MAGYAR SZÍNPAD 1906. január (9. évfolyam 1-31. sz.)

1906-01-13 / 13. szám

1906. január 12. 3 M. KIR. OPERAHÁZ. NEMZETI SZÍNHÁZ. A »Tosca« szövege. Az első felvonás Szent-András templomában játszik, Rómában. Angelotti politikai államfogoly, a san Angelo erődből megszökvén, a templomba menekül. Mivel lépéseket hall, a aekrestyében rejtőzik el. Cavaradossi Mario festő a templomban munkájához fog, megemlékezvén kedveséről, Tosca Floriáról, az időbeli hírneves énekesnőről. Angelotti megismerteti magát elvtársával, Cavaradossival, ki nyarilakának kulcsát adja át neki, hogy ott elrejtőzzék. Tosca jő kedvesével közölni, hogy a mai estét együtt tölthetik, mibe Cavaradossi nehezen egyezik bele, mert szeretné előtte is eltitkolni Angelottit. Tosca, a szerelmes nő csábító erejével ráveszi, hogy az este találkozzanak. Cavaradossi meggyőzni igyekszik Toscát arról, hogy féltékenysége alaptalan, mi sikerül is néki és Tosca alhagyja a templomot. Ágyúlövés jelzi, hogy a fogházban észrevették Angelotti szökését, ki menekül a templomból s vele együtt eltűnik Cavaradossi is, hogy gyanút nem keltve, az utcza népe közé vegyüljön. A rendőrfőnök: Scarpia kémeivel a templomot kutattatja ki, majd az előkerített gyámoltalan sekrestyés azavaiból arra következtet, hogy Angelotti a festő segítségével szökött meg. Tudván, hogy Tosca Cavaradossi kedvese, Toscától igyekszik a titok nyomára jönni. Közben a templom megtelik ajtatosokkal, kik a pápa áldását várják. Scarpia megesküszik, hogy rájön a menekült nyomára és Toscát is magáévá teszi. A II. felvonás a rendőrfőnök, Scarpia lakásán játszik. Scarpia monológja után gavott hangzik át a szomszédos királyi lakból, hol nagy ünnep van. A gavott után korált hallunk, mely ellentétképen kiséri az időközben odahurczolt Cavaradossi vallatását és konok tagadását. Scarpia nem tudván jó szóval a festőt vallomásra birni, a mellékszobában levő kínpadra vetteti. Ezalatt Toscát a királyi palotából áthozták s most tőle akarják kicsikarni a valót. Tosoa egy ideig ellentáll, végre nem tudván kedvesének borzalmas jajkiáltásait tűrni, megvallja Angelotti rejtekhelyét. Tosca vallomása után Scarpia a kínzásnak véget vettet. Az ájult és vérző Cavaradossi csak később jut annak tudatára, hogy Tosca a rejtekhely elárulásával szabadította meg kínjaitól; szörnyű dühre gerjed, megátkozza kedvesét és a hóhér Scarpiát és a szabadságot élteti, mig a poroszlók kihurczolják és börtönbe vetik, honnan másnap a Jvesztőhelyre kell jutnia. Tosca kedvesének életéért könyörög, mire Scarpia megígéri, hogy a gyanús megkegyelmezést leplezendő, vaktöltés puskákkal fogja a festőt szinleg &gi onlövetni, ha Tosca szerelmével megajándékozza. Nagy lelki tusa után Tosca belemegy az alkuba, mig azonban a szabad menetlevél megírásával foglalatoskodik Scarpia, Toscában az asztalon heverő kés látására felébred a gondolat; hogy a gyü lölt Scarpiát megöli. Ezt megteszi és menekülni óhajt, midőn meglátja, hogy a menetlevél a holt Scarpia kezében maradt. Iszonyát legyőzve, kiveszi azt a halott görcsösen összeszorított ujjaiból és két gyertyát, feszületet helyezvén a holttest mellé, kimenekül. A harmadik fölvonásban harangok kongása közben tárul elénk hajnalszürkUletben az alvó Róma. Szin a fogház piateauja. Majd a legelő felé tartó pásztorfiu naiv dala hangzik fel. Megjelenik Cavaradossi és keseregve töpreng korai végén. Majd jő Tosca, a ki szabadulásának hirét hozza, elmondván neki az» is, hogy Scarpiát megölte. A jelenetnek a kivégzésére megjelent katonák vetnek véget; Cavaradossi a puskák csöve elé éli, Tosca egy oszlop mögé állva szemléli a