MAGYAR SZÍNPAD 1906. március (9. évfolyam 60-90. sz.)

1906-03-13 / 72. szám

vidéki speczialitásokból, hogy jut abból min­denkinek: a társaság apraja-nagyja jóllakik az Újházi vendégszereplési ajándékából. A mult héten aztán revánst kapott a Mes­ter a sok jóért, a miben a barátait az egész szinházi szezón alatt részesítette. A társaság meghívta vacsorára. A vacsora alatt persze sok felköszöntő esett, a „hivatalos" tosztot pedig Beöthy igazgató mondotta az asztaltársaság fejedelmére, a Mesterre. A tósztját pedig azzal az óhajtással fejezte be, hogy adja az Isten, hogy a Mester minél gyakrabban menjen vendégszerepelni — Kör­möczbányára I — Miért éppen Körmöczbányára ? — kér­dezte Újházi. — Mert ennek a városnak a speczialitása tudvalévőleg a — körmöczi arany 1 Mime. Felvonásközben. Budapest, márczius 13. A korona. — A házigazda és a vendég. — A Vígszínház kedvelt művésze: Tapolczai Dezső a minap meghívta vendégszerető házá­hoz vacsorára néhány kollégáját. Többek között ott voltak a vendégek kö­zött a Vígszínház „elválhatatlanai" is: Győző Lajos és Bárdi Ödön. A vacsora pompás volt, Tapolczai felesége: Vízvári Mariska újból be­bizonyította, hogy kitűnő háziasszony és Tapi szokott szeretetreméltóságával sürgött-forgott vendégei körül, a kik igen jó hangulatban poharaztak a fehér asztal körül késő éfjél utánig. Végre is oszladozni kezdett a társaság. A mihor a társaság zöme fölkerekedett és búcsúz­kodni kezdett a háziaktól, Győző odasómfor­dált a háziurhoz és a fülébe súgta: — Kérlek, Tapi, egy bizalmas szóra 1 Tapolczai a sarokba vonult vendégével: — Parancsolsz, Lajoskám? — Kérlek, Tapi — suttogta Győző — légy szives, adj nekem kölcsön holnapig — egy koronát. . . — Kérlek, parancsolj! — szólt Tapi ud­variasan, a zsebébe nyúlt és diszkréten a Győző kezébe csúsztatta a kért összeget Ebben a pillanatban belépett a szobalány, hogy felsegítse Győző-re a téli kabátját. Győző belebujt a kabátba, azután benyúlt a zsebébe és nagyúri mozdulattal a szobalány kezébe csúsztatta a — Tapolczai koronáját. Mime. Szinházi élet. Budapest, márczius 13. Polaire kalandja. A párisi Figaro irja a következő mulatsá­gos esetet : Színésznő mint társszerző minden esetre érdekes jelenség, de manapság már nem tarto­zik a meglepő dolgok sorába! Abban a külö­nös esetben lesz részük, hogy egy színésznőt látnak fellépni egy darabban, a melynek minden kétséget kizárólag ő a szerzője. És még sem ő irta a darabot és az ötlete sem tőle származik. Már most azt kérdik, ugy-e, hogy milyen összefüggésben Lhet hát a női szerző a darab­jával? Nos, hát: a dolog nagyon egyszerű. A művésznő a darabot — egy rendkívül mulat­ságos komédiáról van szó — maga élte át. És most el fogja játszani azt a szerepet a közön­ségnek is, a melyet az életben már eljátszott. Polaire kisasszonyról, a hírneves, jókedvű diváról szól a történet, a kinek ezidőszerint Brieux uj darabjában, a Renaissance-szinház újdonságában van nagy sikere. A művésznő nemrégen vendégköruton járt. Egy este — egy nagy városban — előadás után hazatért a szállodai lakására. Belépett a szobájába, meggyújtotta a gyertyát és a követ­kező pillanatban majdnem kövé meredt a rémü­lettől. Ágyában egy bozontos szakállú férfi aludt és rettenetesen horkolt. Nagyon mélyen aludt és igy nem is