MAGYAR SZÍNPAD 1906. március (9. évfolyam 60-90. sz.)

1906-03-09 / 68. szám

2 1906. márczius 10. Budapesti színpadok. Budapest, márczius 9. A Magyar Királyi Operahdz-ban holnap, szombaton Lunardi Giovanni vendégfellépésével Ottelo kerül előadásra; vasárnap Bánk-bán szerepel a uiüsoron. • A Nemzeti Szinház- ban ma este kerül bemutatóra Henry Kistemaekers: Az ösztön czimü színmüve. • A Vígszínház-ban ma este van a premierje Kadelburg Gusztáv: A Nap hőse czimü vígjátékának. A Magyar Szinház-ban a jövő héten, pénteken ünneplik A koldusgróf czimü operett ötvenedik előadását. A darab vonzóereje teljességében jut el e jubileumhoz s egyelőre egész márczius hónapban betölti a szinház esti műsorát. Ascher Leó dr., az operett zeneszerzője, levélben értesítette a Magyar Szinház igazgatóságát, hogy a jubiláris előadáson jelen lesz és dirigálni fog. Az ötvenedik előadásra előjegyezni a szinház pénztáránál és a_ Bárd-czég jegyirodáiban lehet. Vasárnap, márczius 11-én, délután a Magyar Szinház-ban fölujitják Herblay gyönyörű zenejü operettjét: a Bohémszerelmet. Mimit Kornai Berta, Musettet Kállai Kornélia fogja énekelni. A többi főszereplői: Boross, B. Szabó, Ferenczy, Oiréth, Iványi, Ráthonyi és Újvári lesz. — Fedák Sári jótékonyczélu föllépése szombaton, márczius 17-én, délután lesz a Magyar Szinház-ban. A rendes esti helyárakkal kitűzött előadás három órakor kezdődik. A művésznőn kivül, a kit a Lotti ezredesei-ben több mint ötven estén ünnepelt már a közönség, Örley Flóra, Tallián Anna, Tóth Stefi, Boross, Ferenczy, Giréth, Iványi, Megyeri és Ráthonyi vesznek részt a kaczagtató énekes bohóság előadásán. * A Királyszinház e hetének még hátralevő három estéjéből kettőt foglal le az Ordonneau és Clerice uj operettje, a Cserelányok, a melynek előadásai tele nézőtér és túláradó vidámság jegyében folynak le. Az operett ellenállhatatlanul kómikus helyzeteit és alakjait olyan kaczagásokkal értékeli a közönség, hogy néha perczekig megakad az előadás s a dallamos müzsika és a hatásos tánczok is sok tetszésre találnak. Valóságos ünneplés kiséri esténkint Medgyaszay Vilmát, a kinek kapi-kapi-kapikapitányom! nótája még sohse maradt, háromnégy ismétlésen alul, Sziklai Kornél, a ki ötféle alakban, de főként mint kolaratur énekesnő teljesen kifejtheti kaczagtató humorát Szentgyöigyi Lenke és Györgyike, Sziklainé, Kazal Biri, Kornai Jolán, Vágó, Németh és Körmendy szintén bőven kapnak a tapsból. A Cserelányok nagysikerű sorozatos előadásait csak holnap, szombaton este szakítja meg a Helyreasszony, Blaha Lujzával a czimszerepben. Rákosi Szidi aszony szinésziskolájának növendékei holnap, szombaton délután ismét vizsgálati előadásban mutatkoznak be a Királyszinház-ban, ezúttal a fővárosi közönség egyik legkedveltebb müsordarabjában, a Bob herczeg-ben. A czimszerepet Szegedi Erzsi fogja játszani. Anniét Sugár Edith, a kik már mindketten ösztöndíjas tagjai a színháznak. Az előadás — a szokásos koronás helyárakkal — délután 5 órakor kezdődik. * A Népszínház-ban a hét hátralévő estéinek műsorán — természetesen — a két jubileum dicsőségét megért Leányka szerepel, a mely bemutatója óta benne maradt a közönség változatlan szeretetében s a melynek összes előadásain zsúfolt nézőtér tapsolta Fedák Sári nagy művészetét, a többi szereplő kerek játékát és a remek kiállítást. — Vasárnap délután, mérsékelt helyárak mellett, A sárga