MAGYAR SZÍNPAD 1906. március (9. évfolyam 60-90. sz.)

1906-03-08 / 67. szám

2 1906. márczius 10. Budapesti színpadok. Budapest, márczius 8. A Magyar Királyi Operaház e heti érdekes és változatos műsorát lapunk operaházi szin­lapja alatt találják olvasóink. Lunardi Giovanni lesz az Operaház legközelebbi vendége, a ki szombaton az Otelló czimü dalmű czimszere­pében lép föl. A Nemzeti Szinház-ban holnap, pénteken bemutató-előadás lesz. Ekkor adják először Henry Kistemakers háromfelvonásos színmüvét, a mely­nek franczia czime L'instinct, magyarra Ábrányi Emil fordította Az ösztön czimmel. Az újdonság szinlapja ez: Az ösztön. — Szinmü 3 felvonásban. Irta: Henry Kistemakers. Fordította: Ábrányi Emil. — jean Bernon— Cecile André Bernon Laugier Teréz ... Lautriquét Pierre Berthe Levélhordó Személyek: Mihályfi P. Márkus E. Odry T. Vízvári M. Pethes Faludi Keczeri I. Horváth J. A Vígszínház-ban A Nap hőse, Kadelburg Gusztáv vígjátéka, holnap, pénteken kerül be­mutatóra. A Nap hősé-nek premierjét annál nagyobb érdeklődéssel várják, mert ilyen vidám bohózatot az idén még nem adtak a Vigszin­ház-ban. Az újdonság szinlapja ez: A Nap hőse. Vígjáték három felvonásban. Irta: Kadelburg Gusztáv. Fordította: Timár Szaniszló. Személyek: Cornero Lola - Varsányi 1. Bendler Hugó Tanay Tilly, a felesége Hegedüsné Dornwald Emil, az apósa ... ... Vendrey Agáta, ennek neje Kiss I. Gernau Artúr Papp Bayer Balassa József Győző Marlen Rónaszényné Franelli, tánczos Sarkady Durianó, imprezárió Tapolczai Barakov gróf Szerémy Ulrik Bárdi Márta Tárnoki G. A Magyar Szinház nagy vonzóerejü kassza­darabja, A koldusgróf a zsúfolt házak soro­zatával közeledik ötvenedik előadásához. A hét többi előadásaira állandóan nagy az érdek­lődés. Ma már negyvenkettedszer játsszák a darabot és Jessie koldusleányt ma is Kállay Jolán személyesiti. A grófot, a szerep kreálója Ferenczy Károly játssza minden előadáson. Vasárnap délután a Bohémszerelem kerül szinre, mérsékelt helyárakkal. A Magyar Szinház kar­személyzetének jutalomjátéka Fedák Sári föl­lépése folytán egyike lesz a szezón legérdeke­sebb színházi eseményeinek. A kitűnő művésznő a Lotti ezredesei-ben annak idején szenzácziós sikert aratott s most is nagy kedvvel vállalko­zott az ő pompás szerepe eljátszására. A szín­háznál már megkezdődtek a próbák Megyeri Dezső főrendező és Donáth Lajos karnagy vezetésével. A régi szereplők közül a közönség viszontlátja Boross Endrét a szabóezredes és Ráthonyi Ákost a rája szerepében. A közönség rendkívüli érdeklődésének tanúsága, hogy az előadásra a föllépést jelentő első közlés után nyomban elkelt minden elsőrangú páholy s most már csak jegy kapható a szinház pénz­táránál rendes esti helyárak mellett, de elővételi dij nélkül. A színháznak a jutalomjátékot meg­előző estén is ünnepi előadása lesz: A koldus­gróf kerül szinre ötvenedszer jubiláris ovácziók kíséretében, ezúttal ismét Kornai Bertával a női főszerepben. A Királyszinház e hetének még hátralevő négy estéjéből hármat foglal le az Ordonneau és Clence uj operettje, a Cserelányok, a mely­nek előadásai tele nézőtér és túláradó vidám­ság jegyében folynak le. Az operett ellenállha­tatlanul komikus helyzeteit és alakjait olyan kaczagásokkal értékeli a közönség, hogy néha perczekig megakad az előadás s a dallamos