MAGYAR SZÍNPAD 1906. január (9. évfolyam 1-31. sz.)

1906-01-30 / 30. szám

/ Budapesti színpadok. Budapest, január 30. A Magyar Királyi Operaház-ban a héten kétszer lép fel vendégképen Pauwels D. hírneves operaénekes és pedig ma este a Bajazzókban és szombaton a Hugonották-ban. Szerdán Jancsi és Juliska, csütörtökön Sába királynője, pénteken Figaro lakodalma és jövő vasárnap A czigánybáró kerül szinre rendkívüli bérletszünetben. A Nemzeti Szinház- ban ma, kedden hatodszor kerül szinre Ruttkay György Vénusz czimü rendkívüli sikerű uj vígjátéka, vasárnap este pedig hetedszer adják, mindkét alkalommal a bemutató előadás szereplőivel. Holnap szerdán, J repríz lesz a Nemzeti Szinház-ban. Pailleron: j A hol unatkoznak czimü kitűnő vígjátékát uj betanulással és uj szereposztásban hozzák szinre. Rákosi Szidi, Vizváryné D. Ligeti Juliska, T. Vizváty Mariska, Lenkey Hedvig, Helvey Laura, Császáv, Odry, Dezső, Gyenes, Szacsvay, Gál, Mihályfi és Pálfy játszanak benne nagy szerepet. A Nemzeti Szinház csütörtökön mutatja be s pénteken és szombaton megismétli Pásztor Árpádnak az Alku, A biró és A két öreg czimü három egyfelvonásos darabját, melyeknek itt adjuk a szinlapját: Alku. Dráma egy felvonásban. Irta : Pásztor Árpád. Személyek: Láng, szabómester Molnár Lángné Vizváriné Emma, leányuk Delli E. Jób, orvosnövendék Beregi Miklós, a barátja — Horváth Z. Kövi, vacsorarendező . Horváth J. Rózsi, cselédlány Demjén M. II. A biró. Verses vígjáték egy felvonásban. Irta: Pásztor Árpád. Személyek: A podesta Gál Currado Cornaciini Ivánfi Palma, a felesége P. Márkus E. Pirro, jegyző Odry Tanácsurak, nép, alabardosok. Színhely Prato, idő 1590 körül. III. Két öreg Vígjáték egy felvonásban. Irta: Pásztor Árpád. Személyek: Az apa Gabányi Az anya Rákosi Sz. Rózsi, leányuk D. Ligeti J. Férje Dezső Cselédleány Keczeri I. • A Vígszínház-ban, holnap, szerdán kerül bemutatóra a Baccarat, Bernstein Henri háromfelvonásos színmüve, a mely most a párizsi szezón legszenzácziósabb újdonsága. Az első felvonás színes, tarka csoportos jelenetei után négy főszereplő viszi a cselekményt, a mely izgalmas egymásutánban halad a kifejlés felé. Ez a négy főszereplő Góth Sándor, a ki a darab hősét játsza, partnerje Góthné-Kertész Ella lesz, a ki Helénet, a hősnőt adja; Heléne atyját, a parvenü Lebourg bárót Hegedűs Gyula személyesiti. Fenyvesi Emil pedig egy milliomos lapkiadót ábrázol. A darabhoz igen szép uj díszletek készültek. Az újdonság premier-szinlapja a következő: Baccarat Szinmü három felvonásban. Irta : Bernstein Henri. Fordította : Góth Sándor. Személyek: Lebourg Charles báró... Hegedűs Izabelle, a felesége Kiss I. Heléne, a leányuk G.-Kertész E. De Brechebel Armand gr., Heléne férje Tapolczai De Chaceroy Róbert Góth De La Vieilarde Balassa Lebourg Amédée Fenyvesi Bragelin, ékszerész Szerémy Doullence marquisné Haraszthy H. De Thisiduxné asszony Varga A. A Magyar Szinház egész heti műsorát a szenzácziós sikerrel bemutatott A koldusgróf czimü operett tölti be, melynél sikerültebb alkotás már évtizedek óta nem került a bécsi operettszínpadról hozzánk. A daran vasárnapi előadása is a siker jegyében folyt; le. Pénztárnyitáskor elkelt minden iegy, s a darab a legnagyobb mértékben lekötötte a közönség érdeklődését. A koldusgróf ma ötödször kerül szinre. A szinház a héten három délutáni előadást rendez. Csütörtökön délután A csöppség kerül szinre rendkívül mérsékelt