MAGYAR SZÍNPAD 1906. január (9. évfolyam 1-31. sz.)

1906-01-12 / 12. szám

1906. január 12. 3 Színházi élet. Budapest, január 12. Színműírók és színigazgatók. A párisi lapok most sokat foglalkoznak azzal a konfliktussal, a mely a szinmüirók és színigazgatók között kitört. A mi magát az összeütközést illeti, hát nem a tantiémekről, vagyis pénzkérdésről van szó, hanem az ősrégi viszályról, a mely már évtizedek előtt dőlt el a franczia színpadi szerzők javára, s a mely ellen minden lehetőt elkövetnek a színigazgatók. A franczia irók ugyanis már 1829-ben megalapították egyesületüket, a Société des Auteurs et Compositeurs Dramatiquesot, a mely nemcsak az összes, a színigazgatókkal szemben felmerülhető kérdéseket, viszályokat szabályozza, a darabok előadására vonatkozó szerződéseket megköti, hanem a leghatásosabb jogvédelmet nyújtja tagjainak, s alapszabályai, szerződései révén, a szó teljes értelmében nagyhatalmat gyakorol a színházak és színigazgatók felett. A franczia szinpadi szerzők egyesülete például az összes klasszikusok után 6 százalék tantiémet szed a színházaktól az elhunyt irók árvái és özvegyeinek nyugdijalapja javára. A franczia színigazgató csak olyan darabot adhat elő, a melynek szerzője az egyesület tagja, viszont az egyesület tagjai sem adhatják elő darabjaikat egy olyan színházban, a melynek direktora nem ismerte el magára nézve kötelezőknek az egyesület alapszabályait. Egyes franczia színigazgatók, hogy az egyesület hatalmát megtörjék, színházi trustöt alapítottak, de csak igen csekély eredményt tudtak eddig elérni. A franczia nevesebb szerzők közül ugyanis eddig csak ketten adatták elő darabjaikat a Theatre de l'Athénée és a Folies Dramatiques-ben, a trust színházaiban, és pedig Tristan Bemard, a kitűnő humorista és a nagytehetségű fiatal iró Godfernan és ezek is csak azért, mert más színházakban évekig kellett volna várakozniok, a mig darabjaik bemutatéra kerültek volna. Hogy pedig az egyesület példát statuáljon, legutóbb tartott közgyűlésén mindkét emiitett szerzőt kizárta az egyesület kötelékéből. II. A Corneille ünnep, Mialatt egész Francziaországban a legnagyobb lelkesedéssel készül a művészi világ Corneille születésének 300-ik évfordulójának megünneplésére, az elmés Ernst Blum egy igen kedves anekdotát elevenít fel az egyik párisi lapban. Ötven évvel Corneille halála után, a mikor a közönség még mindig nem ismerte el darabjainak irodalmi értékét, élt Párisban valami Ballande nevü uri ember, a ki saját palotájájában, saját színtársulata által, meghívottak jelenlétében adatta elő Corneille darabjait. Volt a társulatnak egy fiatal női tagja, a ki a legnagyobb mértékben túlbecsülte művészi kvalitásait és boldog-boldogtalannak elpanaszolta, hogy mellőzik és csak jelentéktelen szerepeket osztanak ki neki. A kollégák végre is megunták az örökös kesergést és elhatározták, hogy csúffá teszik a kis színésznőt; azt tanácsolták, hogy forduljon protekczióért egyenesen Corneille-hez, a ki bizonynvára segit majd rajta. A színésznő csakugyan megjelent a rue de Argenteuil egyik házában, a hol egy ur nyájasan fogadta és megígérte, hogy a sok mellőzésért elégtételt fog szerezni. A boldogságban uszó színésznő a legnagyobb örömmel mesélte el mindenütt sikerét, de másnap a következő levelet kapta. Kisasszony! Bocsásson meg, hogy kérését nem teljesíthetem, de miután már 1684-ben meghaltam, igazán nem járhatok el ügyében. Egyebekben maradtam tisztelője Pierre Corneille. A kis színésznő az eset után annyira szégyelte magát, hogy sürgősen otthagyta a kiaszszikusokat és a modern operett-szinpadra lépett át, a hol legalább személyesen megismerkedhetett a szerzőkkel. Vidéki szinpadok Budapest, január 12. Csongrád városa színkört építtet. A terveket már felterjesztették Gróf Festetich Andor országos szinészeti felőgyelőhöz, a ki az építkezés czéljaira tízezer korona államsegélyt helyezett kilátásba. = Nincs szeplő, pattanás, májfolt a^on hölgy srczán, a ki a Balassa-féle valódi angol ugorkatejet, fra 2 kor és szapoan, ára 1 kor., használja Kaphat«

