MAGYAR SZÍNPAD 1906. január (9. évfolyam 1-31. sz.)

1906-01-19 / 19. szám

1Q06. január 19. Színházi pletykák. Budspu«», január 19. Després „Nórá"-ja. — Egy színházlátogató aggályai. — Després Suzanne, a nagy franczia szí­nésznő, a ki jelenleg vendégköruton van tár­sulatával, útba ejti Budapestet is és már a jövő héten, hétfőn, kezdi meg a Vigszinház-ban három estére terjedő vendégjátékát. Kedden lép fel a Nórá-ban, a melyet felülmúlhatatlan művészettel játszott mindenütt, a hol meg­fordult. A franczia művésznő fellépte ebben a sze­repben, egy furcsa és mulatságos történetre adott tegnap alkalmat. A Vígszínház nappali pénztáránál ugyanis teg­nap délelőtt megjelent egy elegáns uri ember és ezzel a kérdéssel fordult Varga pénztároshoz]: — Kérem, melyik Nórá-1 játssza el Després Suzanne? A pénztáros zavarba jött: — Hogy-hogy, melyik Nórát ? Az idegen ur folytatta: — Nem szeretnék holmi fejelt munkát látni. Tetszik tudni én csak abban az esetben váltanám meg a páholyt, ha abban a formá­ban adnák a darabot, a hogy azt Ibsen erede­tileg megírta. Az uj átdolgozásra, arra a befe­jezésre, a mely szerint Nóra visszatér családja körébe, nem vagyok kíváncsi A pénztáros nem adhatott erre felvilágosí­tást, hanem a titkárhoz utasította az idegent. A titkár nagyot nézett a furcsa kérdésen, de választ ő sem adhatott. — Én csak administrativ-titkára vagyok a színháznak, — felelte, — de tessék Komor dr. úrhoz, a művészeti titkárhoz fordulni, ő bizony­nyára tudni fogja, a mire kíváncsi. Az illető ur még egy emelettel fel­jebb ment és ott felkereste Komot Gyulát. Pár perez múlva lelkendezve rohant le a lépcsőn, egyenesen a pénztárhoz: — Kérem a páholyt! — szólt most már határozottan. A pénztáros is tudni szerette volna, hogy hát melyik Nórát is játszszák majd. Megkér­dezte hát: — Nos, mit mondott a titkár ur?. — Azt mondta — jegyezte meg az úri­ember — hogy csak váltsam meg nyugodtan a jegyemet és ha a darab végén azt látom, hogy Nóra megint visszatér a családjához, — szó nélkül hagyjam ott az előadást! Plerrot. Színházi élet. Budapest, január 19. Színház és egészségügy. A mikor még nem volt állandó szinház, kőből épült színházak, hanem csak kóborló komédiások, akkor bizony nem igen törődtek az emberek a hygieniával, de sőt még csak nem is ismerték ezt a szót. Mostanában, hogy már nem igen van város, melyben ne építettek volna szent hajlékot a múzsának, a hol napon­ként sok száz ember tartózkodik órák hosszat egy aránylag szük és zárt területen, igen sok gondot okoz az egészségügy a szakembereknek A színházépítésnél mindig az volt a főelv, hogy a hely a lehető legjobban kihasználtassák, illetve, hogy a szinház nemcsak a művészi szempontoknak feleljen meg, hanem e mellett, minél több nézőt befogadni képes legyen. Csak később, szomorú tapasztalatok után, fogtak a tüz elleni védekezéshez. Igy mindenütt meg­határozták a látogatók számát, a kiket, különö­sen a számozatlan és az álló helyeken korlá­toztak, azután pedig kötelezővé tették a vas­függöny alkalmazását. A tulzsufolást megakadályozó rendszabá­lyoknak természetesen nagyon jó hatásuk van a közönség egészségére; mert most már legalább megvan minden látogató részére az a bizonyos levegőmennyiség, a melyet az egészség meg­kíván még akkor is, ha az illető a színháznak legmagasabb régióiban ül vagy álldogál. A légfűtés behozatalával a rendes és a réginél jobb ventiláczióról gondoskodtak a szín­házépítők. A ventiláczió a legfontosabb rend­szabályok egyike, mert ettől függ a folytonos levegőcsere és ha ez nincsen a lehető leg­szabályosabban kezelve, akkor vagy a levegő válik tűrhetetlenné, vagy pedig olyan légáram­lat keletkezik, a mely a szinházban maradást egyenesen veszélyessé teszi az egészség szem­pontjából. A mi a légáramlatot illeti, hát ez bizony gyakran okoz betegséget, noha nem függ össze a ventiláczióval; a későn jövők ugyanis az ajtónyitogatás révén okoznak légáramlatot és ez sokszor jár kellemetlen következményekkel azokra nézve, a kik az ajtók közelében ülnek. Az egészségügy érdekében a legtöbbet maga a publikum tehetne, ha szem előtt tartaná és szigorúan követné azt az elvet, a ki beteg az maradjon otthon Egy náthás ember, a ki gyakran tüsszent vagy egy meghűlt néző, a ki gyakran köhécsel, esetleg magát a betegséget terjeszti. Eltekintve azonban a hygienikus szem­pontoktól, kellene, hogy minden intelligens emberben legyen annyi méltányosság és elő­zékenység embertársaival szemben, hogy foly­tonos köhécseléssel, vagy tüsszentéssel ne zavarja az előadást és a körülötte ülők, de esetleg az egész közönség műélvezetét. Sajnos, a szinházdirektorok nem követelhet­nek