muzsika és a hatásos tánczok is sok tetszésre találnak. Valóságos ünneplés kiséri esténkint Medgyaszay Vilmát, a kinek kapi-kapi-kapi­kapitányom! nótája még sohse maradt, három­négy ismétlésen alul, Sziklai Kornél, a ki öt­féle alakban, de főként mint kolaratur énekesnő teljesen kifejtheti kaczagtató humorát Szent­gyöigyi Lenke és Györgyike, Sziklainé, Kazal Biri, Kornai Jolán, Vágó, Németh és Körmendy szintén bőven kapnak a tapsból. A Cserelányok nagysikerű sorozatos előadásait csak szombat este szakítja meg a Helyreasszony, Blaha Luj­zával a czimszerepben. — Rákosi Szidi asz­szony szinésziskolájának növendékei szombaton délután ismét vizsgálati előadásban mutatkoznak be a Királyszinház-ban, ezúttal a fővárosi közönség egyik legkedveltebb müsordarabjában, a Bob herczeg-ben. A czimszerepet Szegedi Erzsi fogja játszani. Anniét Sugár Edith, a kik már mindketten ösztöndíjas tagjai a színháznak. Az előadás — a szokásos koronás helyárakkal — délután 5 órakor kezdődik. * A Népszinház-ban a tegnapi nagysikerű ötvenedik előadás után a hét minden estéjén Verő György daljátékát, a Lednyká-1 játsszák. A darab szereposztása természetesen a régi: vagyis Fedák Sári mellett, Vidor Pál, Raskó Géza, T. Harmath Ilona, Csatai Janka, Kovács Miháy, Szirmai, Kiss Mihály és Lubinszky mű­ködnek közre az előadásokon. Ma, csütörtökön délután, rendkívül mérsékelt helyárak mellett, A peleskei nótárius-t hozzák szinre ifjúsági elő­adásul, vasárnap délután pedig A sárga csikó-1 adják. Színházi pletykák. Budapest, márczius 8. Apróságok a „Magyar Szinház"-ból. — A koldusgrófról. — A koldusgrófnál nincs népszerűbb arisz­tokrata Magyarországon. Valamennyi közül róla beszélnek a legtöbbet mindenfelé, az ő kalan­dos élettörténetéről esik szó s mert életének néhány epizódját esténkint nyilvánosan újra meg újra megismétlik, mindenki kíváncsi rá és szerelné végre maga is látni. Hétszer hét nap óta van ez igy s ez" idő alatt minden este meg­telt a Magyar Szinház lelkes közönséggel, a mely nem győzte kaczagni A koldusgróf vidám jeleneteit és igazi könnyeket sirt az operett szomorú részein. A jövő héten, még pedig sorozatos elő­adásokban második jubiláris előadásához jut el Ascher és León operettje. A jubileumra el­jön az operett komponistája, Ascher Leó is, a ki már a bemutatón is jelen volt. A mikor A koldusgróf premierje után vissza készült utazni Bécsbe, Zoltán igazgató ezzel vált el tőle: — Ígérje meg, hogy eljön majd az ötve­nedik előadásra. A szerzőt meglepte a direktor meghívása. Elvégre ötven előadás nagy szó és igazán nem mindennapi dolog. Meg aztán ki tudná vala­mely darab sikerét teljes határozottsággal meg­jósolni ? Ascher Leó éppen ezért egy kissé kétkedve igy szólt: — Hát igazán azt hiszi, hogy rákerül a sor? — Meghiszem azt! — válaszolta az igaz­gató. — Sőt, fogadni mernék akár száz elő­adásra is! A komponista meg is fogadta, hogy újra eljön a magyar fővárosba, ha A koldusgróf második jubileumát üli. Egyszersmind fogadást is kötött. A fogadás: megéri-e A koldusgróf a századik előadást? Zoltán Jenő igent mondott, Ascher Leó viszont, a ki ugy látszik a peszimista szerzők sorába tartozik, kétségbe vonta ezt. Megkötöt­ték pedig a fogadást ezer darab legfinomabb, nyakkendős Upmann-szivarba Ezzel el is vál­tak egymástól. A minap aztán