MAGYAR SZÍNPAD 1905. december (8. évfolyam 333-363. sz.)

1905-12-16 / 348. szám

1905. deczember 16. 3 Zéta ... Pethes Maximinos ... Molnár Priscos... ... Gyenes Vigilasz .. ... Magyari Valeriasz ... Pálfy Rusztikosz ... Mészáros Nigro ... ... Rózsahegyi Csáth ... ... Szacsvay Edekon... Mátrai Oresztesz ... Horváth Z. Emőke ... ... Török I. Csáthné... ... Fáy Sz. Dsidsia... — Ligeti I. Deel ... ... Mihályfi Attila ... ... Bakó Rika ... ... Jászai M. Csaba ... .. Várady H. Czerkó ... ... Gálosi Budapesti színpadok. Budapest, deczember 16. A Magyar Királyi Operaház-nak érdekes­ségben kimagasló estéje lesz a nolnapi, melyen Rigoletto kerül szinre Kurz Zelmának, a becsi udvari operának kiváló primadonnája vendeg­felléptével. Az előadást bérletszünetben, felemelt helyárak mellett tartják meg. * A Nemzeti Szinház-ban holnap esle uj eredeti magyar darabnak lesz a bemutató előauása. Ekkor kerül először szinre Gár­donyi Gézának, a Bor, Annuska, Karácsonyi álom és Fehér Anna szerzőjének Zéta czimü uj történeti színmüve, a melynek előadását nagy érdeklődéssel várja a közönség Az újdonság második előadása hétfőn, a harmadik pedig kedden lesz A Nemzeti Szinház nagy appará­tussal készül az érdekes újdonságra, a mely­nek teljes bemutató-szinlapja igy fest: ZÉTA. Történeti dráma 3 felvonásban. Irta: Gárdonyi Géza. Személyek : Vezető Deák Szabad görög Gál Uzura Horvát Öreg lantos .. Latabár Barakon .. .. Körösmezei Szolga ... ... Iványi Római katona Paulay Egy hölgy ... Boér H. lfju lantos ... Szőke Ajtónálló ... Narczisz Leány ... ... Poor L. Csokona ... Gabányi Hun harczos... Abonyi Táltos Hetényi Ménaságh ... Faludi Egy diák ... Gabányi Tulipán ... DemjénM. 11U111U F Jzécsi nagysikerű víg­játéka, az Utazás az özvegység felé van mű­soron. * A Vígszínház-ban ma este huszonötödször kerül szinre Flers és Caillavet telivér vígjátéka, az Őrangyal. A sorozatos előadások rendszeré­nek megszüntetése daczára is alig két hónap alatt éri meg ezt a jubileumot az Őrangyal, a melynek ritka nagy sikeréhez nagy mértékben járult hozzá a mintaszerű előadás. Holnap, vasárnap, két előadás lesz. Délután a Jerichó falaiA adják, este pedig Dorrit kisasszony-1. * A Magyar Szinház-ban a Bohémszerelem a közönség változatlan érdeklődése mellett közeledik első jubileumához, a mely a kará­csonyi ünnepeket követő szerdára, deczember 27-ére esik. A szép zenéjü operett sorozatos előadásai alatt a személyzet már elkészült az uj esztendő első újdonságára és Az egri lány gyűrűje czimü ifjúsági színműre is, a melyben Kornai Berta, Örley Flóra, Szentgyörgyi Márta, Tallián Anna, B. Szabó, Csige, Ferenczy, Giréth, Iványi, Mátrai és Újvári játsszák a főszerepe­ket. Az egri lány gyűrűje csütörtökön, deczem­ber 21-én, délután három órakor kerül szinre először rendkívüli mérsékelt helyárakkal. * A Királyszinház-nak tegnap érdekes ven­dégei voltak: a budapesti török konzulátus tag­jai nézték végig egy páholyból a Gül-Babá-1. Martos és Huszka rendkívüli sikerű zenés szín­játékának városszerte nagy hire vonzotta őket az előadásra, a mely láthatólag meghatotta őket, s a melynek végeztével köszönetüket fejezték ki az igazgatóságnak. Gül-Baba roman­tikus története épen ugy meghatotta őket is, mint Budapest színházba járó közönségét, a mely egyre szélesebb rétegekben hódol Martos és Huszka uj darabjának, s a Bob herczeg és az Aranyvirág szerzőinek ez a legújabb sikere olyan nagy arányokban indul, a mely a Gül­Baba rendkívül hosszú pályafutását kétségte­lenné teszi. • A Népszínház most a Kültelki herczegnö­vel, Béldi Izor és Fejér