MAGYAR SZÍNPAD 1905. december (8. évfolyam 333-363. sz.)

1905-12-17 / 349. szám

1905. deczember 16. 3 M. KIR. OPERAHÁZ. A «Rigoletto» szövege. Első felvonás Díszterem a fejedelmi kastélyban. Udvari bál. A fejedelem dicsekedik Borsa előtt csapodárságával. Elmondja, hogy egy gyönyörű leányt ismert meg a teirplomban. Marullo elmeséli a fejedelemnek, hogy a mint rájött, Rigolettonak egy kedvese van, a kihez titokban elszokott járni. Montcrone gróf tör most be és dühöng, mert leányát mtggya ázták, a fejedelemtől kiván elégtétel'. Az elillan és Rigolettonak parancsolja meg, hogy végezzen a gróffal, a kit az gúnyos szavakkal illet. A gróf felbőszültén akar reá törni, de az őrség elvezeti, miután atyai fájdalmában elátkozta a herczeget és Rigolettot. Második felvonás. Utcza. Balra azon ház, melyben Rigoletto leányát titokban nevelteti s a kit éjjel szokott meglátogatni. Sötét éj. Rigoletto jő, kétségbe van esve, hogy az ősz gróf megátkozta. Sparafucile, a bandita felajánlja Rigolettonak szolgálatait. Rigoletto szolgálatába fogadja, azután belép a házba, hol Gilda leánya érőmmel siet karjaiba. A fejedelem megjelenik az utczán Rigoletto kilép és körülnéz, hogy nem látja-e senki; a fejedelem ezalatt besuhan a házba. Rigoletto visszatér és bucsut vesz leányától. A fejedelem távozta után előlép és szegény diáknak adva ki magát, szerelmet vail Gildának. Gilda viszonozza szerelmét ifjúi hévvel. A fejedelem távozik. Rigolettot egy megmagyarázhatlan érzés visszavonzza. Az udvarnokok azt mondják neki, hogy Cepreno grófnőt akarják elrabolni, kérik a segítségét is. Rigoletto szívesen rááll, de azok csak ugy fogadják el, ha szemeit be engedi kötni. Ez megtörténik. A társaság most elrabolja Gildát, — Rigoletto őrt áll — és sietve távozik. Harmadik felvonás. Terem a fejedelmi palotában. A herczeg magánkívül van, hogy kedveséi elrabolták. Az udvarnokok besietnek s elmondják éjjeli kalandjukat s hogy a leányt a palotába hozták. A fejedelem hozzá siet. Rigoletto a fájdalomtól megtörten közeledik. Végre bevallja, hogy a leánya az, a kit keres s kitörve követeli vissza egyetlen kincsét. Midőn minden ellenállás daczára be akar rontani a fejedelemhez, Gilda rohan be balról s zokogva borul atyja keblére, bevallva szégyenét, Rigoletto esküszik, hogy majd megboszulja az ő rajta elkövetett sérelmet is. Negyedik felvonás. Egy fal ketté osztja a színpadot. Utcza és Sparafucile háza. Rigoletto Gildát idevezeti, hogy meggyőződjék kedvese csalfaságáról. A fejedelem belép a banditához s bort kér tőle, mert mulatni akar, Gilda mindezl kívülről látja és hallja. A fejedelem elküldi Rigoletto leányát, hogy férfiruhába öltözve igyekezzék Veronába jutni, ő majd követi. Rigoletto kifizeti a banditát és éjfélkor vissza akar jönni, hogy átvegye a holttestet, melyet maga akar a foyamba dobni. Zivatar tör ki és a fejedelem felmegy a bandita szobájába, hogy az éjt ott töltse. Sparafucine a kését feni; nővére kéri, ne ölje meg a deli ifjút, de a bandita becsületére hivatkozik, hogy éjfélre megígérte a holttestet . . . Végre annyit megígér, hogyha valami idegen utas vetődnék erre, a kinek holttestét zsákban varrva átadhatná, ha megbízója eljő, enged nővére kéréseinek. A visszatérő Gilda mindezt hallja és bekopogtat a banditához, hogy a fejedelmet megmentse. Sparafucile leszúrja s a jelentkező Rigolettonak átadja a holttestét, a ki ördögi kárörömmel indul a folyam felé. Ekkor megcsendül a fejedelem dala az éjszakában .. Rigoletto borzadva áll meg, majd feltépve