MAGYAR SZÍNPAD 1906. március (9. évfolyam 60-90. sz.)

1906-03-27 / 86. szám

2 1906 márczius 29. Budapesti színpadok. Budapest, márczius 28. A Magyar Királyi Operaház-nak e héten rendkívül érdekes műsora van: ma este és szombaton Kirkby Lunn, a londoni CoventGarden-szinház tagja, vendégszerepel és pedig ma Orpheus-ban és szombaton Sámson és Delilá-ban; csütörtökön a Filharmóniai Társaság özvegy- és árva segitőegyesülete javára Carmen kerül szinre, rendkívüli bérletszünetben; jövő vasárnap pedig gróf Zichy Géza: Roland mester-ét adják uj betanulással. • A Nemzeti Szinház-ban csütörtökön délután Medea, Grillparzer hírneves tragédiája kerül szinre a Nemzeti Szinház nyugdíjintézete javára. A czimszerepet /ászai Mari fogja játszani. Pénteken Szigligeti Ede emlékezetére a Valeiia czimü ötfölvonásos tragédiát elevenítik fel mérsékelt helyárak mellett. A darab első előadása 1873. deczember 17-én volt, utoljára pedig 1890-ben adták. A pénteki reprizen a czimszerepet K. Hegyesi Mari, a többi főszerepeket Fái Szeréna, Beregi, Ivánfi, Gabányi, Bakó, Horváth Zoltán és Molnár játsszák. — Szombaton Szemere György A siralomházban czimü egyfelvonásos drámájának lesz a bemutató előadása. Pethes, Mihályi, Gabányi és Hajdú játszanak benne. A Vigszinház-ban ma mutatják be Az ördög czimborójó-X, Shaw Bemard négyfelvonásos darabját. * A Magyar Szinház egész heti műsorát, estéről-estére, továbbra is Ascher és Leon szenzácziós sikerű operettje, A koldusgróf, tölti be, mely most már harmadik jubileumához közeledik a közönség lankadatlan érdeklődésének közepette. Az operettet pénteken népies előadásban mérsékelt helyárakkal és jövő vasárnap délután a délutáni mérsé-kelt helyárak mellett adják * A Királyszinház legközelebbi újdonsága egy olyan operett lesz, melyet a budapesti közönség már régebben ösmer — magyar nyelven azonban ezúttal lesz alkalma először látnia. Dellinger-nek hires, melódikus operettje, a Don Czézár de Bazán az a darab, a mely annak idején a gyapju-utczai német színházban százötvennél több előadást ért meg, s most, hogy a romantika a színpadon ismét sikerrel érvényesül, külföldi főlelevenitésein is teljes sikert arat mindenfelé. A magyar premier különös érdekessége lesz, hogy a czimszerepet, ezt a hetyke, fiatal lovagot női szereplő, még pedig Fedák Sári fogja játszani, s a többi közreműködő is a Királyszinház együttesének szinejava lesz. A spanyol földön játszó újdonsághoz fényes díszletek és korhű jelmezeket készíttet a szinház — s a bemutatót a jövő hónap első felére tervezik. Fedák Sári muló gyöngéi) edéséből fölépülve, ismét játszik már a Királyszinház- ban. A népszerű művésznő ezúttal is Gábor diákot játssza a Gül-Babá-ban. Fedák Sári aztán a hét minden estéjén résztvesz a Gül-Baba előadásain. mikor rendes esti helyárakkal a Bob herczeget hozzák szinre eredeti formájában és Fedák Sári fogja játszani a czimszerepet, a melyhez nagy diadalai egyik legnagyobbjának emléke fűződik. A kulisszák mögül. Budapest, márczius 28. „Az ördög czimborája." — A Vígszínház mai bemutatójához. — Minden szép, minden szilszerü, mindenen ott van a korhüség patinája és minden apró részlet ugy egybevág, hogy igazi mintaelőadásnak tekinthető a Shaw Bemard darabjának vigszinházi előadása. A Vígszínház hires együttese megérezte, hogy akármilyen nehéz feladatokat oldott is meg már eddigelé, ezúttal szükséges is volt, érdemes is volt, hogy igyekezzék önmagát felülmúlni. Uj név, uj lobogó