helyárakkal ifjúsági előadásul, a pénteki ünnepnapon Lehár Ferencz rég nem adott operettjét, A diótostót- ot, vasárnap pedig Martos és Jacobi magyar énekes játékát, A legvitézebb huszárA játsszák délután, •j A Királyszinház csütörtöki Demuiaiójával olyan műfaj terméke kerül színpadra, a mely eddig még nem szerepelt e szinház műsorán. A Helyreasszony a miliője, az alakjai, a hangja és zenéje következtében a népszínművek közé tartozik, a magyar elbeszélő-irodalomnak kiváló müvelője, a magyar népéletnek igaz ösmerője irta : Kada Elek. A czimszerepet a magyar színpad büszkesége: Blaha Lujza asszony játssza, a ki leghálásabb szerepei közé sorolhatja Karáné alakját. A csütörtöki bemutató iránt, a mely az idei szezón ötödik újdonsága, rendkívüli az érdeiriődés. íme, itt adjuk az újdonság szinlapját: Helyreasszony. Énekes szinmü 3 felvonásban. Irta: Kada Elek. Zenéjét szerzették: Kun László és Szent-Gály Gyula. Rendező : Bokor József. Karmester: Marthon Gyula. Személyek: Ali basa ... Csiszér Begier bég, török tiszt Boross Szüls Péter, főbíró Vágó Kató, a leánya ... ... ... Szentgyörgy L Angyal Fábián Körmendy Süveg Balázs, törvénybiró ... ... Bársony^ Bőszén Tamás, udvarbiró ... ... Németh Gáspár diák Torma Pethő Miklós, hajdú Horváth Scolamester Gabányi Karáné, a város szakácsasszonya ... Blaha Lujza m. v. Hajdár, őrző tatár Rátkay Igó, tőzsér Z. Molnár Egy asszony — Csiszérné Egy leány Fábián Cz. Egy gyerek.. Lenkeffy 1. Polgárok, polgárnők, Kecskemét vidéki parasztok, törökök. — Történik Kecskeméten, 1606-ban. A hét többi estéjét és a két délutáni előadást (péntek és jövő vasárnap) a Gül-Baba tölti be, mely teljes mértékben gyakorolja vonzóerejét. * Á Népszínház egész heti műsorát estérőlestére természetesen ismét Verő György Leányka czimü operettje tölti be, melynek czimszerepében Fedák Sári arat zajos sikereket. A közönségnek azt a párját ritkító érdeklődését, a mely már két hét óta tölti meg zsúfolásig a sorozatos Leű/ryto-előadásokon a Népszínházát, ki akarja használni egy pár agioteur s üzérkedni próbál kivált a drágább színházjegyekkel. A Népszínház igazgatósága ismételten arra kéri a közönséget, kegyeskedjék neki bejelenteni minden üzérkedési esetet, hogy azokat a rendőrség utján lehessen megtorolni. A heti műsor — természetesen — az, hogy minden este a LeánykáA játszák Fedák Sárival, a kinek Teleky Margitja a művésznő megannyi művészi alakítása közt is az elsőség pálmáját nyerte el. A péntek délutáni Koldusdiák előadáson Laura szerepében Clemens Emma énekesnő lép fel vendégképpen, a ki ériékes képességeivel jelentős sikereket aratott már külföldi színpadokon. Csütörtökön délután Dobó Katicza, vasárnap délután pedig A kültelki herczegnő kerül szinre. A kulisszák mögül. Budapest, január 30 A „Leánvka" számokban. — Levél a szerkesztőhöz. — Tisztelt Szerkesztő Ur! A magam részéről sohasem voltam barátja annak, hogy valamely darab pénztári jövedelme a nyilvánosság elé kerüljön oly módon, hogy napról-napra ki legyen tüntetve a pénztár bevétele. Nem tartottam sohase szükségesnek ily irányú kimutatások nyilvánosságra hozatalát már csak azért sem, mert ebből nem ítélhető meg a darab valódi sikere, hanem csak az, hogy menynyi a jövedelme. 1906. januá

