MAGYAR SZÍNPAD 1906. január (9. évfolyam 1-31. sz.)

1906-01-01 / 1. szám - 1906-01-02 / 2. szám

2 Budapesti színpadok. BL'íapest, január 3. A Magyai Kir. Operaház-ban holnap, csü­törtökön a Manón, szombaton az Istenek alko­nya, vasárnap pedig az Ördög Róbert kerül szinre. — A Vátszinház-ban az Operaház müvész-személyzete ma este a Denevér-1 adja elő. A Nemzeti Szinház az újév első hetére rendkívül változatosan állította össze műsorát; az Újházi Ede nagy ünneplésével bemu­tatott Lebonnard apó még pénteken kerül szinre, ma este ifjúsági előadásul Bánk Bán-t adják mérsékelt helyárakkal, szombaton este pedig Gárdonyi Géza Annuská-\a éri meg 25-ik előadásának jubileumát. Szombaton dél­után Romeo és Julia, vasárnap délután pedig a Dolavai nábob leánya szerepel a műsoron. • A Vígszínház újévi műsora is az annyira bevált változatos repertoire jegyében indul meg. A hét műsorán a szinház legerősebb három nagy vonzóerejü darabja váltakozik egymással; ma este, pénteken és jövő vasárnap este a zajos derültségek mellett bemutatott Dr. Klausz, csütörtökön, szombaton este és vasárnap dél­után a Dorrit kisasszony, szombat délután pedig a Jeridió falai kerül szinre. A Magyar Szinház Martos Ferencz és facobi Victor: A legvitézebb huszár czimü nagy kiállitásos operettjében idei szezonjának alighanem legnagyobb vonzóerejü újdonságát találta meg, a mely jó hosszú időre le fogja magának kötni a műsort. A ragyogó kiállítású, mulatságos, szép zenéjü magyar énekes játék természetesen teljesen betölti a Magyar Szinház műsorát. Az igazgatóság a darab nagy személy­zetére és kiállítására való tekintettel A legvitézebb huszár-1 a hét minden estéjére és az ünnepi délutánokra is kitűzte, s igy a darab minden este, szombaton és vasárnap pedig délután is szinre kerül, a mely alkalommal ez előadások közönségére való tekintettel a helyárak mérsékel­tek.;Csütörtökön délután megismételik Az egrilány gyűrűje czimü ifjúsági újdonságot, a mely a bemutatón őszinte, nagy tetszésre talált. * A Királyszinház diadalmas operettje, a Gül-Baba tegnap este ért el első jubiláris elő­adásához. A Gül-Babá-nak az a rendkívüli sikere, a mely a magyar daljátékot bemuta­tása óta kiséri, estéről-estére fokozatosan nő és egyelőre beláthatatlan perspektívát nyit a darab jövőjére. Nem lehetetlen, hogy a Gül­Babá-ból az egész szezónra kiterjedő siker lesz, a mely János vitéz-szerű rekordot fog elérni. A hét minden esti előadását természetesen ki­zárólag a Gül-Baba foglalja le. A délutáni elő­adások során a János vitéz-i adják szombaton, Vízkereszt délutánján és a jövő hét vasár­nap délután, mindkétszer mérsékelt hely­árakkal. * A Népszínház holnap, csütörtökön délután a mérsékelt áru ifjúsági előadás gyanánt Nestroy­Csepreghy énekes bóhozatát a Lumpáczius Vagabundus-i hozza szinre, mig másnap pénte­ken lesz elsőrangú szereposztásban az „ Üdvöske" reprize. Audran operettjének előadását premiér­bérletben tartja a szinház s a szereposztás ez alkalommal a következő lesz: XVII. Loran fejedelem — Kovács Mihály, Fiametta — Le­dofszky Gizella, Bettina pulykapásztorleány — Komlóssy Emma, Rokko bérlő — Kiss Mihály, Pippó birkás — Raskó Géza, Matheo korcsmáros — Újvári Károly, Fritellini herczeg — Pázmán Ferencz. Szombaton délután a Sárga csikó-1 és vasárnap délután Jeannette-1, utána pedig a Tündérlak Magyarhonban-t adják E két utóbbi délutáni előadás érdekességét Blaha Lujza