csikó-1, Csepreghy népszerű színmüvét játsszák Komlóssy Emmával. jfr A kulisszák mögül. Budapest, márczius 9. I. „Az ösztön." — A Nemzeti Szinház mai bemutatójához. — Kistemaekers Henry I. . . Bizonyára csak igen kevesen vannak Magyarországon, a kik ezt a furcsa hangzású nevet valaha hallották. De bármennyire furcsa legyen is ez a név, a magyar közönség rövidesen nemcsak megtanulni, de megszeretni is fogja. A Kistemaekers Henry nevet egy belgafranczia drámaíró viseli, a kinek Az ösztön czimü színmüvét ma este mutatják be a Nemzeti Szinház színpadán. A szerzőről magyar fordítója: Ábrányi Emil, a kiváló poéta, érdekes dolgokat beszélt el munkatársunknak. — A franczia drámairodalomnak — mondta — kétségkívül egyik legnagyobb alakja Kistemaekers. Fiatalember, alig van több harmincz évesnél, a ki Beinstein-na\ majdnem egyidöben lépett a nyilvánosság elé. Eleinte apró novellákat irogatott a legelőkelőbb franczia folyóiratokba, majd három darabját a párisi boulevard színházakban mutatták be. Az irodalmi sikere minden darabjában igen nagy volt, de annál kisebb az anyagi. Utolsó darabja a L'instinct, a melyet ma a Nemzeti Szinház- ban is szinrehoznak, végre meghozta a financziális sikert is. Nem keresett ugyan annyi pénzt vele, mint teszem Edmond Rostand egy-egy darabjával, mert hiszen az érdekes mü előadására épen csak a kis M //ére-szinház mert vállalkozni. Most aztán megnyílnak előtte a Comédie Francais kapui is; Claretie a jövő szezónban mutatja be egy most készülő müvét. Bernstein Henrynál Kistemaekeis sokkal ( tartalmasabb és nemcsak a teknikájában töké' letesebb. Mindig egy erkölcsi problémát sző, még pedig a legnagyobb művészettel, a nélkül, hogy a moralisták unalmasságába esnék. Nagy honfitársa, Maeterlinck, talán nagyobb poéta nálánál és abban is különbözik tőle, hogy sohasem misztikus, hanem ellenkezőleg, rendkívül reális és minden a mit ir: az élet, az igazság. Eredeti a nyelvezete és igen magvas, minden dagály nélkül rendkívül szenvedélyes. A stílusa époly sajátszerű mint a Maeterlincké és a dialógja teljesen elüt a párisi írókétól. Az ösztön fordítása époly nehéz volt, mint a Monna Vanná-é; de mondhatom, hogy gyönyörűségemre szolgált ennek a zseniális embernek ezt a nagyszerű müvét a mi nyelvünkre átültelni. A budapesti előadás, azt hiszem, sokkal inkább fogja a közönséget megkapni, mint a franczia. Párisban ugyanis csupa kis szinész lépett fel a darabban, a Nemzeti Szinház pedig igazán fényes szereposztásban hozza szinre. Különösen Márkus Emiliának lesz szenzácziós sikere Cecilében. Ábrányi Emil különben maga is mindent elkövetett, hogy Kistemaekeis darabja minél tökéletesebb előadásban jusson a magyar közönség elé. Csaknem minden próbán megjelent és magyarázatokkal szolgált Az ösztön közreműködőinek. Figaro II. „A Nap hőse." — A Vígszínház mai bemutatójához. — A főpróba intim közönsége az első felvonás után derűsen, a második felvonás után kaczagva tárgyalta a Kadelburg uj bohózatát, a harmadik felvonás után pedig elégedetten távozott. Nem volt véleményeltérés abban, hogy ma a vidám estéknek hosszú sorozatát kezdik meg a Vigszinház-ban és hogy nagyon sokszor fognak nevetni A Nap hősé-nek mókáin, bolondságain. Mert az újdonság jeligéje nyilvánvalóan az, hogy: „Éljen a jókedv 1" Kadelbutg nem tart igényt arra, hogy megdöbbentően uj eszközökkel dolgozó literátusnak tartsák, de azt senki el