alatt szállottak sikra a Vígszínház színészei; egy uj szerzőnek a sablonoktól távolálló müvét kell diadalra juttatni és a főpróba hatása alatt bizonyosra vehetjük, hogy ez a diadal teljes mértékben be fog következni. A czimszerepet Góth Sándor játssza, a ki egyúttal a darab rendezője is. Pompásan találja el azt a kemény és mégis szívélyes hangot, a melyen Dudgeon Richard beszél. Partnerje Góthné-Kertész Ella, a ki a Baccaratban aratott babérokat, ujabbakkal fogja tetézni. Hatalmas alakot mutat be Fenyvesi Emil Anderson lelkész személyében. Igazi ember, ideális férfiú, a kinek papi ruhája alatt is hősi sziv dobog, a ki nem sokat beszél, de tettekkel mutatja a valódi hazafi és a nemes lélek példáját. Hegedűs Gyula szerepe csak a harmadik felvonásban kezdődik, de az ő Burgoyn tábornoka klasszikus alak a szó legnemesebb értelmében. Csodálatos érzékkel felel meg a szerző minden intencziójának. Burgoyn keblében is érző sziv dobog, de a katona nem érzeleghet. Ha akasztatnia kell, hát akasztat, mert igy szól a politika parancsa. Az áldozattal azonban teljes udvariassággal bánik és mindenek fölött megbecsüli a nőket. Feltűnt a főpróbán Csáki Irén, a ki egy szentimentális kis hamupipőkét játszik és megindító színekkel ábrázolja a poétikus teremtést. Kiss Irén vezeti azoknak táborát, a kiket Shaw puritánoknak mond, az álszenteskedőket, a kiknek azonban az álszenteskedés második természetükké válik. Melléje csoportosulnak Szerémy Zoltán, Vendrey Ferencz és egy különösen bamba figura személyesitőjeként, Tapolczai Dezső. Tanay Frigyes, mint őrnagy szokott művészettel oldja meg a kényes feladatot, a melyet szerepe reá ró. Balassa Jenő jóizüen adja a tudálékos ügyvédet és az anglikán pap apró szerepében is hangulatot tud kelteni Bárdi Ödön A darab kiállítása a Vígszínház elkényeztetett közönségét is meg fogja lepni. Díszletek, jelmezek, fényhatások, a külsőségek mindenféle kisebb-nagyobb eszközeit kiaknázzák, hogy a keret teljesen méltó legyen a Shaw hatalmas müvéhez. Mikes Lajos fordítása hiven adja vissza az eredeti szépségeit. Benfen'es. A Népszínház egész heti műsorát Guti Somának zajos sikert aratott, énekes és tánczos életképe: A mádi zsidó tölti be, mely nagysikerű bemutatója óta egyre fokozottabb érdeklődés mellett kerül szinre. Zajos tetszés mellett játszik a darabban különösen Petrás Sári és Kovács Mihály és az életkép fényes kiállítása állandó helyet biztosit a mulatságos újdonságnak, jó hosszú ideig a műsoron. Csütörtök délután a Falu rossza, jövő vasárnap délután pedig az Egy görbe nap kerül szinre. — Fedák Sári, a ki a napokban fejezte be diadallal teljes szereplését a Népszinház-ban, a melynek október 15-étől kezdve tagja: a közeljövőben, ha csak egy délutánra is, vendége lesz a Népszínháznak. A művésznő ugyanis az énekkar jutalomjátékán szívességből közre fog működni április huszonegyedikén, szombaton délután, a Szinházi pletykák. Budapest, márczius 28. Zsazsa próbái. — A Don Cézár előkészületei. — A Gül-Baba rózsái teljes virágzásban vannak még és akár Szentgyörgyi Lenke, akár Fedák Sári játsza az ördöngös Gábor diákot, zsufoit nézőtér tapsolja estéről-estére a poétikus jeleneteket és a pompás nótákat. De azért délelőttönként már folyik a munka: a szinház apraja-nagyja ambiczióval készül a Dellinger hires operettjére, a melynek Don Cézár de Bazán a hőse. Ott van a próbákon mindenki. A tutyimatyi spanyol grandok, a hetyke lovagok, a szép szennoriták és a