fellépése növeli. Azok a komponisták, a kik másokkal hangszerel­tetik müveiket, hasonlítanak azokhoz a csirkékhez, a kik kotkodácsolnak, ha szomszédjuk tojik. A kulisszák mögül. Budapest, január 3. „Üdvöske". — Repríz a Népszínházban. — Audran! Ez a kecses, kellemes, jóhang­zásu név ma már fogalom : jelenti a legtisztább, legtipikusabb, legfinomabb franczia operett­muzsikát, azt, a melyikhez ma már mind rit­kábban van szerencséje a budapesti színházi közönségnek. Örömmel vesszük hát és megbücsüljük mi is, a közönség is a Népszínház igazgatójának elhatározását, a melyből pénteken végre ismét Audran-i kapjuk a Népszínház-ban, azon a színpadon, mely gyönyörű sikereit köszönheti a nagy franczia komponistának. A Népszínház pénteken este eleveníti fel Audran leghíresebb operettjét, az Üdvöské-t, a világhíres Mascotte-ot, mely Európa minden operett színpadán sikert és dicsőséget hozott a szerzőjének és a babér mellé a nagy vagyont is. Éppen husz esztendővel ezelőtt került utóljára előadásra az Üdvöske a Népszínház­ban. 1886 február 1-én volt az utolsó elő­adása és azóta pihent a finom .partitura és a kedves szövegkönyv a Népszínház könyvtárá­ban. A mult esztendőben, junius 24-én felele­venítette a Népszínház társulata a budai szín­körben, a hol ez a repriz olyan nagy sikerrel járt, mintha első előadása lett volna Audran müvének. A Népszínház-ban husz éve nem játszották az Üdvöské-1, melynek első előadása negyed­századdal ezelőtt volt Evva Lajos igazgatása idejében. Akkor a bemutató-előadáson részt­vettek Blaha Lujza, Hegyi Aranka, Linczné­Jennei Anna, Kassai Vidor, Kápolnay, Vidor Pál és Együd a főszerepekben. Valószínű, hogy a pénteki premiéren is ott lesznek a diadalmas bemutató-előadás hires szereplői, hogy tapsolja nak méltó utódaiknak. Mert a legjobb szereposztásban kerül most is a közönség elé az Üdvöske: a két női fő­szerepben Ledofszky Gizellával és Komlóssy Emmával. Két pompáshangu művésznő fogja interpretálni Audran csudaszép melódiáit, Fia­metta szerepében játékosmüvészetében is méltó lesz Ledofszky Gizella a szerep kreálójához. Raskó, Kovács Mihály, üjváii szintén nagy erősségei lesznek a pénteki repriznek, a meíy iránt természetesen minden körben nagy az érdeklődés. Hogy is ne. Két generáczió érdeklődik a pénteki repriz iránt: a régi, a melyiknek leg­kedvesebb operett-emlékei fűződnek ehhez a darabhoz és az uj, a melyikre az a gyönyörű­ség vár, hogy ezúttal fog megismerkedni Audian legszebb alkotásával. ügyelő. Színházi pletykák. Budapest, január 3. I. A direktor fia. A tegnapi jubiláris, huszonötödik előadás után Gül-Baba halad tovább a diadal utján. Karácsony előtt, karácsony alatt és karácsony után zsúfolásig megtelik a Királyszinház és egész este tapstól, kaczagástól visszhangzik a ház. Beöthy László, a ki hihetetlenül boldog, mert a szinház zsúfolt estéről-estére, minden este megtelefonozza beteg édesanyjának: Rákosi Szidinek, hogy mennyi a bevétel. A minap a fiacskája jött éppen a telefonhoz. — Zolika, — mondotta a direktor — mondja meg a nagymamának, hogy háromezer koronán felül van a bevétel 1 . . . Jól meg­értette? Háromezer koronán felül. — Édes apám, — feleli erre Beöthy Zoli — ugy is többet mondok neki, mert — ven­dégek vannak I . .. II. Az ambicziózus statiszták. A Nemzeti Szinház udvarán jó és rossz darabokról, jó és rossz előadásokról beszélget­tek a minap A vitatkozás során Vízvári