hallotta a művésznő sikolyát. Mintha fúriák korbácsolnák, rohant ki az ajtón és fel­lármázta a szálló cselédségét. Megjelent a por­tás, a szobapinczér, a főpinczér, a titkár és végül a háziszolga. És minden erőlködésük daczára, nem voltak képesek az ágyban fekvő embert álmából felzavarni. Hiába költötték, ráz­ták, az csak nem akart felébredni. Nem maradt más hátra, mint erőszakhoz nyúlni. A szolga és a pinczér megragadták és kiczipelték a folyosóra. Végre tehát a szobájába léphetett Polaire kisasszony s mialatt a személyzet egy uj nyugvó­hely felállításán iparkodik, ő felakarja nyitni a ruhaszekrényét. Előveszi a zsebéből a kulcsot, — ez nem nyitja a zárat. Több világosságra van szüksége, hogy lássa, miért nem nyilik a zár. Polaire kisasszony újra megfordul és megint ugy meglepi az ijedtség, hogy ájulás környékezi. Erre nyilvánvalóbb lett, hogy a művésznő nincs is a saját szobájában. Az ágyban feküdt derék, bozontos szakállú, horkoló embert a saját szobájából dobatta ki 1 Polaite kisasszony téve­dett, mert nem a második emeleti szobájában volt, hanem egy emelettel feljebb, a harma­dikon, egy idegen ember lakásán. És rémülten újra kirohan a folyosóra, a hol szembe találkozik a hálóinges, nagyszakállú emberrel, a ki már most ökölbe szorított kézzel veszi üldözőbe. Hát nem nagyszerű felvonásvég ez? Vidéki színpadok. Budapest, márczius 13. Fiúmé-ban április tizenötödikén kezdi meg a magyar szinielőadásokat jólszervezett szín­társulatával Andorffy Péter, a pozsonyi városi szinház igazgatója. A társulat egyike a legjobb vidéki színtársulatoknak s Andorffy igazgató vezetése alatt a pozsonyi közönség megelége­dését sok estén kivívták. A társulat tagjainak névsorában kitűnnek Rédey Jolán népszinmü­és operett szubrett, A. Táj kei ti Berta társalgási színésznő, Csiky László jellemszinész, Kunfi Imre tenorista, P. Odry Lehel opera basszista, Szabó Ferencz bonvivant, dr. Bródy Miklós kar­mester. » Az aradi szinház igazgatója: Szendiey Mihály 500 koronás pályadijat tűzött ki eredeti magyar darabra. A pályázatot az aradi Kölcsey­egyesület irja ki, október elsejére. = Nincs szeplő, pattanás, májfolt azon hölgy arczán, a ki a Balassa-féle valódi angol ugorkatejet, <ra 2 kor és szappan, ára 1 kor., használja Kapható Balassa gyógytárában Budapest-Erzsébetfalva és min­den vógyszertárban és droguériában. _ Külföldi színpadok. Budapest, márczius 13. A párisi Theatre Frangais legközelebbi újdonsága Maurice Donnay: Paraiire! czimü négyfelvonásos uj színdarabja lesz, melyet márczius 19-én fognak bemutatni. ? A bécsi „Wenedig in Wien" nyári szín­házában Steiner Gábor igazgató Strauss: Indigo czimü operettjét fogja bemutatni, mégpedig tel­jesen uj librettóval. A bécsi Volkstheater-ben április közepén fogják bemutatni Ohorn Antalnak, A szent­bernáti barátok szerzőjének, Unlösbar czimü uj drámáját. Ohorn most egy uj vígjátékot fejezett be, melynek Kaniérek a czime. * I A párisi Porte­Saint-Martin-szinház-ban igen nagy sikerrel mutatták be Barnedes: Az epoulette világa czimü drámáját. Ez a katona­dráma teljesei) a Takarodó nyomán készült. A bécsi Carl-Theater-bzn nagy sikerrel mutatták be szombaton Strauss Oszkár Hug­diettich nászutja czimü operettjét, melynek szö­vegét Rideamus irta. * Az uj olasz zeneszerzőkben, a