orvosi bizonyítványt a színházlátogatóktól, az pedig, a ki a jegyét megváltotta, az köhé­cselhet, tüsszenthet annyit — izlése és tetszése szerint — mintha csak odahaza volna. Vidéki színpadok. Budapest, január 19. A szabadkai szinügyi bizottság a mostani Pesti-Ihász Lajos helyett dr. Farkas Ferenczet, az északkeleti szinikerület igazgatóját választotta meg a szabadkai szinház igazgatójává. Ebből, mivel Pesti-Ihász valószínűleg feloszlatja a szín­társulatát, az a baj támadt, hogy a társulat majdnem minden tagja szerződés nélkül áll, mert nem tudták meg idejekorán, hogy Szabad­kán nem maradhatnak, viszont pedig dr. Farkas Ferencz levélben kijelentette, hogy közülök egyetlenegyet sem szerződtet. Marosvásárhelyen a mult hét szombatján került szinre első izben Gül-Baba nagy siker­rel. A szereplők közül Radó Sándor (Gül-Baba), Széchi Emma (Leila), Ragányi iza (Gábor diák), Békéssy (Mujkó) bizonyultak igen jóknak. * Debreczen-ben zsúfolt nézőtér előtt mu­tatta be Zilahy Gyula énekes társulata az Én, te, ó czimü operettet, melyet a közönség tet­széssel fogadott. A szereplők közül nagy sikere volt Zilahyné S. Vilmának, Fóthi Fridának, Polgár Sándornak. = Nincs szeplő, pattanás, májfolt azon hölgy arczán, a ki a Balassa-iéie valódi angol ugorkatejet, ára 2 kor és szapoan, ára 1 kor., használja Kapható Bala.sa gyógytárában Budapest-Erzsébetfalva és min­den gyógyszertárban és droguériában. Külföldi színpadok. Budapest, január 19.QK Schnitzler Arthur uj drámája, melynek Az élet szava a czime, legközelebb kerül bemuta­tóra a berlini Lessing-szinház-ban. Ez lesz a darab első előadása egyáltalában. Az uj Schnitzler-áax&b Bécsben játszik, a mult század negyvenes éveiben. A bécsi Carl-Theater-ben tegnap este kezdte meg öt estére tervezett vendégszereplését Després Suzanne, a nagyhirü párisi művésznő, a ki a jövő héten Budapesten is fellép, a Vigszinház­ban, Bernstein Henry: Detour czimü darabjá­aan lépett fel és mint bécsi távirat jelneti, a művésznő óriási sikert aratott. A darabot is el­ragadtatással nézte a bécsi közönség. * A párisi Theatre Frangais igazgatója: Jules Claretie most tette közzé hivatalosan az elő­adásra váró újdonságok sorozatát. Ezek közül az érdekesebbek: Maurice Donnay: Megjelenik! czimü uj színmüve; Paul Adám háromfelvoná­soé darabja: „A félénk szivek" ; Emile Bergerat kétfelvonásos darabja; „Az örök élet forrása"; Henry Bataille „Poliche" czimü négyfelvonásos drámája; Porto-Riche „Az öreg ember" czimü ötfelvonásos színmüve: Alfred Capus „Két ember czimü színmüve; Alfred Poizat „Elek­trába, mely Sophocles tragédiája után készült. * "4 A berlini Deutsches Theater Hoffmannsthal: Oedipus-drámáfa után Wedekind Frank A sze­relmi ital ézimü drámáját fogja bemutatni. * A nápolyi San-Carlo-szinház-ban e hó 13-án Mascagni vezetése alatt — felelevenítet­ték Mozart: Don Juan-ját, mely évtizedek óta nem szerepelt a műsoron. A nápolyi sajtó egy­értelműen konstatálja, hogy a Don Juan e rep­rizén csodálatosmódon — megbukott. = Családi boldogság. Gemardi Lajos olasz származású kőfaragólegény hevesen udvarolt Bobák ózsa munkásleánynak. A leánynak is igen tetszett a szorgalmas csinos fiu s csakhamar megtartották a lako­dalmat, mely után a boldog napok következtek. A fiatalok mindjobban megértették egymást, szeretetük lángja mindhevesebben lobogott, mert egymást verse­nyezve lepték meg és fogyasztották az Első Alföldi Cognacgyár rt Kecskeméten készült gyógyeagnaeját és Menyecske likőrjét. = En állandóan a Czettler-féle ivianumoilin kéz­finomitót használom, mart ez a legjobb 1 Kaphat* Töröknél. CIPŐK a ^leg egyszerűbbtől a legfinomabb kivitelig SCHON és LUSTIG Buddpest, IV., Deák Ferencz-utcza 9. eaz y^talánosan*kedveir* tfí0fflph-cípőkd8k. Megrendelések mérték után a legpontosabban és leggyorsabban eszközöltetnek. Tartósságért kezeskedünk. Legolcsóbb árak. Pártoljuk a honi ipart é" kérí <t lnd e„ fl tt Mocznik-féle franczia mustárt, Mocznik-féle boreczetet, Mocznik-féle paradicsomot, Mocznik-féle eczetes ugorkát, mért jobb éa olcsóbb mint a külföldi. Kapható minden fűszer és csemege­kereskedésben. ^ A szépség ápolására : pgy legjobb szer a "TBg|g „Miranda"­Creme eltávolít minden bórtisz­tátalanságot és az arcnak szép, üde kinézést ad. Nem tartalmaz semmiféle ártalmas v. mérges szert és nappal is használható. 1 tégely Miranda Creme 1 k. 1 drb Miranda-szappan 70 f. * 1 doboz Mlranda-puder 1 k. — három szinben. — Budapesten kapható: TÖRÖK JÓZSEF gyógy­szertárában, vagy a készítőnél: DIENES J. C. utódainál, Eszéken, felsővárosban, ahol postai megrendelések utánvétel meUett eszközöltetne k^

Next

/
Oldalképek
Tartalom