigyék Kokínkinába, a hol férjhez akarják .adni az egyiket egy kinai herczeghez, a másikat egy mandarinhoz. A leányokat kilencz év óta nem látták. Virginie és Arabelle azonban előbb — szobalányuk kíséretében — megszöknek az intézetből, hogy felkeressék papáikat és beleegyezésüket kérjék szerelmi frigyükhöz. Arabelle Frédéric tengerészhadnagyot, Virginie pedig Felicien hadnagyot szereti. A megszökött leányok ruháiba öltöznek Angéle Lamiral, egy harmadrangú orfeum sanzonettje és Janicot matróz, a tengerészhadnagy legénye. Az apák kétségbeesve látják, hogy leányaik milyen neveletlen és csúnya hajadonokká serdültek és kénytelen-kelletlen viszik magukkal az ál-Jackson-lányokat a hajóra, megfogadván melléjük nevelőnőnek az öreg Lamiral anyót, Angéle anyját. Második felvonás. A hajón együtt utaznak Kokinkina felé az apák igazi és cserelányaikkal. Angéle és Janicot egyre kellemetlenebb szituácziókba sodorják a kétségbeesett apákat, mig Arabelle és Virginie annyira megnyerik a két apa szeretetét, hogy azok felfogadják őket — saját lányaikat — elárusitónőknek üzletükbe. A hajóskapitány, a kivel Angéle Hirtel a hajón, nagy hangversenyt rendez, melyben résztvesznek az igazi és az ál-Jackson-lányok is. A hangverseny alatt zátonyra j ít a hajó és Janicot, a ki női ruhában felmászik az árboczkötelekre, megmenti a hajó utasait. Harmadik felvonás. A társaság megérkezett Szaigunba, Kokinkinába és a két Jacksonpapa készül a leányok eljegyzésére. Azonban Janicot és Lamiralné kinai herczegnek és herczegnőnek öltözve megjelennek és kijelentik, hogy a kinai herczeg és a mandarin nem reflektál a két Jackson-leány kezére. Az öreg Jacksonok végre Felicien hadnagytól megtudják a valót: boldogan értesülnek, hogy leányaik Arabella és Virginie és most már szívesen egyezqek bele, hogy ii-ki azé legyen, a kit szeret. Lamirál anyó és leánya számára orfeumot nyitnak Kokinkinában, Janicot pedig feleségül veheti szerelmesét, a Jackson-lányok szobalányát. R > > > > > ) „IDEAL"-GREME. Páratlan arcztisztitó és szépitőszer! Párszori bekenés ntán már csodálatos hatása van a bőrrel 1 tégely 1 korona. 1 drb szappan 1 kor. 1 doboz ponder bárminő szinben 1 kor. Naponta szétküldi: 6ZETTLER GYULA gyógyszerész - BUDAPEST-BUDAFOK.-—- — Kapható: Török József gyógyszertárában, Királyntcza 12. szám és az »Opera« gyógyszertárban Andrássy-nt 26. 'I < < C\ A szépség ápolására legjobb szer a „Miranda"Creme eltávolít minden bőrtisztátalanságot és az arcnak szép, fide kinézést ad. Nem tartalmaz semmiféle ártalmas v. mérges szert és nappal is használható. 1 tégely Miranda Creme 1 k. t drb Mlranda-szappan 70 f, 1 doboz Mlranda-puder 1 k. ^ — három tiinben. — Budapesten kapható: TÖRÖK JÓZSEF gyógyszertárában, vagy a készítőnél: DIEBES J. C. utódainál, Eszéken, felsővárosban, ahol postai megrendelések utánvétel mellett eszközöltetnek^