r 30, Ez pedig kevésbbé érdekelheti a nagy közönséget, melynek müizlése vagy pártol egy darabot, vagy nem. Ha pártolja, nincs szükség arra, hogy kimutassuk hányan nézték meg a darabot, s mit fizettek a műélvezetért, ha pedig nem pártolja a nagy közönség a darabot, akkor amúgy sem használ a színháznak a türelmes papiron közzétett számadatok, mert ezzel nem segit sem a darab sikerén, sem pedig a szinház pénztárán, sőt mosolyra készteti azokat, kik közelebbről is érdeklődnek a dolog iránt. Tisztelt szerkesztő ur többször volt szives a Népszínház igazgatóságát felkérni ily pénztári adatok közlésére, s bár voltak oly pénzügyi sikereink még régi darabokkal is, a melyek nyilvánosságra jutását okadatolta volna maguknak a számadatoknak közlése, szives figyelmét azonban köszönettel eddigelé nem vettük igénybe, bár azok összeállításához nem nagy genialitás kell, ha az eredmény a szinház geniális működését jelentené is. Miután azonban a Leányka előadásaival járó nagy kiadásokról mindenki tud, vagy legalább akar tudni valamit, s boldog-boldogtalan, érdekelt, nem érdekelt, illetékes s magát illetékesnek tartó elemek képtelennél képtelenebb számításokat tesznek, s ezekből csak azt akarják kisütni, hogy Fedák Sári fellépése a Népszinház-naV. csak anyagi kárával jár, engedje meg tisztelt szerkesztő ur, hogy eddigi elvemtől eltérőleg, tájékozásul, szives rendelkezésére bocsássam azokat az adatokat, melyeket a Leányka eddigi első tizenkét előadásáról a napi jegypénztári számadó, vagyis az úgynevezett „pénztári rapport" kimutat Ezek a számadatok pedig a következők: Bemutató január 17. (szerdán) 3713 K 61 f. 2. előadás „ 18. (csütörtök)' 3648 „ 54 „ 3. „ „ 19. (péntek) 3418 „ 93 „ 4. „ „ 20. (szombat) 3442 „ 50 „ 5. „ „ 21. (vasárnap) 3672 „ 06 „ 6 22. (hétfő) 3177 „ 74 „ 7. „ „ 23. (kedd) .. 3370 „ 12 „ 8. „ „ 24. (szerda) 3401 „ 39 „ 9. „ „ 25. (csütörtök) 3465 „ 94 „ 10. „ „ 26. (péntek) 3096 „ 22 „ 11. „ „27 (szombat) ... ... ... 3290 „ 74 „ 12. „ „ 28. (vasárnap) 3614 „ 94 „ Tizenkét előadás összesen: 41312 K 73 f. vagyis egy előadás átlagjövedelme: háromezernégyszáznegyvenkét korona és hetvenkét fillér. A szerzőnek 10°/

0 irói jutalék fejében fizettünk: 4131 kor. 27 fillért. E számok világosan mutatják, hogy bármily kommentárt fűznek is a Leányka előadásaihoz, a közönség kedveli s szeretettel pártolja a darabot s ennek fényes tanújelét adta eddig is, a mikor az első tizenkét előadáson zsúfolásig megtöltötte a nézőteret a fizető közönség, s a pénztárban egy fia-jegy sem maradt, Fedák Sári káprázatos művészete tehát a Népszínházban is óriási sikert aratott. A Leányka pedig megállja a helyét. Az érdeklődés a darab iránt oly nagy, hogy a jubiláris előadások alkalmával már csak kuriózumként is szívesen állok majd újból rendelkezésére a kivánt számadatokkal, a melyek semmiesetre sem maradnak majd mögötte a most kimutatott átlagoknak. Kiváló tiszteletem kifejezése mellett maradok szerkesztő ur régi hive, Budapest, 1906. jan. 29. Reitter Ferencz, a Népszínház ügyvezető főnöke. Színházi pletykák. Budapest, január 30. Az előkelő statiszta — Blaháné és Sziklai. — A főpróbák folynak már a Ktrályszinházban Kada Elek Helyreasszony czimü szép és érdekes énekes színmüvéből, természetesen az illusztris főszereplő: Blaha Lujza részvételével. A nagyasszony nemcsak a darab lelke, de valósággal maga a darab, nem hiába maga is igy nyilatkozott a Helyreasszony-ró\: — Ilyen szerepet és ilyen nekem való szerepet, azt hiszem, még sohasem játszottam! Minden Blaháné-ért van ebben a darabban és minden általa történik is: ő mozgatja