Jenő nagyérdekü operettjével elérte a tele házak sorozatát. Az uj operette bemutatója óta nap-nap után akkora közönséget vonz s a közönség oly szeretettel fogadja az újdonságot, hogy az operett jubi­leuma máris biztosnak látszik. A Kültelki her­czegnő nagy sikere folytán a Népszínház sze­mélyzete most teljes gonddal készülhet az idei szezonra szánt másik nagy magyar darabra, Verő György Leányka czimü operettjére, mely­nek főnevezetessége lesz Fedák Sárinak újból való megjelenése a Népszínház színpadán. — Vasárnap délután Szigligeti Ede népszínműve: A szökött katoná-t játsszák a Népszinház-ban, Julcsa szerepében Blaha Lujza asszonynyal, a ki a Nemzeti Színház igazgatójának engedélye folytán a Népszinház-nak ebben a szezonban is állandó vendége lesz. A ,,Fidelio"-ról. — A Magyar Királyi Operaház mai estéjéhez. — Budapest, deczember 16. Ma este, Beethoven születésének évfordulója alkalmából, szinrekerül az Operaház-ban a hal­hatatlan mester egyetlen operája: a Fidelio. Ez alkalomból aktuálisnak tartjuk a Fidelio keletkezéséről és viszontagságos pályafutásáról egyet-mást elmondani. A bécsi An der Wien-szinház igazgatója : Schikaneder, már 1802-ben azzal a kérdéssel fordult Beethoven-hez, hogy operát komponál­jon a színháza számára. A mester nem teljesí­tette a kérést, de a mikor két évvel később Braun került a szinház élére és ő is ajánlatot tett Beethoven- nek egy opera Írására, elfogadta az ajánlatot. Megáliapitották a feltételeket is: tantiémek az előadások jövedelméből és szabad lakás a színházépületben. Sonnenleithner rende­zőt bizták meg a librettó megszerzésével. A választás egy spanyol tárgyú darabra esett; L'amour conjugal volt a könyv czime. A szu­jetje persze már nem volt egészen uj, mert hiszen Gaveaux már 1798-ban megírta a Leo­nore ou L'amour conjugal czimü operát, Paér Ferdinando pedig pár évvel utóbb az Eleonore, ossia l'amore conjugale czimü müvét. Ezzel azonban legkevésbbé sem gondolt a mester, a kit a téma megragadott. Nagy lelkesedéssel fogott munkába és 1805. nyarának elején a Fidelio készen volt. A remek ouvertur, a mely csak 1832-ben készült, először nem tetszett a mesternek, újból munkához látott és megirta a második Leonora-ouverturt. Közeledtek a próbák a színházban. Kemény napok voltak ezek, a melyek sok bosszúságot és szomorúságot okoztak Beethoven-nek. Bár az igazgató a szinház legjobb erőinek osztotta ki a szerepeket, az énekesek egyike sem felelt meg a rábízott művészi feladatnak. Florestant egy már teljesen kiénekelt tenorista kreálta, a leg­furcsább ének-manirokkal. Egy Meier nevü énekes, — Mozart sógora — szintén nem tar­tozott a színpadi csillagok kőzé. Folyton hami­san énekelt és mégis mindig dicsekedett vele, hogy a legkomplikáltabb zenedarabot is képes jól elénekelni. Egyszer aztán Beethoven csap­dájába került. A kontra-basszusokat, a melyek­nek egy pillanatra differálni kellett Pizarro áriá­jával, jobban hallotta, ugy, hogy Meier ur által nem foghatta meg, mert a zenekarból nem hallotta meg a hangot. E miatt any­nyira dühbe jött, hogy magából kikelve kiál­Beethoven felé: — A sógorom nem volna képes ilyen ba­darságokat irni. 1805. november 20-án került bemutatóra a Fidelio. Nem volt szerencsés est. Az indo­lens, legnagyobb részt értelmetlen közönség — a földszinten többnyire franczia katonák ültek, visszautasította az operát; hasonlóan a kritika is, a mely intvenció-szegénységről, hatástalan kórusokról referál. A második előadás teljesen üres ház előtt folyt le, ugy, hogy Braun igaz­gató a harmadik előadás után le is vette a dalmüvet