Zoltán igazgató levelet irt a komponistának, hogy ezúttal is meginvitálja az ötvenedik előadásra. Egyúttal hozzácsatolta A koldusgróf eddigi negyven előadásának a pénztári kimutatását is, a mely arról tesz bizonyságot, hogy az operett minden egyes előadását zsúfolt ház nézte végig s közli azt az összeget, a mely tantiem fejében jár a szerzőnek. Ascher Leó azonnal megírta a választ, a melyben bejelentette, hogy nagy örömmel jön el Budapestre az operettje jubileumához. De nem feledkezett meg a fogadásról sem. És a pénztári kimutatásban kitüntetett tekintélyes tantieme-összeget látva, el van készülve rá, hogy A koldusgróf feltartóztathatatlanul éri majd meg a századik előadását is és most már el van készülve rá, hogy a fogadást el­veszti. Levelében megirja, hogy soha életében nem veszített fogadást oly szivesen, mint éppen ezt. Elvégre a tantiemekből bőven telik az ezer Uppmann ára, sőt jócskán marad is belőle Figaro. Felvonásközben. Budapest, márczius 8 A pokol. Kicsibe mult és a Vígszínház pokollá vál­tozott volna; pokollá, a hol csupa ördög lakik A Vigszinház-ná\ ugyanis egyszerre három olyan darabra készülnek, a melynek czimében a pokol, sátán vagy ördöggel találkozunk Á legközelebb szinrejutó újdonságok között szerepel tudniillik Kadelburg- nak az Ut a pokolba! Molnár Ferencznek: Az ördög és Shaw Bernárd: a Sátán fia czimü darabja. Ennyi ördög mégis riasztó egy kissé és kabalának is rossz. Szerencsére azonban a Víg­színház igazgatói szerencsésen megoldották a kérdést és a három darab közül kettőt átkeresz­teltek. Ilyenformán a holnap bemutatóra kerülő Kadelburg-bohózatnak A Nap hőse lett a czime, a Shaw darabjának pedig most keresnek uj czimet. Ördöge azért mégis marad egy a Vigszin­ház-nak: a Molnár Ferenczé! Plerrot. Színházi élet Budapest, márczius 8 Az öregek. — A „Journal d'un Vaudevilhste"-böl. — A hetvenéves Sardou Victorien legújabb premierje alkalmából irta Ernst Blum, az ismert franczia bohózatiró, ezt a csevegést. Addig, addig kiálltották: — Helyet a fiataloknak! — irja — mig a színházigazgatók úgyszólván teljesen bezárták az öregek előtt az ajtaikat. De min­den, ami sok, megbosszulja magát és végül elérkezett a perez, a midőn igy kiáltanak: — Helyet az öregeknek! Cremineux Hector azt irja, hogy: „Nehéz valamely színházi pálya kezdete, de a vége még nehezebb." Filozófusnak kell lennie, mint egy Ernst Blum nevü bölcsnek, a ki azt mondja. — Öreg vagyok már; ez már igy van. S ha tollat vennék a kezembe, hogy uj dara­bot irjak, mint Sardou, azt hiszem alig volnék képes a felvonásközöket megírni. Husz éves koromban tele torokkal kiáltot­tam én is: — Le az öregekkel! És ezt nem akkor kiáltották először. Ez a kiáltás nem egyszer hangzott el az első gene­ráczió óta ezen a világon! Halevy — ma már ő is öreg — egyszer Montigny színigazgató szobájában volt, a mikor belépett egy szolga és egy látogató névjegyét hozta be. Montigny megnézte a névjegyet, elolvasta és unottan dobta az Íróasztalára. — Mondja meg neki, várjon! — szólt bosszúsan. Halevy kíváncsi volt és lopva egy pil­lantást vetett a névjegyre, a melyen ezt olvasta: „Eugéne Seribe, a franczia akadémia tagja." Seribe, a kinek a darabjaiért negyven esz­tendeig törték magukat az igazgatók 1 Most antichambriroznia kell!

Next

/
Oldalképek
Tartalom