a zsákot, megsemmisülten ismer egyetlen kincsére, leányára . . . A KIRÁLY SZÍNHÁZ. A «János vitéz» szövege. Elsó felvonás. A faluvégén búcsúznak a leányok a hadba induló huszárokról. A hártn tzinC lobogóra a piros pántlikát Iluska. a falu .egszebb virágszála, köti rá. Szegény (luskát halálra kínozza gonosz mostohája; a kis árvának egyedüli öröme, minden boldogsága Kukoricza Jancsinak, a derék bojtárlegénynek szerelme. De ennek az idyllnek is vége szakad. A gonosz mostoha pénzért felbéreli a falu csőszét, hogy hajtsa a tilosba Jancsi nyáját és mikor ez megtörtérik: Jancsinak menekülnie cell a nép dühe és a reá váró büntetés elöl Bucsut vesz Iluskájától, felcsap huszárnak és negy világot látni, de megígéri szerelmesének, •ogy soh' sem feledkezik el róla és száz halálól is vissza jön érette, kis menyasszonyáén. Második felvonás. A franczia király udva• ban nagy a szomotuság : a török megnyerte t castáf, veszendőbe a francziák királyának koreaija, országa. Ekkor megérkezik hős huszárai ••al János vitéz — a ki sok hőstettéért nvertc *t a nevet — es a szép franczia király.eán\ térésére vállalkozik az ország megmentésére Jarczba InduJ és elkergeti, leveri a tatá-t. A franczia király hálából felajánlja neki onzág» .'Hét és leánya kezét. De János vitéz — általános álmélkodásra — visszautasítja a királylány kezét: Iluskájára gondol, hozzá vágyik vissz« t szive, lelke. Furulyaszó hallatszik: porlepte -oraoru huszár érkezik. Bagó, a trombftás, » t meghozza a dermesztő hirt Jancsi falujából iogy Iluska nincs többé. A gonosz, most oh« ússz bánásmódja halálba kergette. El hoz egy Vsát Jancsinak, azt a rozsát, a melyik Iluska iirján nőtt. Jancsi — megtört szívvel, kinzó ,'ájdalommal lelkében — bucsut vesz a franczi« rirály udvarától és elindul Bagóval, hogy i íalálban felkeressék szivük közös szerelmet: luskét. Harmadik felvonás. Jancsi és Bagó vániorutjukban elérkeznek az Élet tavához. A poT08Z mostoha, mint rut boszorkány, megkísérli ancsit elcsalni a tó környékéről, de Jancsi » tündérek énekéből megtudja, hogy hol van é< hogy Itt feltalálhatja elveszen Iluskáját. Ai luska sírján nőtt rózsaszálat bedobja az Elei avába, a tóból virágok, rózsák nőnek és előtűnik a tündérek Dirodalma, a hol Iluska i tündérkirálynő. A két szerelmes boldogan talái egymásra éa Jancsit rábirja Iluska, maradjon meg TOndérországban a tündérek király árak Jancsi beleegyezik, de mikor a távozó Bagí ítomoru nótája feles ndül a furulyán, nem bb nagával és utár^« rohan, haza: szép Magyarurezágba. Iluska sem m/ radhat, hasztalan kér iQlik a tündérek, Jancsija útára siet és együtt, agymáat átölelve, örök szerelemben egyesülve érkeznek haza. estének Ideiért, a faluvégre • luska jot tsuen a» oazábs. Bagó pedig, rnuva a maga elvesztett boldogságát, lepihen < patak partjára. A -Gál-Baba« szövege. El* felvond*. Gábor lantos diák, hűsége» kísérőjével: Mujko czigánynyal, kötélhágcson át belopózik a Gül-Baba mecsetjének udvarára, hogv a szentéletii agg szép leányával: Leilával találkozhassék és bevallh ssa neki. hogy titkon régen imadja. Güt-Haba hires és szent róz«atőinek egyikét megfosztja díszétől: letép egy vérvörös rózsát, hogy azzal Leilának kedves kedjen. A rózsatö másik rózsáját Mujkó tépi le Gábort a cziganyuyal együtt e fogják és Ali budai basa — a ki az imént kérte feleségül Leilát — tudtára adja a róz>atolvajoknak. hogy bűnükért halállal lakolnak. Ki volt hirdetve, hogy. a ki Gül-Baba rózsáiból, melyek Allahntt. oly kedvesek, csak egyet is letép: a halál fia. Gábor diák kivégeztetése előtt csak azt az egy kegyet keri, hogy alkonyatig ott időzhessen Gül-Baba hires rózsakertjében, Leila közelében. Mujko hegedűjének hangjai mellett vonul he Gábor diák a rózsák kertjébe. Második felvonás. Gül-Baba háremhölgyei. Zülfikár, a föeunuch, de maga Gül-Baba is ugy megszeretik a deli magyar diákot, hogy mire leszáll az alkony: mind kegyelmet könyörögnek számára Ali basától. De Ali, a ki sejti, hogy I^eila szereti a diákot, csak ugy hajlandó kegyelmet adni, ha Leila hozzámegy feleségül. A szerelmes leány Gábor életéért erre az áldozat-a is hajlandó, de a diak nem fogadja ezt el és tőrével rá akar rontani a basára. Most má* nincs számára kegyelem. Klhurczolják a börtönbe és Leila kétségbeesetten vallja meg G 1-Babának, hogy szereti Gábort és a halálát nem éli tul. Gül-Baba ekkor — vérző szívvel ; — a legnagyobb áldozatra határozza el magát: saj it kezeivel elpusztítja a szent rözsákat, hogy félrevezethesse a basát, mintha a rózsákat Allah pusztította volna el azért, mert nem kedves néki a halálbüntetés, melylyel a rózsatolvajokat sújtani akarják. Harmadik felvonás. Leila a budai tömlöczben felkeresi szerelmesét, hogy kiszabadítsa. Bár terve nem sikerül: Gábor mégis megszabadul. Ali basa Gül-Baba rózsakertjének elpusztulását Allah ujjmutatásának hiszi és kegyelmet gyakorol. Giil-Baba terve sikerül, áldását adja az ifjú szerelmesekre Imádott rózsáiért vérző szive csak akkor nyugszik meg, a mikor Gábor és Leila megjósolják néki a jövendőt, mely Gül-Baba szemei előtt megelevenedik : a rózsák atyjának sírjára, még késő századok múlva is, rózsákkal járnak áldozni a boldog szerelmesek. j 75 Krajezár heti részletfizetésre I mindennemű kárpitozó« • m" fabútorok • lámpák Igen olcsó. I k,p

h; kárpitos msstsrnél iák KOll !*r I b-1 r4r bS PÁRMAI IBOLYASZAPPAN. E név alatt par ev oU egy kitünö moadóazappan van forgalomban. Ki ne azeretné az ibolya 'Hatol' S ha e kedvet, gyöngéd ilatUl ellátott szappanról megmondjuk azt, hogy a« arcibórt finomítja, Odili, mtm . l.eárrak.nx nhh »rcrhörüek ii narv eredméDYnyel használják « ba tudjuk azt, b ha e kedvei, gyöDgeo nauai enaiou szappanról niegmuuuju. — — —-.--- ——- • ugy annyira, hogy még a legérzékenyebb arczbörüek ia nagy eredménvnyel háaználják a ha Mjuk art, hogv hasonló finom minőségben ilyen árért külföldi szappant nem ia lehet kapni akkor méltán várhatjuk hogy a közönség' nem* szénalmas pártolás ctéljábó). hanam a saját érdekében fogja baaxnáJni e kiváló magyar gyártmányt. I drb 80fefillér. 3 drb 2 korona 20 fillér. - Készít. 8ZAB0 BELA pipere»zappan £yáro» Miskolczon. Kapható Budapeaten a köveuexó czégeknél: Neruda Nándor Kossuth Lajos-utei* Molnár éa Moser Koronaherczeg-utcza 11- Luz Mihály Muieum-körut 7., Kartschmaroff A Kerepes.-ut 89 . Majtény. dél. Vámhax-körut 5., Detainyi Frigyet Marokkói-utcia 2., Stere Ztlgmond Váczi-körut U,SrtC»IL«joe Andráaay-ut 7<L, Gáspár Testvérek Brxsébet-körut 88 és Török József gyógyszertárában Hogy mindenki könnyen, költség nélkül megi.merhe.ae e kitünö azappant: gr hol még ^^aam 8 darabot 2.20kor beküldése esetén teljeaen bérmentve küldök a gyárból, tehát annyiért z.phatj. mindenki, mintha ott helyben venné mag. Minden jó magyar honi gyártmányt használjon! Grensilon-fogcróme «örös vignettával habzó. iWd vignettával nem Habto aJ^obb-^h^^nden no««ertárbtT ülatsMr. ugy szín lén minden hasocnemű üzletben nagyban TOROK JOZbKZ gy ógy tzereaznéJ Kecskeméti Sándor lllotmr lyámsál, Temewvár i. •«.