jelenetet, melynek láttára (bár tudja, hogy csak színlelt lesz), borzalmas sejtés fogja el szivét. Ez meg la valósul, mert Scarpia a színlelt kivégzést csak megígérte, de be nem tartotta. Miközben a nép, ki Scarpia megöletését meghatotta, elfogatására tftf, Tosca a tetőről^ mélységbe veti magát »A titok« szövege. Első felvonás. (Jauvenelék szalonja.) A derék Jauvenel házaspár békés egyetértésben él huszonöt esztendő óta. Ismerni vélik egymás gyöngéit és kölcsönös engedékenységgel szeretik egymást: soha, semmiféle felhő nem bciitotta házaséletük egét. Most éppen azon fáradoznak, hogy Henry fiukat — a ki derék, szorgalmas, ifjú ügyvéd — megházaritsák. Langeacné asszony leányát: Geneviévet szánták neki. De ekkor kisül, hogy Henrynek, Immár öt év óta, kedvese van, sőt gyermeke is. Henry nem is tagadja e viszonyt, sőt megmutatja gyermeke arczképét is. Apja, anyja gyöngéd szeretettel nézik a kis unoka arczképét, de egymás előtt — mindkettő attól tartva, hogy ez a másiknak nem kedves — titkolják én:éseiket. A ház régi, meghitt barátja : Trevoux (a ki már egy éve látogatja a Henry titkos háztartását) azonban elhatározza, hogy kezére játszik a szerelmeseknek és az unokát hozzásegíti nagyszüleihez. Második felvonás. (Marie lakása.) A nagyapa nem bir érzelmeivel. Egy napon, mikor értesül a kis Róbert betegségéről, megjelenik — nagy titokban — a Marie lakásán és azóta •— immár négyhete — nap-nap után eljárogat oda, dédelgetni kis unokáját, A derék, becsű letes Mariét, a ki virágkészitéssel keresi kenyerét, is nagyon megszereti. Ezeket a látogatásokat persze gondosan eltitkolja a felesége előtt. A nagymama azonban szintén felkeresi — csalt olyan titokban, mint férje — a kis unokát és a nap egy másik órájában csakoly szorgosan megjelenik a Marie lakásán, mint férje. Mikor aztán tudomást vesznek egymás látogatásairc'

1 nehogy aztán keserűséget okozzanak egymásnak, Trevoux és a fiatalok által értésére adják egymásnak, hogy mindketten azért jártak Mariénál, hogy Henry viszonyát felbontsák és Geneviéve-el való házasságát előkészítsék. Harmadik felvonás. (Jauvenelék ebédlője.) Trevoux megérettnek tartja az időt terve meg valósítására. Mariét kis gyermekével együtt el viszi magához, ugy, hogy a Jauvenel-pár egy szép napon nem találja meg az unokáját. Mindketten kétségbe vannak esve s mindketten kérik Trevoux-t: lágyítsa meg a másikat a fiatalok és a kis unoka érdekében. Végre nagy szégyenkezve bevallják egymás előtt a nagy titkot, hogy mindketten ismerik már és szeretik a kis Róbertet ér. Mariét. Trevoux felhozza Henryt, Mariéval és a gyermekkel együtt Jauve nelékhez és az öregek boldogan egyeznek bele Henry és Marie házasságába. Ha köszvényben, reumában szenved, ne kísérletezzen semmiféle szerrel, hanem vegyen egy üveg Dr. Flesch-féle köszvény-szeszt mely csúzt, köszvényt, reumát, kéz, láb, hát és derékfájást, kezek és lábak gyengeségét, ütés, erőltetés, rándulás, ficzamodásból tzármazó fájdalmakat és daganatokat biztosabban gyógyít mint bármely más külső vagy belső gyógyszer. Hatása a legrövidebb idö olatt észlelhető, még a legrégibb bajoknál is, melyeknél sem fürdő, sem gyógyszer nem használt Kapható a feltalálónál és egyedüli készítőnél Dr. Fleseh Emil Magyar Korona gyógyszertárában, Győr, Baross-iit 24. szám. Budapesti főraktár: Török József gyógyszertárában Budapest, Király-u. 12 és „Opera" gyógytár, Andrássy-ut 26. t