szerelmes szennorok, a kiket kordában tart: Beöthy László, Mérei rendező és Vincze karmester. Beöthy egyelőre csak egy páholy mélyéből nézi a próbát. Ez a darabok első stádiuma. Ilyenkor még nem szól bele a dolgokba, csak nézi-nézi őket és figyelmezés közben terveket sző . . . A második stádium, a mikor Beöthy László már lemegy a földszintre és a legelsősorban foglal helyet. Ilyenkor már megszólal, de csak a rendezőnek mond egyet-mást. A harmadik stádium, a mikor a direktor is a színpadon van már. Ott dirigál, ott játsza el mindenki szerepét, javit, tanit, maga is énekel, tánczol s valamennyi szerepet végig csinálja. Ilyenkor bizony ő a legérdekesebb a színpadon. A mint a kalapját a földhöz vagdossa, — azt a hires, nevezetes direktori kalapot — a mint a primadonna, a bonvivánt, a kómikus, a naiva, a kedélyes apa és a kedélytelen anya helyett alakit — az fölér a legjobb előadással. De csak a legbenfentesebbeknek adatott meg, hogy ezt láthassák is! . . . A Don Czézár de Bazan még nem tart a harmadik stádiumánál és az első, igazi „nagy próba", — a mely eltart reggeli kilencz órától délutáni három óráig — csak szerdán lesz. Szerdán, a mikor Fedák Sári is ott lehet a próbán és nem kell a rendezőnek az ő szerepét markíroznia. Most beteg az isteni Zsazsa; ezért nem játszik esténként és ezért nem vesz részt egyelőre a próbákon sem. De ha azt hiszik, hogy Fedák Sári a betegsége alatt sziesztát tart és semmit sem csinál; az alaposan csalódik. Fedák Sári mindig tanul; még ilyenkor is, a mikor beteg. A karmester és a rendező egyebet se tesz, mint, hogy a Királyszinház és a Győri-ut között kocsikázik. Zsazsa a lakása szalónjában kis színpadot állíttatott Jel és ott folynak délutánonként a próbák. Előbb a karmesterrel, aztán a rendezővel, majd a balletmesterrel, az énektanárnővel és isten tudja még kivel tanulja, gyakorolja a szerepét Fedák Sári, a ki nagyon szereti ezt az uj alakot: a hetyke, vidám, könnyelmű Don Czézárt. És a mikor vége a próbának, jön: a szabónő, a suszter, a fodrász, a keztyüs és velük folyik a tanácskozás, a tervezgetés tovább. Mire pedig eljön a premierestéje, ebből a sok-sok munkából a leggyönyörűbb siker válik . . . Miraco Színházi élet Budapest, márczius 28. Herczeg Ferencz „Boszorkányba. — Egy elő nem adott darab története. — A magyar szerzők minden hétfőn együtt vacsoráznak. Bérezik Árpád ül az asztalfőn s körülötte a Szerzők Egyesületé-nek legelőkelőbb tagjai. Herczeg Ferencz, Heltai Jenő, Molnár Ferencz, Bakonyi Károly, Martos Ferencz és mások. Persze mindig színházról folyik a szó... Igy volt az elmúlt hétfőn is. De ezúttal a beszélgetés során egy érdekes titok pattant ki. Az, hogy Herczeg Ferencznek van egy kész drámája, amelyet — a fiókjában rejteget. Nem nyújtja be a Nemzeti Szinház-hoz, sem más színpadnak nem adja odal . . . Hogy miért? — az kiderül az alábbiakból . . . Arról beázéltek éppen, hogy a véletlennek milyen nagy szerepe van a szinházi életben. ÉS ekkor Herczeg hirtelen közbeszólt. — Ilyen véletlen volt az okozója, hogy nekem a mult szezonban nem került szinre darabom! . . . — Hogyan? . . . Miért? ... — tudakolták a többiek és Herczeg igy folytatta: — Nyolcz évig tanulmányoztam volt a boszorkánypörök korát. Elolvastam mindent, a mi erre vonatkozik, a „De magorum daemonomania"-t csakúgy, mint a Johannes Sehen írásait. Nagy anyaghalmazt hordottam igy össze és ennek a segítségével megírtam egy három felvonásos drámát, a melynek meséjét