1 Bala.sa gyógytárában Budapest-Erzsébetfalva és minden y ógyszertárban és droguériában. Külföldi színpadok. Budapest, január 12. A beilini Kleines Theater-ben a jövő héten kerül bemutatóra Gorkij Maxim A nap gyermekei czimü uj darabja. Suzanne Després, a hírneves franczia művésznő, január 18-án kezdi meg vendégszereplését a bécsi Carl-Theater-ben. Öt előadásban vesz részt, azután Budapestre jön társulatával és itt a Vigszinház színpadán fog bemutatkozni a közönségnek. * A lipcsei városi színházban a minap nagy sikerrel mutatták be Beyerlein Ferencz Ádámnak, a Takarodó szerzőjének Az öreg béres czimü uj darabját. A szerzőt, a ki Lipcsében lakik, nagyon sokszor szólították a lámpák elé. * A stuttgarti Residenz-Theater-ben bemutatták Ohorn Antalnak (A szentbernáti barátok szerzőjének) Unlösbar czimü uj darabját, a mely nem tetszett a közönségnek. * Az osztrák és német sajtóban legutóbb feltűnést keltő hirek jelentek meg a bécsi Opera mult évi deficzitjéről, sőt a „Münch. Neuest. Nachr." azt irta, hogy az Opeia deficzitje 1.184,000 koronára rug. A „Zeit" most arról értesül, hogy a deficzit 283,000 korona. Az Opera 600,000 kor. szubvencziót kap, de ezt évről-évre túllépik. Ezentúl azonban jobban fognak takarékoskodni, még pedig kevesebbet fognak költeni a darabok kiállítására és meg fogják szorítani a vendégszerepléseket. * A párisi Theatre Antoine-ban Francois de Curel: A számycsapás czimü uj drámáját tegnapelőtti főpróbáján nagy tetszéssel fogadta a közönség » Paris ban az elmúlt esztendőben gróf Albert du Bois: Rabelais czimmel háromfelvonásos verses vígjátékot irt, a melyet bizonyos sikerrel elő is adtak Párisban. Most az előkelő szerző kijelenti, hogy ez korántsem volt önálló mü, hanem csak első része egy 12 estére terjedő seriesnek, a melynek közös czime: A tizenkét szellem. Ebben a négyszeres trilógiában az emberi szellemek 12 elsőrangú képviselőjét akarja a színpadra vinni, névszerint: Homérost, Dávid királyt, Ezékiel prófétát, Demosthenest, Szent Pált, Juvenálist, Shakespearet, Cervantesi, Voltairet és Victor Hugót! Hogy melyik szinház vállalkozik majd e drámatömeg lebonyolítására, az még titok. = Robogó vonat halad a sik rónaságon keresztül, mig Kecskemét városának baraczkrengetegeiről hires határához ér. Két évtized ernyedetlen munkájának eredménye ez a szivet-lelket egyaránt gyönyörködtető látvány, a melylyel szemünk nem tud betelni. Jóleső érzéssel szemléljük a vidék aranytermését és örülünk, hogy a termés feldolgozására nem idegen ország iparának jutott, mint az sok más egyébbel történni szokott. — Közvetlenül az erdő szélétől két pár vasúti sin vezet az Első Alföldi Cognacgyár r. t. nagyszabású telepére, a hol a nagy erdő szinjava terméséből főzik a hirneves baraczk-különlegességeket. Ha valakinek Kecskeméten akad dolga, ne mulassza el megtekinteni ezt a gyártelepet, hogy saját szemével győződhessék meg az ott meghonosított páratlan tiszta kezelésről. Árjegyzéket és a Baraczk-Hiradó mutatványszámát bérmentve küldi a gyárvezetőség. = En állandóan a Czettler-féle manumoilin kézfinomitót használom, mert ez a legjobb! Kapható Töröknél. INGYEN egy életnagyságú fényképet "készítek bárkinek, kiildjejbe -fényképét!: Fényképnagyitási műintézet, BECK ÖDÖN BUDAPEST, Kerepesi-ut 66Díszes paspartouért 3 korona fizetendő Fontos e hirdetésre hivatkozni. Kiselejtezett KELETI SZŐNYEGEK különböző méretekben, részben szépséghibákkal, beszerzési áron alul eladatnak E szőnyegek csakis reggel 8-tól d. u. 3 óráig megtekinthetők. HH L F Erzsébet-tér 16.