nem vitathatja tőle, hogy kipróbált színpadi praktikus, a ki tudja, mi kell a magyarnak. Mert ha a németek számára irta is elsősorban is a müvét, mint magyar ember egyúttal budapesti gusztus számára dolgozott és a kik szívesen fogadták az Arany kakas-1 és az Arany patkó-t, A Nap hősé-tői sem fogják sajnálni az aranyakat és az elismerést. A szerző ugyancsak jeles segítő gárdára talált a Vigszinház művészeiben, a kiknek sorát ezúttal Varsányi Irén és Tanai vezeti. Varsányi Irén mint tánczosnő egész sereg uj vonással ruházta fel alakítását és azokat is meg fogja lepni, a kik különben tisztában vannak sokoldalúságával. Minthogy pedig énekel is, tánczol is, nem lesz csoda, ha az operett felé akarják csábítani. A Rózsabimbó- nóta kreálója ezúttal több dalt is énekel, mégpedig szeretetreméltó humorral telitett paródia formájában. Tanay a Diákélet szentimentális fejedelme és A szentbernáti barátok szinte tragikus novicziusa után, ezúttal egy szeleburdi férj szerepében jut ahhoz a feladathoz, hogy egy darabot „vigyen." Eredeti felfogással ábrázolja a sikamlós lejtőre jutott ifjú férj kómikus küzködését és kómikus vergődését. Jóleső fiatalsággal küzd a sikerért, a mely el nem maradhat. Vendrey Ferencz és párja, Kiss Irén, a groteszkebb komikumot képviselik a náluk megszokott erőteljességgel és vidámsággal. És melléjük sorakoznak a többiek is, a kik mindannyian számithatnak arra, hogy a közönség örömest honorálja majd azt a vidámságot, a mely játékukból kiárad. Timár Szaniszló fordítása ezúttal is kitűnő és Péchy Kálmán rendezése ezúttal is mintaszerű. Egyszóval: a mai premiere-est sikere méltán fog beilleszkedni a Vigszinház ez idei, minden tekintetben sikerült szezónjába. Togo. Színházi pletykák. Budapest, márczius 9. Apróságok a „CsereIányok"-róI. I. A bugyogó. Egy kicsit kényes volna a dologról igy nyíltan beszélni, de hát a szóbanforgó bugyogó minden este palam et publice szerepel a közönség előtt, a Cserelányok második felvonásának fináléjában és igy nincs okunk titokban tartani a diszkrét ruhadarab történetét. A bugyogó minden este a Királyszinház nagy reflektorának sugárkévéjétől megvilágítva jelenik meg a Cserelányok hajójának kötélhágcsóján. Finommivü ruhadarab, előkelő csipkékkel diszitve, arról persze nem tehet, hogy nem éppen kitűnően illik annak, a ki viseli: Sziklai Kornélnak. De nem is az ő számára készült. A mint a reflektor fénye ráesik — a mikor Sziklai, mint ál-Jackson kisasszony, kapaszkodik fel a hajóköteleken — egyszeriben konstatálhatja minden hozzáértő, hogy nem színpadi szolgálattételre készült. A története tudniillik az, hogy Sziklai Kornél a Cserelányok premierje előtt ajándékba kapta valakitől, a ki egykor a népszerű komikussal egy színpadon szolgálta Tháliát, vagy még inkább Terpsichorét. A múzsák szolgálatába azonban csakhamar beleunt és most már jóideje az istennőknek, azaz helyesebben csak az istennőnek áldoz. És áldozása kedves az istennőnek, mert az bőkezűen gondoskodik az ő szolgáló leányáról, a ki most különben délutánonként a Gerbaudnál trónol. Tőle való az intim kis ruhadarab, ő küldötte régi jó kollégájának ajándékba a Janicot szerepéhez. Levelet is mellékelt küldeményéhez, a melyben annak a reményének ad kifejezést, hogy a kis csipkés ajándék ugyanolyan sikereket fog szerezni Sziklai-nak a színpadon, mint a milyeneket a küldőjének szerzett — a színpadon kivül . ..