l\2 decziliteres üveg ára 2 korona. Huzamosabb használatra való »családié üveg ára 5 korona, 3 kis, vagy 2 >Családi< üveg rendelésnél bemientve utánvéttél küldjük. VÁRSZÍNHÁZ. »A vasgyáros« szövege. Első felvonás. Beaulieu marquisné kastélya. A család egy pör elvesztése következtében teljesen elszegényedett, ugy, hogy a varennei birtokot is kénytelenek voltak eladni. Egy Moulinet nevű gyáros vette meg, a kinek leánya Athenais, még a nevelőintézetből gyűlöli Beaulieu Claire kisasszonyt. Claire vőlegénye, Bligny herczeg, erősen udvarol a gazdag gyáros leányának. Minderről Claire semmit sem tud. Ilyen körülmények között érkezik meg a kastélyba Derblay, a szomszéd »vasgyáros«, húgával, Suzanne-al. Athenais, aki gyűlöli Clairet, azalatt az ürügy alatt, hogy tanácsát kéri, elmondja neki, hogy Bligny herczeg a kezét kéri. Claire büszkén elrejti fájdalmát s azt tanácsolja neki, hogy menjen nőül hozzá. Később megtudja anyjától, hogy Derblay ur a kezét kéri, s mikor Bligny herczeg megérkezik, Claire daezosan mutatja be Derblayt, mint vőlegényét. Második felvonás. Az esküvő után. Az ifjú pár a háznéppel a templomból hazaérkezik és fogadja az üdvözléseket. Derblay szerelmes rajongással akarja szivére ölelni ifjú feleségét, de Claire fagyosan visszautasítja. Sértően vágja arczába hogy érje be a hozományával, a mely et kapott, de az ő bírásáról mondjon le. Derblay eleinte álmélkodva hallgatja Clairet, de látva, hogy nejének fogalma sincs szegénységéről, ő is elhallgatja előtte azt a titkot és büszke férfiassággal elfordul tőle. Kijelenti előtte, hogy szabad s mától fogva nem léteznek egymásra nézve. Claire büszkén vonul hálószobájába. Harmadik felvonás. Claire megismerve félje nemes jellemét, vonzalmat érez iránta és már kezdi megbánni előbbi viselkedését. Derblay hideg udvariassággal bánik Claire-el. E közben Athenais ismét útjába áll, s most már férje után veti ki hálóját. Claire felelősségre vonja ezért Athenaist, a ki hideg gúnyolódással fogadja szemrehányását. A jelenet azon végződik, hogy Claire kiutasítja házából vélt vetélytársnőjét. Bligny herczeg a sértésért kihivatja Derblayt. Claire most egészen megtörik, megköveti férjét az első estén tanúsított viselkedéséért és megakarja akadályozni a párbajt. Derblay hallani sem akar róla s indul, hogy megverekedjék a herczeggel. Claire nem akarja elereszteni, de Derblay kitépi magát ölelő karjai közül és megy. Claire kétségbeesetten vivődik magában s aztán egy öüete támad és férje után rohan. Negyedik felvonás. Derblay készül a pisztolypárbajra s utolsó intézkedéseit teszi meg. Huga kezét Octave-nak adja, a ki ismételten kéri Derblayt, hogy a párbaj előtt béküljön ki feleségével. Derblay végre beleegyezik s Claire a segédek hívására belép. Változás. Az erdőben. Az ellenfelek már szemben állanak egymással s Claire egy bokor mögé rejtőzve, várja a végzetes jelt, mikor a felek elsütik fegyvereiket. Ebben a pillanatban előrohan, hogy testével védje férjét. A lövések eldördülnek, — Claire összeroskad. Derblay elrémülve azt gondolja, hogy a golyó Claire-t találta, de az orvos megnyugtatja, hogy csak elájult. Claire magához tér és szerelemmel simul férje karjai közé. Nyeregorr paraffinnal töltve, kezelés előtt kezelés után Dr JUTASSY JÓZSEF bőrgyógyász, k. egészségtan-tanár = Bőrápoló és = árcz-szépitő intézete Budapest, IV., Kossuth Lajos u. 4. Á- Alapíttatott 1892. — Arczápolás. Arczszépités. Szépséghibák gyóitása. Hajápolás. (Hajnövelés Hajfestés, zőrirtás) Arczvonások szépítése. (Vazelinés pacaffintőltés). ___ Tessék prospekt'sst Aé. ni. — SEY DEZSŐNÉ czimbalom tanintézetében Értekezés és beiratkozás: szombaton, kedden éa Kerepnal-ut 84. Csütörtökön, d. e. 9—12-ig és d. 3-u. 6-lg. A havi tandíj: 12 korona. A tanításban ;teljesen volt festerem: Allaga J.Oésa, Idtünő módszerét követem.