Gyula elmondotta a következőket: 1906. január 3. — A jó előadás, tehát a siker sok minden­től függ. Emlékszem reá, hogy Paulay Ede egyszer megfogott itt az udvaron és mialatt fel-alá járkáltunk, elpanaszolta, hogy az uj darabnak, a melyre készültünk éppen, meg kell buknia, mert a tömegjelenések rettenetesei rosszak — Ránczba kell szedni a statisztákat! — mondottam én, — Az nem ér semmit. Az nem használ. — El kell csapni őket! — Ujakat kell venni a helyükbe és azok is csak ilyenek lesznek 1 Nem tudtam már több tanácsot adni. Paulay egyszerre csak odament a statisztákhoz és igy szólt: — No, ilyen darab még nem volt a világon. Ebben a színészek egészen mellékesek, a sta­tisztáké a főszerep. Persze, a színészek harag­szanak ezért és erővel meg akarják buktatni a darabot. A hatás óriási volt. Az egyik statiszta, egy Pongrácz nevü ember, odalépett társaihoz es harsány hangon szólott: — De már ezt a darabot mentsük meg, fiuk . . . És statiszták, tömeg-jelenések soha olyan jók nem voltak, mint ebben a darabban. M. kilenczvenöt azt fogja felelni, hogy január. Melyik a legrosszabb színházi hónap? Ha száz embert kérdeznek és hozzátesszük, hogy szeptem Dérről és a nyári hónapokról nem lehet szó, kilenczvenöten azt fogják felelni, hogy deczember. Mert hát karácsony előtt és karácsony meg újév között nem igen járnak az emberek színházba. Már most érdekes, hogy a Vígszínház fenn­állása óta nem volt olyan jó hónapja, mint a lefolyt deczember hónap. Nemcsak deczem­bernek volt ez legjobb, de egyáltalán nem volt rá eset, hogy harminczegy nap alatt a szinház akkora összeget vett volna be, mint a mennyit a lefolyt deczemberben. Az egyik színházi babonát tehát 1905 deezembere ugyancsak meg­czáfolta. Most pedig január hónapon a sor, hogy azt bizonyítgassa, hogy nem alaptalan a jó híre. A Vígszínháznál persze mindent meg­tesznek, hogy minél nagyobb mértékben elő­segítsék a derék hónapnak törekvését. És erre nézve nagyszerű felszereléssel indulnak a harczba. Jerichó falai még egyáltalán nem koptak meg és szilárdan állanak. Ezért aztán tovább tart az ostrom a pénztárnál. Eddig huszon­három telt ház hirdette a Sutró Alfréd dicsősé­gét és a darab mégis jóformán uj állapotban éri meg az első jubileumot, Dorrit kisasszony a maga naiv derűjével és poézisével is igen raffinált leánykának bizonyult, mert övé a főérdem, hogy deczember a legjobb hónappá vedlett. Valahányszor előadja a Víg­színház, nézőtéré a leggyönyörűbb látványos­sággá válik. És hogy milyen a hangulat az elő­adások alatt, arról tanúskodik az a körülmény, hogy vasárnap este még rögtönzésre is ragadta Hegedűs Gyulát. A mikor ugyanis a herczeg kegyesen fogadja Dorrit hódolatát, Hegedűs az öreg Dorrit sze­repében felkiáltott: — Heiczegl Barátom! Edus!... Boldog uj évet kívánok I Dr. Klausz nyilvánvalóan valami életelixirt ivott, mert olyan üde, olyan fiatal, mintha a legmodernebb francziák irták volna. Egyszerűen mesés, hogy ez a jó, régi vígjáték mennyire tetszik a közönségnek. Akárcsak a bécsi Burgszin­házban, nálunk is a legkellemesebb meglepetést hozta a L'Arronge darabja. Ehhez a három darabhoz csatlakoziK a januári darab: Artus Louis uj vígjátéka, a Coeur de moineau. Ama darabok közül való, a mely Színházi élet. Budapest, január 3. A legjobb hónap. — A Vígszínházból. — Melyik a legjobb színházi hónap? Ha száz embert kérdeznek, körülbelbelül

Next

/
Oldalképek
Tartalom