gyakori bukások daczára sem lohad az alkotó kedv. Most legújabban ismét egész sorát produkálták Olaszországban az opera-ujdonságoknak s egy milánói híradás a következő uj dalmüveknek a bemutatását jelzi: Peer Gynt négy felvonásban, Ibsen drámája után irta Hektor Albini, zenéjét Silvio Tanzi; Casamicciola két felvonásban, irta Francesco Boldi; A kisértet egy felvonás­ban, irta G. Bianchi, zenéjét Borghese; Sulamith két felvonásban, irta Alessandro Blumenthal s végül Andalusa egy felvonásban, irta Vieri Dini, zenéjét Nesci József." MŰVÉSZET. = Zrínyi Miklós kirohanása. A szigetvári nagy napról a nap jelentőségéhez méltó, hatalmas kompozi­czióju, mindazonáltal nemes egyszerűségű festményt kapott a magyar nemzet egyik legnagyobb mesterétől, Székely Bertalantól. A kép azt a pillanatot- ábrázolja, a melyben Zrinyi Miklós a füstölgő romok közül kitörni készül. Ledült, kormos falak sötét tömege a háttér, a melyet a falak mögül megvilágosít a tüz, mely már felégette a külső részeket. A képeket harezos csapat tölti be, melyben azonban sok az asszony és gyermek, nemsokára özvegy és árva. A kapuban áll Juranics Miklós az ország zászlajával: mellette Zrinyi Miklós. Kezében a kard és még-egy utolsó pillantást vet né­pére, mielőtt kirohan a kint várakozó rengeteg ára­datba. A maga komorságában is szines, mozgalmas a kép, alkotójának egyik legszebb müve. A kép, melyen a művész majdnem 40 évig dolgozott, eddig teljesen hozzáférhetetlen volt a nagyközönség számára, daczára annak, hogy ez egyike a legszebb, leghatásosabb tör­ténelmi festményeinknek. A Könyves Kálmán tette ezt igazán nemzeti tulajdonná azzal, hogy a hatalmas fest­mény sokszorosítási jogát megszerezte és azt kisebbí­tett, de rajzban, színben az eredetinek tökéletesen megfelelő, hü reprodukezióban kiadta s ezáltal bárkinek is lehetővé tette a gyönyörű kép megszerzését. A fest­mény reprodukeziója, mely a modern sokszorosító mű­vészet remeke, 97 cm. hosszú, 55 cm. magas s Vágó Dezső által tervezett arany keretben, felirattal 64 koro­náért, passe partoutban pedig IOV2 cm. széles, barok­diszitésü antik aranykeretben 76 koronáért kapható és 4 koronás havi részletfizetéssel is megrendelhető a Könyves Kálmán magyar mükiadó részvénytársaságnál, Budapesten, VI., Nagymező-u. 37—39. — Színeszeink és művészeink ruhaszöveteiket Semler /. elsőrangú posztókereskedésében (Bécsi-utcza) szerezik be = Biró M Mátyás fogászati műterme Budapest, VI., Nagymezö-utcza 28. sz. alatt van. = Én állandóan a Czettler-féle manumollin kéz­finomitót használom, mert ez a legjobb I Kapható Töröknél. Hirdetések. IBHBaOH O |Ü |Ü |O LO |O |O |Ü |Ü JOLO Küry Klára. fComlósy Emma »tb. hírneves művésznők által állandóan használt, Francziaországban kitün­tetett 8 legjobbnak elösmert: A Jsss­vltz-félo fiyöngy-orémt, tégelye 1 k. Syssgy-szappsn, darabja80 fillér. Byísgy­poudtr, (rózsa, fehér és crém színben) doboza 1 k. Gyiagy-kéxflnonlté, üvegje 70 tili. Számtalan elismerő levél. Kaphatók az egyadfill készltó: ANGYAL gyógyszertárban, YI. Hatvan. EISNER és RIN6ER drogéria Budapest, Andrássy-ut 37. Telefon 85—24. Discrét postai szétküldés'Jnaponta. O IC|C| O|O|O|O|OB|O EEESEEIE F ALAPÍTTATÓ FT 1890 kei. Bíró M. Mátyás <., t oi«>b.»t .M.. v.T. »^SSSSZ; aa.

Next

/
Oldalképek
Tartalom