a műsorról. Beethoven megadta magát a sorsnak. A legjobbat alkotta és remélte, hogy végre megértik egyszer. Nagyon bántotta, hogy Cherubini, a ki akkor Bécsben élt, szintén kicsinylőleg nyilatkozott a Fidelio-ról. A bemutató után egy évvel, hasonló ku­darczczal frissítették fel az operát. Nyolcz év után azonban, végre nagy sikerrel került szinre újból s Beethoven-nak a Fidelio maradt az egyetlen operája. Az izgalom, bánat, a melyet ennek a hatalmas műnek a sorsa okozott neki, jó néhány esztendőt elrabolt a nagy mester életéből.| Színházi pletykák. Budapest, deczember 16 jár a baba! — Egy epizód. — Varsányi Irén, a Vígszínház ragyogó tehet­ségű sztarja a legboldogabb anya. Van egy pár hónapos, ennivalóan kedves kis aprósága, a kin megható anyai rajongással csüng. Bár­mikor, bárhol és bármiről folyik is a szó, a művésznő mindig kicsi gyermekére tereli a beszédet. Újra meg újra mondja el, a boldog­ságtól sugárzó arczczal, hogy a csöppség milyen gömbölyű és milyen nagyok a szemei. Nemrégen azzal lepte meg a kollegáit, hogy a gyermeke már tisztán ejti ki a „mamá"-t és a „papát"-1. És a vigszinháziak szinte vár­ják, hogy Varsányi Irén, valahányszor találkoz­nak vele, az ő legnagyobb öröméről beszéljen nekik valamit. A tegnapi próbán aztán Varsányi nem jelent meg. Ez mindenkinek feltűnt, mert hiszen eddig mindig a megtestesült pontosság volt és dehogy is mulasztott volna el egyetlen próbát is. De a távolmaradásáért ki sem mentette magát a rendezőnél. A kolleganők attól tartva, hogy a művésznőnek valami baja esett, elhatározták, hogy próba után felkeresik. Fel is mentek a Lipót-köruti lakására. Az előszobában csengő kaczagás ütötte meg a fülüket. — Ez az Irén hangja! Tehát nem beteg. S azzal beljebb mentek. A gyermekszobá­ból boldogan jött ki Varsányi Irén, Hegedüsné már épen meg akarta kérdezni tőle, hogy miért nem jött el a mai próbára, a mikor a müvésznő­anya egészen kikelve a határtalan örömtől sietett a kolleganői elé: — Képzeljetek, a fiam jár, jár a fiam! S á mikor a fiam járni kezd, hogy mehessek én el a próbára ?! . . . Figaro Felvonáskőzben. Budapest, deczember 16. Üdvözlet a távolból. — Pálmay Ilka Amerikában. — Ma már eldőlt a nagy művészi kérdés: Pálmay Ilka fellépett a new-yorki Irving-Place­Theatre-btn és a Fo/ró vér czimü operettben hatalmas, nagy sikert aratott. A new-yorki szín­házi közönség ma már csakúgy tudja, hogy kicsoda Pálmay Ilka s hogy milyen nagy művészi egyéniség, mint a budapesti, bécsi, berlini vagy londoni közönség. A nevezetes fellépés előtt egy héttel pársoros üdvözletet adott fel egy budapesti színházi barátja czimére, Pálmay Ilka. A „Little Hungary" nevü előkelő restaurant képes levelezőlapját küldötte el, két sor írással. Ez a két sor irás is azt bizonyítja, hogyha valaki, ugy Pálmay Ilka méltán felléphet egy olyan operettben, a melyik­nek a czime — Foiró vér . . . íme, a diva üdvözlete: New-York, 1905. nov. 29., éjjel 11 órakor. Czigányzene mellett sirva vigadok I Ma­gukra gondolok! Deczember 7-én lépek fel, ugy hallom, nagy demonstráczió lesz. Üdvöz­let sok szeretettel. Pálmay Ilka. Színházi élet. Budapest, deczember 16. A péntek.* Irta: Kiiry Klára (Berlin). Az alábbi sorokat pénteki napon irtam. Akarattal pénteken. Mert mindenáron ezt a hétköznapot akartam bevárni. Ugyanis ambiczió­mat képezi, hogy a szegény péntek érdekében valamit tegyek. És büszke volnék, ha hozzá­járulhatnék ahhoz, hogy a péntektől való bal­ítélet végre megszűnnék. * A művésznő e kedves kis czikkét a bécsi Frem­denblatt-üói vesszük át.

Next

/
Oldalképek
Tartalom